A gyermekek legfőbb joga gyermeknek lenni, és a felnőttek kötelessége ezt biztosítani – mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az Országos Gyermekvédelmi Konferencián, csütörtökön Budapesten.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a gyermeki jogok világnapján megrendezett konferencia megnyitóján hozzátette: a gyermekek nem ‘kis felnőttek’, testre szabott, igényeiknek megfelelő jogokkal kell felruházni őket.
Fotó: Soós Lajos / MTI
Mint monda, a gyermekeknek joguk van az önfeledtséghez, gondtalansághoz, szeretethez és biztonsághoz fizikai és érzelmi értelemben egyaránt. Ezt elsődlegesen a családnak kell biztosítania, de feladata van ebben a munkában a közösségeknek, egyházaknak, civil szervezeteknek és az államnak is.
“Közös felelősségünk, hogy a gyermekeket megillető jogokat megadjuk, meghatározzuk azt a keretet”, amelyek között egészségben és biztonságban tudnak felnőni; a gyermekek biztonsága a legfontosabb, minden intézkedést ez vezérel – szögezte le.
A konferencián Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kiemelte: a családoknak minden segítséget meg kell kapniuk ahhoz, hogy a gyermeket ne kelljen kiemelni a családból. Ugyanakkor – tette hozzá – ha egy gyermek mégis veszélyeztetett helyzetbe kerül, nem fordulhat elő, hogy nem kap segítséget, ezért szeretnék a felelősségi rendszert egyértelműbbé tenni.
Közölte, a kormány meg akarja erősíteni a gyermekvédelmi szolgálatot, és szükségesnek tartja a jelzőrendszer megerősítését, az egyes szolgálatok közötti együttműködés javítását. Nem lehet esetleges a jelzőrendszer működése, ezért jogkövetkezményei lesznek, ha a jelzőrendszer tagjai nem jeleznek, vagy a jelzésnek nincs következménye – tette hozzá.
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az államtitkár tarthatatlannak nevezte, hogy sokszor az államigazgatásban “csak a betű számít” és nem a gyermek érdeke, ezért a szakterületi folyamatokat a gyermek érdekének, jogának kell meghatároznia. Jelezte: az államtitkárság szükségesnek tartja a nevelőszülői hálózatok megerősítését is.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az Újvárosháza dísztermében rendezett konferencián arról beszélt, hogy a főváros gyermekvédelme mindig mintaként szolgált. Mint mondta, a főváros most is az együttműködést kínálja a gyermekekkel foglalkozó intézményeknek.
Langerné Victor Katalin: Komplex programokra van szükség
A “Legyen jobb a gyermekeknek” nemzeti stratégia egyik fontos célja a szegénység átörökítésének megakadályozása, ehhez rendszerszintű megoldásokra és komplex programokra van szükség – mondta Langerné Vicor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár az Országos Gyermekvédelmi Konferencián.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a gyermeki jogok világnapján megrendezett konferencián tartott előadásában arról beszélt, a “Legyen jobb a gyermekeknek” nemzeti stratégia fő célja többek között a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő gyerekek számának csökkentése, a szegénység újratermelődésének csökkentése, a gyerekek esélyének növelése. A stratégia 61 konkrét intézkedést jelöl meg.
Langerné Victor Katalin hangsúlyozta: rendszerszintű megoldásokra és komplex programokra van szükség a társadalmi felzárkózás érdekében.
A helyettes államtitkár előadásában ismertette a folyamatban lévő programokat, mint például a kora gyerekkori fejlődést támogató Biztos kezdet-gyerekházak rendszerét, amelyből már 113 működik országszerte.
Hozzátette: kiemelt szerepet kap a stratégiában az oktatás, a cél ugyanis az, hogy a gyerekek bejussanak az iskolákba, és el is végezzék, ezért ameddig lehet, akár az egyetemig is, segíteni kell őket ebben. A helyettes államtitkár megemlítette a tanodák rendszerét, amely segít a hátrányos helyzetű gyerekeknek az iskolai felkészülésben. Mint mondta, mára megháromszorozódott a tanodák száma, és már 169 van szerte az országban.
Langerné Victor Katalin kiemelte a telepprogramok és a helyi esélyegyenlőségi programok szerepét a társadalmi felzárkózásban, és jelezte: jelenleg is tart egy olyan pályázat, amelyben az önkormányzatok területi együttműködését igyekeznek javítani. A pályázatban az önkormányzatok “összefésülhetik” helyi esélyegyenlőségi programjaikat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokhoz mindenki hozzáférhessen.
Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer hibái “életek megbicsaklásával is járhatnak”, ezért nagyon fontos a jelzőrendszer működésének javítása.
Sok esetben az alapvető szülői kompetenciák hiánya okozza a gyermek szakellátásba kerülését, ezért indokolt az ezt erősítő képzési rendszer kialakítása – mondta. Utalt rá, a nevelésbe vett gyermekek számára ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyvellátást akarnak biztosítani 2015. július 1-jétől.
Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy ősszel Genfben számoltak be az ENSZ gyermekjogi egyezményének magyarországi végrehajtásáról, és az illetékes bizottság méltányolta a kormány erőfeszítéseit a gyermekjogok kiterjesztése érdekében. Nem jelölt meg egy olyan területet sem, ahol azonnali beavatkozás lenne indokolt – emelte ki.
A helyettes államtitkár elmondta: a bizottságot érdekelte többek között a rászoruló roma, a fogyatékos, az intézményben nevelkedő gyermekek helyzete és az áldozatvédelem. A bizottság a beszámoló után ajánlásokat is megfogalmazott, így például jelezték, szükségesnek tartank az átfogó szakpolitikát a gyermekjogok érvényesülése érdekében, és szigorúbb fellépést sürgettek a gyermekbántalmazások ellen.
A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a babamentő inkubátorok ügyében volt egyedül eltérő a két fél álláspontja. Az ENSZ ugyanis nem támogatja ezeket, mondván, sérül a származás megismeréséhez való jog, a kormány szerint ugyanakkor a gyermek élethez való jogát erősítik – mondta.
Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár a gyermekek jogaiért felelős tematikus munkacsoport újjáalakításával kapcsolatban arról beszélt, jelenleg is folyik a munkacsoport résztvevőinek kiválasztása.
Az Országos Gyermekvédelmi Konferenciát az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága, valamint család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, és a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesülete szervezte.
Az ENSZ 25 évvel ezelőtt, 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját, és az Országgyűlés abban az évben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít.
