Több mint 100 jogszabályt módosít a 2015-ös büdzsé - A kormány benyújtotta a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot

2014.11.24. Jogi Fórum / MTI

A kormány benyújtotta a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amelyben egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét.

A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a több mint 100 jogszabályt módosító javaslatot a kormány úgy nyújtja be, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, a javaslat szerint 2015. január 31-én megszűnik - derül ki a javaslat indoklásából. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

Ugyanitt szerepel az is, hogy az alkoholok jövedéki biztosítékánál a javaslat sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni.

2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.

Az egykulcsos társasági adó bevezetésének dátuma eredetileg 2015. január 1-je volt, azonban a költségvetés jelenlegi helyzetére való tekintettel a hatálybalépés későbbi időpontjának megállapítására van szükség.

A javaslat rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, aminek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A javaslat alapján a Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tulajdonában kerül.

Tekintettel az alacsony árbevételű cégekre, a javaslat szerint a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a kivethető közigazgatási bírság összegének alsó határa 200 ezer forintról 100 ezer forintra csökken.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, az okafogyottá vált rendelkezést hatályon kívül helyezi, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják. A javaslat szerint a jövőben az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak nem alakulhatnak át vegyes nyugdíjpénztárrá.

A javaslat a Pénztárak Garancia Alapja tevékenységi körét szűkíti a járadék összegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kifizetési kötelezettség megszűnésével, és működését is egyszerűsíti.

A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. Az Magyar Nemzeti Bank új kötelezettsége a pénztárak tevékenységi engedélyének visszavonása ilyen esetekben.

A javaslat időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a javaslat a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Ennek megfelelően a munkahigiénés hatósági feladat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt maradna a továbbiakban is, a foglalkozás-egészségügy országos központi feladata az emberi erőforrások miniszteréhez kerülne.

Az indoklás szerint így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KÖLTSÉGVETÉS