Horogra akadt adóelkerülők - Az adóregisztrációs eljárás és bírósági gyakorlata

2014.12. 3. Jogi Fórum / Gadaneczné dr. Horváth Eszter

A fektegazdaság elleni küzdelemben már régóta érlelődő gondolat volt egy olyan intézménynek a létrehozása, amely megkönnyítvén az adóhatóság munkáját, kiszűri a hitelezőiket ki nem fizető és cégüket bedöntő vállalatok tulajdonosait, cégvezetőit, illetve az adóelkerülésre létrehozott vállalkozásokat. Ez az intézmény az adóregisztrációs eljárás.

Az által, hogy a piac szereplőit, azok piacra lépése előtt a hatóság górcső alá veszi, és a bennük rejlő kockázatot a minimálisra szorítja, hozzájárul ahhoz, hogy a magyar piacgazdaság szereplői biztos alapokon nyugvó, stabil működést mutató gazdasági társaságok legyenek. Ezzel pedig, a befektetési szándék és a magyar gazdaság fokozottabb jól működése is megvalósulhat. A kívánt cél elérése érdekében az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan, a törvényhelyben felsorolt kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával, vagy részvényesével (a továbbiakban együtt: tag) szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi, az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, megelőzvén így, azokat a veszélyeket, melyek az adószám magadásához szükséges feltételek hiányában is működő cég tevékenységében, mind a piac többi szereplője, mind pedig az adóhatóság számára rejlenek.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti regisztrációs eljárás egyaránt érinti a potenciális cégvezetőt és gazdasági társaságot. Ezt a kettős, egymásra épülő feltételrendszert vizsgálta a Kúria Kftv.I.35.463/2013/5. és Kfv.I.35.669/2013/7. számú ítéleteiben, az adószámmal már rendelkezőknél. Az ítéletekkel elbírált esetek a 2012. év elején történtek, az irányadó jogszabályok némileg változtak, de mivel a változás a pontosítás irányába történt, a tényállások rövid ismertetését követően az ítéletek alapján a hatályos szabályozásra is alkalmazható képet rajzolhatunk fel.

M.K. vezető tisztségviselője volt a G.H. Kft-nek, amely több milliós adóhátralékot halmozott fel, továbbá adószámát is törölték az Art. 24/A.§ (4) bekezdés alapján. Egy évvel később a szintén jelentős adóhátralékkal rendelkező I.J.Kft. változás bejegyzés iránti cégeljárásban vezető tisztségviselőként jelentette M.K-t. Az adóhatóság az új vezető tisztségviselőre, mint érintettre tekintettel, az Art. 24/D.§ (1) bekezdése szerint eljárva, felhívta az I.J. Kft-t az akadály elhárítására, melyről M.K-t is tájékoztatta. M.K. kimentési kérelmét mind első-, mind mind másodfokon elutasította az adóhatóság, keresetét az elsőfokú bíróág jogerős ítéletével elutasította, amit a Kúria a Kfv.I.35.463/2013/5.számú ítéletével hatályában fenntartott. Az adóhatóság megállapítása szerint az I.J. Kft. vezető tisztségviselőjének személyében történt változással az Art. 24/C.§ (2) bekezdése szerinti akadály következett be, amelyet az I.J.Kft. nem hárított el, mulasztását nem mentette ki, ezért a 24/D.§ (2) bekezdése alapján törölték adószámát. Az I.J.Kft. keresetét elutasító jogerős ítéletet tartotta hatályában a Kúria a Kfv.I.35.669/2013/7.számú ítéletével.

Az Art. érintett rendelkezései az adózók bejelentés szerinti nyilvántartásba vételének szabályait követően lettek elhelyezve a törvényben, kifejezetten az adószámot érintő speciális akadályokat fogalmazzák meg. Az adóregisztrációs eljárás szabályait az új adózók alapítása esetén az Art. 24/C.§-a, már meglévő adózókra vonatkozó-, cégbírósági eljárással érintett változás bejegyzések esetén a 24/D.§ bekezdései tartalmazzák, amelyek értelemszerűen visszautalnak az Art. 24/C.§ rendelkezéseire.

Mind az újonnan alapítandó, mind a már meglévő gazdasági társaságok esetén azonos a potenciális „érintettek”-, vagy másként az „akadályhordozók” köre: az üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytató adózók vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, vagy részvényes, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes.

A Kúria ítéletében kifejtette, hogy az Art. szabályozás tekintettel van arra, hogy az érintett adózó és a vezető tisztségviselő/tag között szoros kapcsolat áll fenn, a szabályozás értékeli azt, hogy egyikőjük magatartása érdemi kihatással van a másikuk adójogi helyzetére. A szabályozás figyelembe veszi azt is, hogy a vezető tisztségviselő/tag korábbi tevékenységéről az új adózó nem rendelkezhet közvetlen információkkal, és arra – főszabály szerint - nincs is ráhatása.

Ez a szemlélet eredményezi azt, hogy elsődlegesen a vezető tisztségviselőre/tagra telepítik a kimentési lehetőségeket. Az Art. 24/C.§-a az önhibájukon kívül mulasztó vezető tisztségviselők/tagok számára lehetővé teszi a jogkövetkezmények alóli kimentést, ami mind az új adószám megállapítása (24/C.§), mind a vezető tisztségviselőre, tagra vonatkozó változás bejegyzése esetén (24/D.§) azonosan történhet. Tehát ha az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta (24/C.§ (4) bekezdés), vagy felszólították a már meglévő adózót az akadály elhárítására (24/D.§ (2) bekezdés), akkor az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel ez történt, az adószám megállapítását megtagadó határozat/felszólítás adózóval történő közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.

A szabályozás alapvetőnek tekinti, hogy a kapcsolat az adóhatóság és az érintett adózó között áll fenn, az adószám (változás bejegyzés) megtagadását M.K. vezető tisztségviselővel még tájékoztató jelleggel sem kellett volna közölne az adóhatóságnak. Az adózónak alapvető érdeke, hogy a kimentési kérelem elő legyen terjesztve: az adózónak az általa választott vezető tisztségviselőjével saját magának kell közölni az adóhatósági határozatot. Joghatás csak az adózóval való közléshez kapcsolódik, a jogvesztő határidő innen számítandó.

A vezető tisztségviselő a jogvesztő 8 napon belül az akadályt csak abban az esetben háríthatja el, ha igazolja, hogy az Art. 24/C.§ (2) bekezdése szerinti nagy összegű adóhátralékok keletkezés, illetve az adószám meghatározott eset körű törlése a 24/C.§ (5)-(6) bekezdései szerinti módon következett be, ide értve azt is, amikor úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle – (5) bekezdés – illetve általában – (6) bekezdés – elvárható.

Az adószám megállapítása iránti eljárásban az adózónak nincs más lehetősége, mint a vezető tisztségviselő jól megfontolt kimentési kérelme. A változás bejegyzéssel érintett eljárásokban azonban az adózónak is lehetősége van arra, hogy az Art. 24/D.§ (2) bekezdésének megfelelőn, az adóhatóság felszólítására az akadályt a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül elhárítsa és mulasztását kimentse. Arra vonatkozóan, hogy ez miként történhet, az Art. - szemben az érintett vezető tisztségviselőkkel/tagokkal számára biztosított kimentési lehetőségekkel – nem tartalmaz előírást. Az azonban biztos, hogy az adózó eljárása csak akkor lesz eredményes, ha végül olyan személyre nézve kéri a változás bejegyzését, akire nézve nem állnak fenn az Art. 24/C.§ (2) bekezdés szerinti akadályok, azaz másik vezető tisztségviselőt választ. Ha nem küszöböli ki az akadályt, akkor sor kerül adószámának törlésére.

A vezető tisztségviselők/tagok esetében az Art. a 24/E.§ szerinti eljárásban lehetőséget van arra, hogy mindez megelőzhető legyen. Az adóhatóság kérelemre 30 napon belül, a feltételek megléte esetén, hatósági bizonyítványnak minősülő igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem állnak fenn a 24/C. § (2) bekezdésben felsorolt akadályok. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29.§ (7) bekezdése alapján az Art. 24/E.§ (1) bekezdés szerinti igazolás kiadására 50.000 forint lerovása után kerülhet sor. Amennyiben azonban az igazolás kiadását megtagadták, de egy alapos kimentési kérelem előterjesztésére került sor, a kimentés okát is tartalmazó, az Art. 24/E.§ (3) bekezdése szerinti igazolásért már nem kell illetéket fizetni.

Miután áttekintettük, az adóregisztrációs eljárás intézményét, képet kaptunk a hozzá kapcsolódó bírósági joggyakorlatról is, remélhetőleg kirajzolódott ennek az intézménynek a kiemelt jelentősége és szükségessége. Jelenleg és hosszú távon valóban szükség van egy olyan ellenőrzési forma megvalósulására, amely mind az állam mind a piac befektetőinek érdekeit, pénzét védi olyan gazdasági szereplőkkel szemben, akik piacra jutása és működése korábbi tevékenységére is figyelemmel kockázatot jelenthet.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
NAV