A Parlament 2014. november 18. napján elfogadta az egyes adótörvényeknek és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényt. A cikk az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2015. január 1. napjával hatályos legfontosabb változásait, kiegészítéseit – a törvény szerkezetéhez igazodva – követi nyomon.
A törvény Alapelvi rendelkezései kiegészítésre kerültek, melynek célja ezen rendelkezések pontosítása és a joggyakorlat egyértelműsítése.
Így az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.
Továbbá a törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyoknak az államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezheti azt, hogy az adott jogviszony egyik államban sem adóztatható. Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek „az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,” az adóügyekben nem kell alkalmazni.
A módosítás az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni az ideiglenes biztosítási intézkedés adóhatóság által történő foganatosításakor. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.
Eddig az Art. nem nevesítette a képviselők felsorolásában a könyvvizsgálókat, ezentúl azonban az adózót az adóhatóság előtt ezzel a speciális képzettséggel rendelkező személyek is képviselhetik.
Az adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal akkor törli a külföldön élő magánszemély járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott időszakban nem vett igénybe egészségügyi szolgáltatást. A járulékfizetési kötelezettség törlésének további feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást.
A bejelentés szabályai között rögzíti a törvény, hogy a belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesüljön a bejelentkezési kötelezettség alól feltéve, hogy helyette – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el. Az előzőekhez kapcsolódóan az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy adóraktár üzemeltetőjeként jár el.
Az adózó a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó-megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az Áfa nyilatkozat kijavítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.
Szintén új szabályként került bevezetésre, hogy az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetői kötelesek bejelenteni az értékesítés megkezdését, az értékesítés megszüntetését, valamint a bejelentés adattartalmának változását. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles, melynek mértéke 30 ezer forint. Az adóhatóság a bejelentés alapján az automatát nyilvántartásba veszi és regisztrációs számot állapít meg.
Az általános forgalmi adóra elkövetett csalások visszaszorítása érdekében kialakításra került az ún. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER). Az ezzel kapcsolatos szabályok a törvényben – „A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség” – cím alatt találhatóak meg.
A rendszer az áruk valós útját követi nyomon, valamint lehetővé teszi, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ennek keretében a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytató adózónak be kell jelentenie az adóhatóság felé az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést. A bejelentés teljesítése az EKAER elnevezésű elektronikus rendszeren keresztül történik. A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az adóhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.
A bejelentési kötelezettség a 3,5 tonna össztömegnél nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik, kivéve az ún. kockázatos termékeket, melyek esetében ennél alacsonyabb össztömegű gépjárművel történő fuvarozás esetén is bejelentési kötelezettség terheli az adózót. Mentességet élvez a bejelentési kötelezettség alól nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű, valamint a katonai gépjármű.
A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.
Munkáltatói adómegállapítás esetében egységes bevallás benyújtási határidők kerültek rögzítésre. Ennek alapján a munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján az átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő május 20. napja helyett április 30-áig állapítja meg és ad erről igazolást. A munkáltatói adómegállapítás az adóhatóság részére történő továbbításának határideje pedig az adóévet követő június 10. napja helyett május 20-a került meghatározásra.
A belföldi összesítő jelentésre vonatkozó szabályozás szerint az ügyletet teljesítő adóalany jelentéstételi kötelezettsége akkor áll fenn, ha az általa kiállított számlában áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Jövő évtől az említett összeghatár – a feketegazdaság visszaszorítása érdekében – 1 millió forintra módosul. Továbbá az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint e kötelezettségének az előzőekben meghatározott értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet.
Ha az elkülönített bűnügyi letéti számlára költségvetési csalás, adócsalás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg vagy alacsonyabb értéket állapítanak meg akkor a megfizetett összeg, illetve a különbözet visszatérítésére csak akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása.
A módosítás bővíti az adatszolgáltatások körét is. Ennek alapján a nyugdíjat folyósító szerv az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az adóhatóság megkeresésére a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó 15 napon belül szolgáltat adatot az internetes vásárlások forgalmi adatairól. A pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás az adóhatóság végrehajtási eljárásához szükséges megkeresését 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresését 15 napon belül teljesíti.
A jelenlegi szabályozás alapján az állami adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű vagy ha két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz. Jövő évtől az adóhatóság igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolás) állít ki a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, feltéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását.
Szintén az áfa csalások megelőzését és felderítését szolgálja, hogy az adóhatóság a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót is nyilatkozattételre kötelezheti a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER számról, továbbá amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről. Amennyiben a termék fuvarozását végző személy a nyilatkozatot megtagadja, valamint ha a kockázati tényezők indokolják az adóhatóság a szállítóeszközön hatósági zárat alkalmazhat.
Ha az adóhatóság az ellenőrzés során külföldi adóhatóságot keres meg, úgy az adózó megkeresésről történő értesítését követő naptól a külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő 8. napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az új szabályozás ezt a határidőt – a válasz lefordításának és a megkeresést kezdeményező szervhez történő továbbítás érdekében – 15 napra módosítja. Továbbá a külföldi adóhatóság megkeresése esetén nemcsak a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, hanem az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is szünetel az ellenőrzés határideje. Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozásának érdekében, ha a külföldi adóhatóság a megkeresésre az eddigi 1 éven belül 180 napon belül nem válaszol az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott.
Az Európai Unió több országában is működő gyakorlattal összhangban a törvény rögzíti, hogy amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót – egymással összefüggő módon – érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás el őmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről.
A tartós feltételes adómegállapítás szabályai is kiegészítésre kerültek. Adózónak az erre irányuló kérelemben meg kell jelölnie, hogy a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre kéri az alkalmazhatóság megállapítását. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. Ezen eljárás során hozott határozat kötőereje a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható.
A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők a következőképpen módosultak: a határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 90 nap, sürgősségi eljárás esetén 60 nap. Az adópolitikáért felelős miniszterrel történő konzultáció díjköteles, a díj mértéke 500 ezer forintra emelkedett.
A törvény meghatározza, hogy a másodfokú adóhatóságnak 60 napon belül határozatot kell hoznia, ha jogorvoslati eljárás során utólagos adómegállapítás, illetve mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában is döntenie kell.
Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az Art.-ben meghatározott képviseletről nem gondoskodik az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter által a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül .
A csődbűncselekmény is adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekménynek tekintendő. Ennek alapján csődbűncselekmény (Btk. 404.§) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelő miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.
Az ellenőrzést, az üzletlezárást vagy a végrehajtási eljárás a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon történő akadályozása esetén magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A jövőben a fenti eljárások ismételt akadályozása esetén az adózóval szemben a fokozatosság elve alapján magasabb szankció szabható ki, így magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet a bírság mértéke.
És végül a törvény Értelmező rendelkezései is változtak. Az adókülönbözet definiciója figyelembe veszi azt az esetet, amikor a büntetőeljárás során nem a büntetőbíróság, hanem az ügyészség állapítja meg jogerősen a bevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást és ennek során a büntetőjogi felelősséget megállapító és emiatt megrovást alkalmazó határozatot hoz az ügyészség. A kapcsolt vállalkozás fogalmának kiegészítése a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával függ össze. A következő időszakra átvihető követelés különbözete fogalmának rögzítését az egységes joggyakorlat kialakítása indokolta. Ezenkívül az EKAER rendszer bevezetésével kapcsolatos fogalmak – pl. EKAER szám, kockázatos termék, végfelhasználó, címzett, feladó stb. – is meghatározásra kerültek.
