A családi házára szerelt térfigyelő kamera adatvédelmi vonatkozásai - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2014.12.12. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A személyes adatok védelméről szóló irányelvet alkalmazni kell a magánszemély által a családi házára szerelt térfigyelő kamerával rögzített, közterületre irányuló videófelvételre. Az irányelv lehetővé teszi mindazonáltal annak értékelését is, hogy ennek a személynek jogos érdeke fűződik saját maga és családja tulajdonának, testi épségének és életének védelméhez - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-212/13. sz. ügyben hozott ítélet - František Ryneš kontra Úřad pro ochranu osobních údajů

A személyes adatok védelméről szóló irányelv [1] főszabály szerint csak abban az esetben engedi meg a személyes adatok kezelését, ha az érintett ahhoz hozzájárulását adta. Az irányelv mindazonáltal nem alkalmazandó a természetes személy által kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végzett adatkezelésre.

F. Rynešt és családját ismeretlen személyek több ízben megtámadták, házuk ablakait pedig többször betörték. A támadásokra válaszul F. Ryneš térfigyelő kamerát szerelt fel a családi házukra, amely a ház bejáratáról, az utcáról és a szemközti ház bejáratáról készített felvételeket.

A 2007. október 6-áról 7-ére virradó éjjel a ház ablakát csúzlival betörték. A térfigyelő kamerával rögzített és a rendőrségnek átadott felvételek segítségével azonosítottak két gyanúsítottat, akikkel szemben büntetőeljárás indult.

Az egyik gyanúsított azonban a cseh Személyesadatvédelmi Hivatal előtt vitatta azt, hogy F. Ryneš jogszerűen kezelte volna a térfigyelő kamerával rögzített adatokat. A Hivatal megállapította, hogy F. Ryneš valóban megsértette a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat, és vele szemben bírságot szabott ki. A Hivatal e tekintetben többek között rámutat arra, hogy a gyanúsított adatait hozzájárulása nélkül rögzítették, pedig ő a közúton, azaz az F. Ryneš háza előtti utcarészen tartózkodott.

A Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Cseh Köztársaság) az F. Ryneš és a Hivatal között folyamatban levő jogvitában másodfokon eljárva azt a kérdést terjesztette a Bíróság elé, hogy az F. Ryneš által élete, testi épsége és tulajdona védelmében végzett adatrögzítés (nevezetesen az utca felől a házára támadó egyének személyes adatainak rögzítése) olyan adatkezelésnek minősüle, amelyre az irányelv hatálya azért nem terjed ki, mert az adatrögzítést természetes személy kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végezte.

A Bíróság ítéletében elsőként arra emlékeztet, hogy a „személyes adat” irányelv szerinti fogalma magában foglalja az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információt. Azonosíthatónak az a személy minősül, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, a személy fizikai identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén. Következésképpen a személyekről kamerával felvett kép személyes adatnak minősül, mivel lehetővé teszi az érintett személy azonosítását.

Az irányelv hatálya alá tartozik a videókamerás megfigyelés is, amely személyes adatok rögzítésére és tárolására terjed ki, mivel automatizált módon történő személyesadatkezelésnek minősül.

A Bíróság másodikként azt állapítja meg, hogy a természetes személyek által kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végzett adatkezelésre vonatkozóan az irányelvben megfogalmazott kivételt szigorúan kell értelmezni. Ezért az olyan videókamerás megfigyelés, amely kiterjed a közterületre, és ebből fakadóan az adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre irányul, nem tekinthető „kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységnek”.

A nemzeti bíróságnak az irányelv alkalmazása során ugyanakkor figyelembe kell vennie, hogy az irányelv rendelkezései [2] megengedik az adatkezelő ahhoz fűződő jogos érdekének mérlegelését, hogy saját maga és családja tulajdonát, testi épségét és életét megvédje.

Közelebbről, először is sor kerülhet a személyes adatok kezelésére az érintett hozzájárulása nélkül különösen akkor, ha az adatkezelés az adatkezelő jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges. Másodszor, az érintettet nem kell tájékoztatni adatai kezeléséről, ha az információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Harmadszor, a tagállamok korlátozhatják az irányelvben foglalt kötelezettségek és jogok mértékét, ha a korlátozás bűncselekmények megelőzése, vizsgálata, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, illetve mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.


[1] A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‐i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

[2] Elsősorban az irányelv 7. cikkének f) pontjáról, 11. cikkének (2) bekezdéséről, és 13. cikke (1) bekezdésének d) és g) pontjáról van szó.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA