Felzárkóztató szegregáció - Változik a köznevelési törvény az antiszegregációs kerekasztal javaslata alapján

2014.12.15. Jogi Fórum / MTI

Törvénymódosítást javasol az antiszegregációs kerekasztal annak érdekében, hogy érthetőbbé váljon: az oktatással kapcsolatos jogszabályokban nincs szó szegregáló feltételek kidolgozásáról.

Az antiszegregációs kerekasztal csütörtöki budapesti ülését követő sajtótájékoztatón Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár elmondta, a résztvevők megfogalmaztak egy a köznevelési törvényt módosító javaslatot, amely reményeik szerint még érthetőbbé teszi, hogy "szó nincs szegregáló feltételek kidolgozásáról".

A helyettes államtitkár közlése szerint döntöttek egy sokrétű, komplex beavatkozási tervről is, amely magában foglalja a szemléletváltást, és nemcsak az iskolás korú, hanem a kisebb gyermekek megszólítására is kiterjed. A kerekasztal az előkészítő megbeszélések hosszú sora után komoly, sok feladatot hozó, de vállalható döntést hozott - értékelte a tanácskozást Langerné Victor Katalin.

További cél - hangsúlyozta -, hogy megtalálják azokat a modelleket, amelyeket a felsőoktatásban is átadhatnak a leendő pedagógusoknak.

A kerekasztal munkáját Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke úgy értékelte, hogy vita helyett végre a cselekvés mellett döntöttek.

A tankerületeken keresztül el lehet kezdeni az integrációs munkát - mondta -, a civilek, az egyházak és a szakértők pedig részt vesznek ebben a munkában.

Az MMSZ alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az integráció "nem állhat meg az iskola falainál".

Elmondása szerint a kerekasztal szakértő résztvevői azt kérték, ne előre megírt módszertanok legyenek, hanem írják le a konszenzusos meglátásokat, azokat előbb próbálják ki a gyakorlatban, és ha működnek, akkor kerüljenek törvénybe, rendeletbe.

Az MMSZ alelnöke szerint további javaslatként az is megfogalmazódott, hogy kapjanak módszertani felkérést azok a "sokat bizonyított" iskolák, iskolarendszerek, amelyekben működő modelleket alkalmaznak.

A kerekasztal tagjai - akik között kormányzati és civil szereplők is vannak - havonta egy alkalommal ülnek össze.

Törvényalkotási bizottság: Az antiszegregációs kerekasztal javaslata alapján változhat a köznevelési törvény

Az antiszegregációs kerekasztal által javasolt formában fogadott el egy módosítást a nemzeti köznevelési törvényen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken.

A jogszabály kormány által beterjesztett módosítása rendeletalkotási jogot biztosít a kabinetnek a többi közt a vallási vagy nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatban olyan módon, hogy annak során figyelembe kell venni az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt.

Az antiszegregációs kerekasztalban résztvevő szervezetek kérésére ez azzal egészül ki, hogy a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára.

A testület előtt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt hangsúlyozta: a miniszter kötött mandátumot kap a rendeletalkotásban. Hozzátette: az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlata azt mutatja, hogy szükséges az eljárásjogi kérdések rendezése.

Kedden tizenegy civil szervezet levélben arra kérte Székely László ombudsmant, szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény egy tervezett kormányzati módosítása ellen, amely szerintük lehetővé tenné a gyerekek iskolai elkülönítését, az oktatásért felelős miniszternek felhatalmazást adva arra, hogy engedélyezze az iskoláknak a szegregálást.

A tárca még aznap azt közölte: a tervezett módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától.

  • kapcsolódó anyagok
ESÉLYEGYENLŐSÉG
JOGALKOTÁS
OKTATÁSÜGY