Munkahelyi alkohol- és drogellenőrzés - Gyakorlati problémák, jogszabályi keretek, munkajogi vetületek

2014.12.17. Jogi Fórum / Wolf Theiss

A munkahelyi alkohol-, illetve drogellenőrzés, és az ezzel kapcsolatos problémák napjainkban is aktuális témának számítanak. Míg az alkoholos befolyásoltság kérdése egyszerűbben kezelhető, addig a drogfogyasztás sokkal komplexebb problematikát jelenthet a munkáltatóknak. Az alkohol esetében egy egyértelműen és gyorsan kimutatható anyagról beszélhetünk, melynek munkavégzésre gyakorolt negatív hatásai pontosan ismertek, ráadásul közvetlenül láthatóak is a legtöbb esetben. Ezzel ellentétben a különböző tudatmódosító szerek, drogok kapcsán több gyakorlati problémával is szembesülhet a munkáltató, amennyiben szeretne ilyen jellegű tesztet végezni beosztottjain. A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda ezeket a gyakorlati problémákat és a jelenlegi jogszabályi kereteket vizsgálta meg.

A Munka Törvénykönyve a munkavállaló kötelezettségeként rögzíti, hogy a munkahelyén munkára képes állapotban jelenjen meg, és munkaideje alatt munkára képes állapotban álljon a munkáltató rendelkezésére. Ezt a munkáltató ellenőrizni is jogosult. Az alkoholellenőrzés kapcsán napjainkra egységes bírói gyakorlat alakult ki. A munkáltató jogosult az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésére, a munkavállaló pedig köteles a vizsgálatnak alávetni magát, ennek megtagadása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, és önmagában is alapot adhat a munkáltatói felmondásra.

Az alkoholtesztek a vizsgálat időpontjában mutatják ki az éppen fennálló befolyásoltság mértékét, így egyértelműen alkalmasak annak megállapítására, hogy a munkavállaló munkára képes állapotban van-e. A vizsgálat tipikus eszköze, a vérvétel nagy biztonsággal kimutatja az alkoholos állapot fennállását és annak szintjét is. Többek között nagyobb gyártó üzemekben, a napjainkban is jogszerű és elfogadott, hogy akár véletlenszerű, akár célzott formában egy-egy munkavállalót alkoholtesztnek vetnek alá, hiszen a saját és munkatársai testi épségét is veszélyeztetheti az alkoholos munkavégzéssel. Természetesen a munkáltató nem gyakorolhatja visszaélésszerűen az ellenőrzési jogát.

Ezzel szemben a drogfogyasztás ellenőrzése több gyakorlati problémát vet fel. Adatvédelmi szempontból nézve az Információs törvény alapján a kábítószeres függőségre, illetve kábítószer-fogyasztásra vonatkozó személyes adatok „különleges adatoknak” minősülnek. Éppen ezért az adatkezeléshez szükséges törvény kifejezett rendelkezése vagy az érintett önkéntes, egyértelmű, tájékozott belegyezésen alapuló írásos felhatalmazása kell a vizsgálathoz.

Amint arra az adatvédelmi biztos 2005-ös, jelenleg hatályos adatvédelmi törvény alapján is irányadó állásfoglalása rámutat, a munkáltatók számára egyszerűen elérhető mobiltesztek hatékonysága nem egyértelmű, ráadásul a kapott eredmények munkajogi szempontból korlátozottan relevánsak. Ezek a tesztek ugyanis tipikusan nem a munkavégzésre való alkalmasságról, hanem a korábbi fogyasztásról adnak felvilágosítást. Tovább árnyalja a képet az a tény, hogy egyes gyógyszerek fogyasztása is befolyásolja az eredményt, illetve az egyszerűbb tesztek nem feltétlenül képesek drogok mennyiségét, valamint a fogyasztás óta eltelt időt meghatározni. Állásfoglalásában az adatvédelmi biztos kiemelte, hogy a munkahelyi drogtesztek általános jelleggel nem alkalmazhatóak, mert a munkaviszony alá-fölérendeltségi jellege miatt a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető, továbbá a teszt súlyosan beavatkozik az érintett magánszférájába, illetve a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezethet.

A Munka Törvénykönyve a személyiségi jogok védelme körében rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállalókat kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, és az ellenőrzés során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete pedig nem ellenőrizhető. Ezen rendelkezéseket, ha hozzávesszük a vizsgálatok hatékonyságának kérdését és a munkáltató által kezelendő adatok különleges minőségégét is, megállapítható, hogy munkajogi szempontból is aggályos az általános jellegű munkahelyi drogteszt.

A drogtesztek sokkal inkább a munkavállaló magánéletét ellenőrzik, mintsem a munkára képes állapotukat, nem is beszélve egy téves drogteszt büntetőjogi és személyiségi jogi következményeiről. Természetesen jelenleg is vannak olyan foglalkozások, szervezetek, ahol a drogteszt jelenlegi is az alkalmassági vizsgálat része, például a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái. Érthető módon ezekben az esetekben azonban a végzett tevékenység különös kockázatai vagy a biztonsági megfontolások miatt van a drogtesztre szükség, és a felhatalmazás is jogszabályon alapul.

„Amint látjuk, a munkahelyi drogtesztek kérdése számos bizonytalanságot tartogat, különös tekintettel a vizsgálati metódusok bizonytalanságára, a munkavállalói jogok esetleges korlátozására, illetve a munkáltatói adatkezelés tekintetében. Összegzésül elmondható, hogy a pszichoaktív anyagok fogyasztásának munkahelyi ellenőrzését alkotmányos alapelveken alapuló jogszabályi felhatalmazás teheti lehetővé, ami például a honvédségnél megvan. A munkavállalók ilyen módú ellenőrzésének eseteges bevezetése során a szükségesség-arányosság alapjogi teszt elvégzésén túl fontos azt is mérlegelni, hogy vajon a munkabiztonság, illetve a munkára képes állapot ellenőrzése, mint munkáltatói jog érvényesülése semmilyen más módon nem érhető-e el és a munkavállalók személyiségi jogai korlátozása nem haladja meg azt a mértéket, amely feltétlenül szükséges ezen jog érvényesüléséhez” – fejtette ki véleményét Buzási Barnabás, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda munkatársa.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
MUNKAJOG