EKAER - Szigorúan nyomon követett árúmozgások - Növekvő adminisztrációra, pénzügyi többletteherre számíthatnak a cégek

2015.01. 6. Jogi Fórum / LeitnerLeitner

2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb összeg, mint egyhavi fizetendő áfa.

Már az e-útdíj sem egyszerűen az úthasználatért fizetett díj volt, hanem az adóhatóság számára szolgáltatott adatot, a 2015-ös adócsomag azonban erre is rátett egy lapáttal az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, röviden az EKAER bevezetésével. Az EKAER rendszer egy új adatszolgáltatási kört biztosít az adóhatóság számára a kockázatelemzésre és a visszaélések figyelésére. Az adatszolgáltatás ugyanakkor nagy nehézséget okoz majd az áruk kereskedelmében érintett feleknek. Az eredeti tervekkel ellentétben a bejelentési kötelezettség elsősorban ugyanis nem a fuvarozókat, hanem az áru kereskedelmében érintett belföldi feleket az eladót, illetve a vevőt fogja sújtani. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezés nem csupán a klasszikus kereskedőket érinti, a gyártók, termelők ugyancsak a szabályozás hatálya alá tartoznak.

A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíjköteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű tehergépjárművek) végzett, közúti fuvarozással járó termékmozgásra vonatkozik. Jelenteni kell a Közösségen belüli beszerzést és az egyéb célú behozatalt, az EU más tagállamába történő értékesítést és az egyéb célú kivitelt, valamint az első belföldi adóköteles értékesítést is, ha az nem a végfelhasználó felé történik. Közösségen belüli beszerzés esetében a terméket átvevő/címzett, míg értékesítés esetében az eladó fél/feladó teszi meg. Az EKAER számot a fuvarozó vagy fuvarszervező részére meg kell adni.

Az EKAER bejelentés szabályai bizonyos kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek esetében összeg- és súlyhatártól függően egyéb, nem útdíjköteles gépjárművekkel végzett fuvarra is kiterjednek. Ez a határ a kockázatos élelmiszerek esetében 200 kg vagy nettó 250 ezer forint, illetve az egyéb kockázatos termékek esetében 500 kg vagy nettó 1 millió forint. A kockázatos élelmiszerek és termékek körét a későbbiekben fogják meghatározni, azonban feltételezhetően ide fognak tartozni az áfa-csalásokkal leginkább fertőzött termékek: például a cukor vagy a gabona. A bejelentési kötelezettség alól a belföldi fordított adózás alá eső termékek sem mentesülnek, ezért akár a hús és az acél termékek is ide tartozhatnak.

Ráadásul az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek és tevékenységek esetén ún. FELIR azonosítás is szükséges, ami a cég és az első magyar tárolási hely regisztrációját is kötelezővé teszi.

A kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek esetén pedig a bejelentéseken túl biztosítékot is kell majd nyújtani és a működés során azt folyamatosan fenntartani. A biztosíték összege az előző kéthavi (60 napi) nettó forgalom 15%-a, ami összegében nagyobb, mint egyhavi áfa. Ez alól mentesülhet az, aki minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább 2 éve működik, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A bejelentés nyomán a rendszer egy 15 napig érvényes azonosítót generál (ún. EKAER-szám), amely kapcsolódik a fuvarhoz. Az adatszolgáltatási lista igen hosszú, ráadásul olyan adatokat is tartalmaz, amelyek normál körülmények között még a számlának sem kötelező elemei. Ráadásul a bejelentés kettős, hiszen bizonyos adatokat a fuvarozás megkezdése előtt, míg másokat a megérkezéskor kell megadni.

A bejelentés nélkül fuvarozott termék automatikusan igazolatlan eredetűnek minősül, mely után 40%-os mulasztási bírság szabható ki. Az adóhatóságnak lehetősége lesz továbbá a bírság mértékében az áru lefoglalására, hatósági zár alá vételére is.

Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfa-csalások elleni védekezés eszközeként üdvözlendő, és elvitathatatlan előnye, hogy világossá válnak a jóhiszemű adózónak teendői annak igazolására, hogy jogos az áfa-visszaigénylése, vagy hogy érvényes az adómentessége. Az azonban bizonyos, hogy az új rendszer mind adminisztrációs, mind anyagi értelemben jelentős többletterheket ró majd az érintett vállalkozásokra. Az EKAER január 1-től már elindult – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit. A részletszabályok bonyolultsága és a magas adókockázat miatt a felkészülésbe érdemes szakértő adótanácsadót bevonni.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ÁFA