A napelemekre kivetett termékdíj környezetvédelmi képtelenség - Áder: Szakítani kell a "salátatörvény"-alkotás rossz gyakorlatával

2015.01.15. Jogi Fórum / MTI

Az államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és a köztársasági elnök is - ezt Áder János a parlamenti frakciók vezetőinek szerdán küldött levelében írta.

"A másik tanulság pedig az, hogy 25 év után elérkezett az idő arra, hogy belássuk, az Országgyűlésnek végre szakítania kell a "salátatörvény"-alkotás rossz gyakorlatával" - áll a levélben, amely a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.

Az államfő mulasztásról írt a megújuló energiaforrást jelentő napelemek hazai elterjedését nem ösztönző környezetvédelmi termékdíj bevezetésével kapcsolatban. A kormány hibájaként rótta fel, hogy nem kellő körültekintéssel járt el az uniós kötelezettséget jelentő környezetvédelmi termékdíj mértékének megállapításánál. Az Országgyűlés szerinte azzal követett el hibát, hogy olyan törvényt fogadott el, amely nem volt tekintettel a várható hatásokra, az ellenzéki pártok pedig azzal, hogy a kérdést nem tették szóvá a parlamenti viták során.

Hibázott a környezetvédelemért felelős ombudsman, mert nem jelezte időben a korrekció szükségességét - folytatta. "És hibáztam én is, mert magam sem figyeltem fel erre a "salátatörvény"-be rejtett környezetvédelmi képtelenségre" - olvasható a levélben. Áder János úgy fogalmazott: a közös hibát közösen kell helyrehozni.

Arra kérte a frakcióvezetőket, hogy támogassák a törvényhozás munkáját érintő kezdeményezéseket és szakmai egyeztetéseket, amelyek a kérdés mielőbbi korrekciójára irányulnak.

A köztársasági elnök a "salátatörvényekről" szólva kifejtette azt is: az elmúlt évtizedek világos bizonyítékát adták annak, hogy a jogbiztonság érvényesülését, azaz a törvények átlátható szerkezetét és betarthatóságát akadályozza, ha egymással köszönő viszonyban sem lévő kérdéseket egyazon törvényben szabályoznak.

Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy január 1-jétől új igazgatóság - a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága - kezdte meg munkáját a Köztársasági Elnöki Hivatalban, amelynek első számú feladata a magyar érdekek képviselete és megjelenítése az ENSZ és az Európai Unió klímapolitikával foglalkozó fórumain, valamint a közös jövőnk szempontjából meghatározó jelentőségű párizsi klíma-megállapodáshoz kapcsolódó nemzetközi egyeztetések előmozdítása.

Közölte azt is: természetesen az sem közömbös számára, hogy Magyarországon mi történik a környezeti fenntarthatóság érdekében, "hiszen hamarosan a világ összes országában be kell majd látnia minden közügyekkel foglalkozó felelős szereplőnek, hogy ha nem változtatunk a folyamatok irányán, akkor olyan jövő köszönthet ránk, amelyben már nem lesz mód korrigálni mulasztásainkat".

Kormányszóvivő: a kabinet álláspontja egyértelmű a kérdésben

A napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj célja, hogy "életciklusuk" lejártával ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjanak - mondta a kormányszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, kijelentve: a kormány álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben.

Kurucz Évát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Áder János államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és ő maga is.

A kormányszóvivő reagálásában közölte: a kabinet mindig meghallgatja és megvitatja a köztársasági elnök észrevételeit, bár jelen esetben az államfő a parlamenti pártok frakcióvezetőinek címezte a levelét.

Az Országgyűlés két hónapja döntött a napelemek környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatban - emlékeztetett, hozzátéve, hogy "ebben a vitában az ellenzék elmulasztotta elmondani az ellenérveit".

A kormány álláspontja ezzel szemben világos és egyértelmű: egy ilyen, egyébként hasznos terméknél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a működése során milyen szerepet tölt be, hanem azt is, mi történik vele a működése után - közölte, jelezve, hogy a napelemeknek nagyjából 20-25 éves az "életciklusuk", ezt követően veszélyes hulladéknak minősülnek. "A termékdíj pedig azt a célt szolgálja, hogy ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjunk" - mondta Kurucz Éva.

Arra a felvetésre, hogy eszerint nem módosítják a szabályt, hanem megtartják a napelemek termékdíját, újra azt felelte: a kormány álláspontja egyértelmű és világos ebben a kérdésben.

Kapcsolódó cikk:

Januártól termékdíjat kell fizetni a napelemek után - A zöldombudsman törvénymódosítást kezdeményez

Napelem és napcella mint e-hulladék - Uniós irányelv alapján vetették ki a környezetvédelmi termékdíjat

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
ORSZÁGHÁZ
ÁLLAMFŐ
JOGALKOTÁS