Osztott perszerkezet, csoportperek, önálló közigazgatási felsőbíróság - A kormány elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját

2015.01.15. Jogi Fórum / MTI

A kormány elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országházban tartott kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Az új eljárásjogi kódex koncepciója támaszkodik a hagyomány ma is használható elemeire, ugyanakkor a modernitás követelményeinek is meg kíván felelni - mondta a miniszter.

A kormány szerdai ülésén egyhangúlag támogatott koncepció egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság, ezt szolgálja például az osztott perszerkezet, mely áll egy perelőkészítő szakaszból és az érdemi tárgyalásból. Ezen belül nagy jelentősége lesz a per előkészítő szakaszának, ahol a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást - fejtette ki Trócsányi László.

Némileg más szabályok vonatkoznak majd a helyi bíróságokon és törvényszékeken folyó polgári perekre. A helyi bíróságokon a szóbeliség dominál majd, a nagyobb súlyú, bonyolultabb ügyeket tárgyaló törvényszékeken ugyanakkor az írásbeliség kap nagyobb hangsúlyt és kötelező lesz az ügyvédi képviselet a minél professzionálisabb pervitel érdekben, ami gyorsítja az eljárásokat - magyarázta a miniszter.

Az új koncepcióban fontos szerepet kapott még a perkoncentráció, a felek eljárástámogatási kötelezettsége és a bíróság közrehatási kötelezettsége.

A Kúria előtt folyó rendkívüli perorvoslatok kapcsán Trócsányi Lázló azt emelte ki: a felülvizsgálati eljárásba egy olyan szűrőrendszer lesz beépítve, melynek segítségével a legfelsőbb bírói fórum gondoskodhat arról, hogy csak a valóban érdemes jogviták kerüljenek ilyen szintre.

Az új polgári perrendtartás koncepciójának elemeit ismertetve a miniszter beszélt a kollektív igényérvényesítés, csoportos perindítás megújuló szabályairól, melyek megoldást kínálnak például olyan helyzetekre, ahol sok hasonló jellegű, egyéni, kisebb összegű követelés külön-külön peresítése az ügyfelek és a bíróságok számára is aránytalan nehézségeket okoz. Az úgynevezett csoportperek új szabályainak kialakításakor a devizahiteles ügyek tapasztalataira is figyelemmel lesznek.

Hozzátette: újdonság lesz az is, hogy a közigazgatási perek eljárásjoga - amely eddig a polgári perrendtartás egyik önálló fejezetét alkotta - önálló törvénybe kerül majd, és a távlati tervek szerint létrejön az önálló közigazgatási felsőbíróság.

Az új polgári perrendtartás koncepcióját korában a kodifikációs főbizottság, szerdai ülésén pedig a kormány is egyhangúlag támogatta. A kodifikáció kezdeti szakaszában a jogtudósoké volt a főszerep, ezután azonban már egyre inkább számítanak a különböző jogászi hivatásrendek, a gyakorló ügyvédek, bírák, ügyészek közreműködésére is a jogszabály-előkészítésben. Idén várhatóan megalkotják a polgári eljárásjogi kódex szabályait, 2016 első felében folyhat a társadalmi vita, a parlament elé 2016 második felében kerülhet a törvényjavaslat, melyről a tervek szerint 2017-ben szavazhatnak - mondta Trócsányi László.

Két magyar polgári perrendtartás született az elmúlt évszázadban, az 1911-es, illetve a legutóbbi, ma is hatályos, több mint százszor módosított 1952. évi 3. törvénnyel elfogadott szocialista polgári eljárásjogi kódex - idézte fel a szakember.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
JOGALKOTÁS
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ