Speciális szabályozás kell a drónok használatához - Péterfalvi: A dróntechnológia új minőséget hoz az adatkezelés területén

2015.02. 9. Jogi Fórum / MTI

Speciális, önálló törvényi szabályozásra van szükség az adatrögzítésre vagy -továbbításra alkalmas drónok használatához Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint.

Péterfalvi Attila a témában Budapesten tartott nemzetközi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a dróntechnológia új minőséget hoz az adatkezelés területén. Utalt arra, hogy a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll, és azzal kapcsolatban novemberben már ajánlásokat is megfogalmaztak. Jelezte ugyanakkor, hogy a távirányítású repülő szerkezetek nem megfelelő használata jelenleg is minősülhet bűncselekménynek.

A hatóság elnöke a drónok magánszférabeli és adatvédelmi megfontolásairól szóló kétnapos rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a drónok használata adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Ezek a vezető nélküli repülő eszközök az emberek legintimebb magánszférájába behatolva is képesek felvételek készítésére, és alkalmasak követésre, rejtett megfigyelésre is - mondta.

Álláspontja szerint a szabályozás során különbséget kell tenni a drónok állami, kereskedelmi és magáncélú használata között. Jelezte, az egyre terjedő új technológia számos lehetőséget nyit meg nemcsak az állami - például katonai, katasztrófavédelmi, mezőgazdasági vagy ipari - célú felhasználásban, de a kereskedelemben is. Hozzátette: a drónokat Németországban már a posta is használja.

Közölte, a jelenlegi magyarországi szabályozás szerint drónokat reptetni csak egyedi - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal által kiadott - engedélyek alapján lehet, ugyanakkor egyre többen használnak hobbicélra ilyen repülő eszközöket. Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy még magáncélból sem lehet olyan felvételeket készíteni, amelyek az emberi méltóságot sértik, továbbá jelezte azt is: külön oda kell figyelni a kiskorúak védelmére.

Álláspontja szerint azért is szükség van a drónokkal kapcsolatos önálló jogi szabályozásra, mert például a közterületi kamerák "statikusak", helyhez kötöttek, azokról az állampolgárokat - figyelmeztető táblákon - tájékoztatják, míg a drónok gyorsan tudják a helyüket változtatni, nem csak a közterületekre láthatnak be.

Péterfalvi Attila hozzátette, hogy a drónok puszta jelenléte is befolyásolja a magánszféra sérthetetlenségét, mert már a megfigyeléstől való félelem is változást idézhet elő az emberek magatartásában. A biztos szerint ez azt jelenti, hogy a drónokra szerelt adatrögzítőkkel könnyebben meg lehet sérteni az emberek pszichikai és fizikai méltóságát.

Véleménye szerint komolyan sérülhet a magánlakás, magánterület zavartalansága, de ennél is fontosabb, hogy ezen eszközök használata negatív hatással lehet olyan alkotmányos jogokra is, mint az egyesülési, gyülekezési szabadság, a vallás-, véleménynyilvánítás szabadsága, vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

A szabályozás szükségességéről szólva kitért arra is, hogy a jelenlegi magyar törvények nem tiltják a polgári bírósági eljárások során a drónokra szerelt adatrögzítőkkel készített felvételek bizonyítékként történő felhasználását, ez a bíró kompetenciája. A NAIH - novemberben ismertetett - álláspontja szerint a leendő törvényben érvényesíteni kell azt a garanciális alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és csak meghatározott időpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedően lehet gyűjteni és kezelni. Az adatgyűjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg.

A hatóság ezért azt javasolta, hogy a születendő törvényben rögzítsék, a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerű célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, amelyet a légügyi hatóság folytatna le.

A hatóság akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály hatályba lépéséig be kell tartani az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezéseit.

Giovanni Buttarelli európai adatvédelmi biztos is égető kérdésnek mondta a drónok, illetve az azokra szerelt adatrögzítő eszközök használatának adatvédelmi célú szabályozását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb uniós államban jelenleg hiányzik a jogi környezet.

Véleménye szerint még mielőtt a drónok piaca teljesen megnyílik, érvényesíteni kellene az adatvédelmi és személyiségvédelmi szempontokat. Arról beszélt, már a tervezésnél is figyelembe kellene venni az adatvédelmi szempontokat, így például azt, hogy a gyártók milyen érzékelőket építenek be a magáncélú drónokba.

Közölte, az európai légi közlekedési hatóság jelenleg 150 kilogrammnál nehezebb drónok esetén járhat el; az ennél kisebb súlyú eszközökre a nemzeti szabályok vonatkoznak.

Kiemelte, oda kell figyelni arra, hogy a drónok polgári használatának van szociális és gazdasági haszna is, például a munkahelyteremtésben, ezért szerinte az Európai Uniónak támogatnia kell a piac fejlődését ezen a területen, továbbá létre kell hozni a jogi kereteket uniós szinten.

Tájékoztatása szerint eddig 1708-féle különböző drónt regisztráltak a világon, és azok közül több mint 500-at Európában gyártanak. Elmondta, a drónokat gyakran a földről nem lehet látni, ezért is lehetnek hatékony megfigyelő eszközök, ez pedig komoly társadalmi, etikai kérdéseket vet fel.

A NAIH szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri épületében csütörtökön kezdődött kétnapos budapesti nemzetközi konferencián adatvédelmi és alapjogi szakértők, jogalkotási és jogi szakértők, légügyi és műszaki szakértők, iparági képviselők, piaci szereplők, tudományos kutatók és társadalmi szervek képviselői vesznek részt.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
DRÓN
NAIH
PÉTERFALVI ATTILA