Alulfizetett pályakezdők

2015.02.27. Jogi Fórum / Sereg András

Miért keresnek az átlagnál havi 17 ezer forinttal kevesebbet a pályakezdő jogászok? Bár a frissdiplomások közt kevés a munkanélküli, a minimálbéres, szülők által finanszírozott ügyvédjelöltek, vagy a nemzetközi irodában güriző, jól fizetett „bérrabszolgák” mégsem elégedettek a sorsukkal.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januári adatai szerint az országban ötvenezer pályakezdő álláskeresőt (az összes álláskereső 12,1 százaléka) tartottak nyilván. A pályakezdők száma az előző év azonos hónapjához képest 6,1%-kal mérséklődött. A pályakezdő álláskeresők csupán 4,5 százaléka diplomás. Sokat elárul a pályakezdők önértékeléséről a K&H Bank felmérése, amely a pályakezdők hozzáállását mérte. A banknál negyedévente megnézik, hogy mennyire elégedettek a fiatalok a helyzetükkel, milyennek tartják a kilátásaikat, lehetőségeiket – például a lakáshoz jutás, családalapítás, anyagi biztonság és önmegvalósítás terén. A legutóbbi, 2014 végi felmérésük minden idők legalacsonyabb értékét hozta. Sok pályakezdő nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen, de nem is bízik abban, hogy helyzete jobbra fordul. A megkérdezett 19-29 éves fiatalok kétharmada még nem teremtette meg az önálló élethez szükséges feltételeket és a szüleinél lakik. Megerősödött a munkanélküliségtől való félelmük is.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felmérése szerint a gazdasági válság jelentősen éreztette hatását a frissdiplomások elhelyezkedési adatain. Míg a 2008-ban végzők 40,1%-a egy hónapon belül munkát tálalt, ugyanez az arány 2012-ben 29,8% volt. A jogi karokról kikerülők átlagosan 3,63 hónap alatt találtak állást, ami rövidebb idő, mint az összes hallgató körében mért 4,04 hónap. A pályakezdő jogászok esetében alacsony a munkanélküliség: a válaszadáskor mindössze a volt hallgatók 3,3 százalékának nem volt állása.

A legfrissebb pályakövetési adatok szerint 167-188 ezer forintos bruttó bérre számíthatnak a jogi képzési terület frissdiplomásai. A legmagasabb fizetéssel (188 ezer forint) a Miskolci Egyetemről kikerültek rendelkeznek, szemben a Károli Gáspár Református Egyetem egykori hallgatóival, akik átlagosan 167,5 ezer forintot keresnek. (A jogi képzési területről kikerülő végzősöknél az osztatlan jogász szak mellett a további alap- és mesterszakokat is figyelembe vették.) Az egy évvel korábbi felmérés szerint a végzett jogászoknál a pázmányosok vezettek 198 ezer forintos jövedelemmel, a Pécsi Tudományegyetemről kikerültek (182 ezer forint) és a Szegeden végzettek (167 ezer forint) előtt.

A számok azonban igen becsapósak. Olyannyira, hogy a pályakezdő jogászok átlagkeresete – és ez a legfrissebb pályakövetési adatsor legnagyobb meglepetése – havi 17 ezer forinttal elmarad az átlagtól. Ennek több oka van. A jogi képzési területről kikerülők többsége ügyvédi vagy ügyintézői munkakörben helyezkedik el. Jogi diplomával még több évig eltart az ügyvédi státusz megszerzése: hároméves jelölti munka, kötelező jelölti képzés és csak három szakvizsga sikeres letétele után avanzsálhat a delikvens ügyvéddé. Az ügyvédi pályának pedig az egyik sajátossága, hogy a diplomázás után és a jogi szakvizsga előtt sokan rosszul fizető ügyvédbojtári munkát végeznek Az ügyvédi irodáknál általában minimálbérrel startolnak a jelöltek, de az sem ritka, hogy nekik kell fizetniük egy jól csengő nevű mentorral, illetve komoly szakmai távlatokkal csábító ügyvédjelölti helyért.

A Jogi Fórum fórum rovatának „ügyvédjelölti fizetés” című témája alatt érdekes hozzászólások olvashatók. Az egyik komment: „A negatív rekord eddig nekem az, aki fizetett azért, mert dolgozott. Nem csak maga után a járulékokat (ez is érdekes kérdés), hanem még havi x tízezer forintot is... Fogalmam sincs, mi van vele azóta. A másik véglet pedig egy nagy nemzetközi iroda, jó sok pénzzel, viszont nulla szabadidővel. Ott is hagyta az illető egy idő után, mert azt mondta, arra sincs ideje, hogy elköltse, amit megkeres, úgy meg sok értelme nincs.” Nem sokkal később jött a válasz: „Ilyenről újságcikket is olvastam, az ügyvéd úrnak az volt a szokása, hogy a jogvégzett kolléga szüleivel (!) tárgyalt előzetesen, hogy mennyi beugrót tudnak fizetni, hogy a fiúcska/leányka megszerezhesse nála a szakvizsgához a gyakorlati időt. Amikor megkérdezték, hogy nem tartja-e törvénysértőnek a »fizetés: tapasztalat« elvet, nem is értette a kérdést, valami olyat válaszolt, hogy évszázados szokás, hogy a tanulni szándékozó mesterlegényeknek nem fizetett pénzt a mester úr, ha beengedte őket a műhelyébe tanulni. A nemzetközi irodákkal kapcsolatban meg csak annyit, hogy egy ismerősömmel a külföldi ügyvéd úr közölte, hogy „a 8 órás munkaidőt meg az ilyen hülyeséget felejtse el, itt ő egy jól fizetett bérrabszolga”.

Az ELTE diplomás-pályakövetési vizsgálata szerint a végzett jogászok több mint harmada a közigazgatásban, negyedük ügyvédi irodában, 12 százalékuk a versenyszférában, és majdnem ugyanennyien az önkormányzati igazgatásban, 7,5 százalékuk bíróságokon, 2,5 százalékuk pedig civil szervezetnél kezdett el dolgozni. A pályakezdő jogászok 54,9 százaléka formális úton (álláshirdetéssel, önéletrajz-küldéssel) jutott az első állásához, míg 39,4 százalékuk személyes ismeretség révén (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) és csak 5,7 százalékuk egyéb megoldással.

Az egyik ismert pesti ügyvédi iroda által meghirdetett pályakezdő jogászi állásra általában 15-30 CV szokott befutni. De még az érdemi önéletrajzokra szűkítés után is legalább 5-8-szoros a túljelentkezés. Az iroda lexikális, feleletválasztós tesztekkel, esszéírással, szóbeli interjúval és egy-két gyakorlati feladattal – például kötbér-kalkuláció egy jogi eset kapcsán – is teszteli a pályakezdők rátermettségét. Elvárás a gyors reagálás és éleselméjűség, a magas szintű angol és német nyelvtudás. A kiválasztás átfutási ideje legalább három hét.

A kimagasló nyelvtudás szinte minden irodánál elvárás. „Nem a nyelvvizsga-bizonyítványra, hanem a valós tudásra vagyunk kíváncsiak” – árulta el az egyik kiválasztási szempontot egy ismert iroda vezetője.

A munkaadók gyakran a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter) fellelhető információkat is megnézik. Az álláshirdető felhasználóként belép a szolgáltatásba, és megkeresi a jelentkező profiloldalát, ahol sok érdekesség kiderülhet a pályázó személyéről. Az átbulizott éjszakákról készült, vidámnak szánt fotók, a vulgáris hangnemű, szélsőséges hozzászólások minimálisra csökkenthetik az esélyeket. Persze a magánélet szent, de nem árt úgy beállítani a hozzáférést, hogy a keveseknek szánt posztolások tényleg csak az ismerősök számára legyenek elérhetők.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS