Konszolidált jogalkotás az Országházban - Alapjogokért: Az új munkarend nem kéthetenkénti ülésezést jelent

2015.03. 3. Jogi Fórum / MTI

Az Alapjogokért Központ szerint az Országgyűlés új, márciustól életbe lépett munkarendje nem azt jelenti, hogy a jövőben csak "kéthetente" ülésezne a parlament, hiszen ezentúl is lesznek ülésnapok minden héten. Az új munkarend emellett konszolidálhatja a korábbi, igencsak hektikus jogalkotási munkát is.

A központ elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi ülésszakban a parlament - ahogy eddig is - minden héten összeül, pusztán az egyes ülések lesznek hosszabbak, mivel azok két héten keresztül fognak tartani.

A korábbiakhoz képest mindösszesen annyi eltérés lesz, hogy a második héten már nem lesz szükség határozatképesség biztosítására, mivel akkor szavazások sem lesznek. A központ szerint mindez azonban nem nevezhető rendkívülinek, hiszen a törvényhozó hatalom - már csak a hatalmi ágak szigorú elválasztása okán - saját működési rendjének megalkotása során széles döntési szabadsággal bír. Nemcsak joga, hanem alkotmányos kötelessége is a saját szervezeti-működési szabályait kellő részletességgel meghatározni, nyilvánvalóan az alaptörvény, az országgyűlési törvény és a házszabály keretei között - rögzítették.

Kitértek arra is, hogy a 2014-ben hatályba lépett új házszabály - ahogy a korábbi is - biztosítja az új működési rend alapkereteit, sőt, kifejezett célja volt a törvényalkotási munka lassítása. Ezt szolgálta többek között annak meghatározása, hogy a törvényjavaslatok benyújtása és általános vitája között minimálisan öt napnak kell eltelnie, de az is, hogy a részletes vitát lefolytató bizottsági üléseket a törvényalkotási bizottság ülése követi a zárószavazás előtt.

Az új működési rend tovább konszolidálhatja a 2014 előtti, igencsak hektikus jogalkotási munkát, amennyiben az eddigi négy helyett öt hétre növelheti az alapeljárást és a "második héten" nyugodtabb bizottsági munkát tesz lehetővé. Mindettől függetlenül azonban az ellenzéki parlamenti jogokon csorba nem esik, hiszen az "első héten" ezentúl is lehetőség lesz napirend előtti felszólalásra, azonnali kérdésre, valamint megkettőzött időtartamban interpellációra is. A "második héten" ez utóbbira nem, de azonnali kérdésre, kérdésre és napirend előtti felszólalásra továbbra is mód nyílik - mutattak rá.

Megállapították továbbá, hogy a nemzeti törvényhozások Európa-szerte változatos munkaszervezési módszereket alkalmaznak: Szlovéniában például minden hónap utolsó hetében tartanak plenáris ülést, a cseh képviselőház pedig minden hét üléshét közül kettőn tart csak plenáris ülést. Németországban sem hetente ülésezik a Bundestag, hanem két- vagy háromhetente. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az a gyakorlat is összeegyeztethető lenne mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlattal, ha a magyar Országgyűlés valóban csak "kéthetente egyszer" tartaná üléseit - olvasható az elemzésben.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT