Védett tekintély és emberi méltóság a felsőoktatásban - Etikai chartát és választási kódexet fogadott el a HÖOK

2015.03. 4. Jogi Fórum / MTI

Etikai chartát és választási kódexet fogadott el a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szombati közgyűlésén. A charta egyebek között rögzíti, hogy a hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatóknak tiszteletben kell tartaniuk önmaguk és mások emberi méltóságát - közölte Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a Dunaújvárosban tartott közgyűlést követően.

A május 6-án hatályba lépő charta azt is előírja, hogy az érdekképviseletet ellátó hallgatók mások iránti tisztelettel nyilvánítsák ki véleményüket, tanúsítsanak olyan magatartást, amely nem csorbítja a felsőoktatási intézmény vagy szervezet tekintélyét.

Elvárás velük szemben az is, hogy fellépjenek az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a hallgatói érdekképviseleti rendszert, illetve a felsőoktatási intézményt alaptalanul negatív színben tüntetik fel. A nyolcoldalas dokumentum azt is rögzíti, hogy legyenek tudatában annak: nyilvános – a felsőoktatási intézményen belüli vagy azon kívüli – megnyilatkozásaikkal és viselkedésükkel önmagukon kívül az intézményt is képviselik. A hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatóknak el kell utasítaniuk az erőszakos és sértő megnyilvánulások minden formáját, személyiségi jogaikat úgy gyakorolják, hogy ezzel mások személyiségi jogait ne sértsék. Kitértek arra is, hogy tevékenységük során nem ajánlhatnak, és nem fogadhatnak el jogtalan előnyt, csak olyan feladat elvégzésére használják fel a HÖOK, illetve a felsőoktatási intézmény infrastruktúráját, amelyről a közvetlen felettesnek tudomása van, és a felhasználásával egyetért.

Elvárás az is, hogy lépjenek fel a felsőoktatási intézményben előforduló visszaélésekkel szemben, azok megszüntetésére saját hatáskörben tegyenek lépéseket, és törekedjenek konfliktus esetén annak feloldására, békés megoldására. Rögzítették, hogy a dokumentumban szereplő megállapításokat a hallgatói érdekképviselet ellátó hallgatók magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A hallgatók elfogadták a választási kódexet is, amelyben a hallgatói önkormányzati és részönkormányzati voksolások feltételeit rögzítették. Az ötoldalas - május 8-án hatályba lépő - dokumentumban kitértek többek között arra, hogy a vezető tisztségviselő mandátumának hossza legfeljebb két év. A választás során választójogával csak az a hallgató élhet, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

A hallgatói szervezet a fentieken túl jogszabályban kéri rögzíteni a vezető tisztségviselők meghatározását. A meghatározás megjelenítésével egyidejűleg kérik annak rögzítését, hogy a vezető tisztségviselő egyszer választható újra. Jogszabályban szeretnék rögzíteni az elektronikus alapon történő választás lehetőségét is.

A hallgatók jogszabályban kérik egyértelműsíteni a hallgatói önkormányzati választások tekintetében, hogy a tanulmányait szüneteltető – passzív – hallgató ne rendelkezzen se aktív, se passzív választójoggal, továbbá tisztségviselői mandátumát csak az aktív jogviszony idejére tölthesse be. Egyidejűleg kérik a mandátum folytonosságának jogszabályi szintű rendezését.

IKSZ: Aggályos passzus a választási kódexben

Nyílt levélben fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) a hétvégén elfogadott hallgatói választási kódex ügyében az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ). A szervezet aggályosnak tartja, hogy hallgatói önkormányzatok képviselői nem lehetnek tagjai politikai pártoknak vagy azok ifjúsági szervezeteinek.

Az ifjúsági szervezet a dokumentumban kifejtette: 25 évvel a rendszerváltás után nem az egyetemi közélet és politizálás ellen, hanem a mellett kellene szabályokat alkotni.

Idézték a kódex egyik passzusát, miszerint "a hallgatói önkormányzatok és a részönkormányzatok tisztségviselői, hallgatói képviselői nem lehetnek tagjai politikai pártnak, politikai párt ifjúsági szervezetének, politikai párt ifjúsági tagozatának, szakszervezetnek, szakszervezet ifjúsági szervezetének, szakszervezet ifjúsági tagozatának." Rámutattak: több szempontból is aggályosnak találják a rendelkezést, hiszen ez azt jelenti, hogy például olyan hallgató, aki tagja az IKSZ-nek, nem indulhat el a hallgatói önkormányzati választáson, így hiába akar az egyetemi közélet alakítója, aktív részese lenni. A felsőoktatási törvény szerint minden hallgató rendelkezik aktív és passzív választójoggal - hívták fel a figyelmet.

Felmerül a kérdés, hogy mindenkit nyilatkozatni fognak-e párt- és ifjúsági szervezeti tagságáról, amit nyilvántartanak a tanulmányi ideje alatt vagy tovább. Itt már alaptörvénybe ütköző problémák is felmerülhetnek - jelezték.

Megállapították ugyanakkor, hogy az új választási kódex sok előremutató, helyes dolgot tartalmaz, amelyekkel mélyen egyetértenek, támogatják. Ezek között említették, az erősebb belső fellépést a visszaélésekkel szemben, a maximum egyszeri újraválasztást, az elektronikus szavazás lehetőségének megvizsgálását, a passzív hallgatók választójogának szüneteltetését. Az IKSZ egy átlátható, hatékony és a hallgatók érdekeit jól képviselő HÖK-rendszerben érdekelt, a fenti javaslatok és rendelkezések ezt a cél szolgálják - rögzítették.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS
FELSŐOKTATÁS