Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Felszámolási eljárás és zálogjog - A Kúria két jogegységi döntése jelent meg a Magyar Közlönyben

2015.03. 6. Jogi Fórum / MTI

A zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból levonható a zálogtárggyal kapcsolatban a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett adókötelezettség és egyéb közteher, továbbá a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, mulasztása elleni kifogás előterjesztésére megengedett nyolcnapos határidő eljárásjogi jellegű, melynek elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető - mondta ki a Kúria két jogegységi döntésében, amelyek csütörtökön jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Mindkét esetben a csőd- és a felszámolási eljárásról szóló 1991-es törvény egy-egy rendelkezését vizsgálta a Kúria a bírói gyakorlat egységesítése érdekében.

Az egyik ügyben a Kúria polgári kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a kollégiumvezető indítványára vizsgálta azt a kérdést, hogy a törvény alkalmazása során a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségei körébe vonhatók-e - és így a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból levonhatók-e - a zálogtárgyra vonatkozó, azzal szoros kapcsolatban lévő, a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett adókötelezettségek, illetve egyéb közterhek.

A jogegységi eljárásban eldöntendő jogkérdés valójában az volt, hogy a megőrzés, állagmegóvás, értékesítés költségeinek fogalma alá csak a fizikai állag megóvásának, megőrzésének a költségei tartoznak, vagy ide sorolhatók azok a költségek is, amelyek a zálogtárgy értékének bármilyen módon történő megőrzését, megóvását szolgálják, illetve a zálogtárgy tulajdonjogának fennállásához szorosan kapcsolódnak.

A jogegységi tanács álláspontja szerint a megőrzés fogalmi körébe azok a költségek is beletartoznak, amelyek a zálogtárgy értékének, tulajdonjogának a megőrzésére irányulnak, tehát nem kizárólag a zálogtárgy fizikai állagának megóvásával, megőrzésével kapcsolatban felmerülő költségeket lehet a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételárral szemben elszámolni. Így a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségei körébe tartozik a zálogtárgyra vonatkozó, a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett adókötelezettség, illetve egyéb közteher.

A zálogtárgy értékének megőrzése elsősorban a zálogjogosult érdekét szolgálja, ezért az emiatt kifizetett költségeket a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kell fedezni.

A jogegységi döntést január 22-én hozta a Kúria.

A másik ügyben a Kúria polgári kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a kollégium vezetőjének indítványára azt vizsgálta, hogy a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, illetve mulasztása elleni kifogás előterjesztésére megengedett nyolcnapos határidő anyagi, vagy eljárásjogi természetű-e.

A döntés indoklása kitér arra, hogy a felszámolási eljárás elhúzódása súlyos sérelmet jelent a hitelezőknek és általában nem szolgálja az adós érdekeit sem, majd megállapítja, hogy a felszámolási eljárás nem peres jellegével, a szabályozás logikai rendjével nem egyeztethető össze a törvény azon értelmezése, amely a kifogás előterjesztője számára a kifejezetten rövid törvényi határidő elmulasztása esetén, akadályoztatásra hivatkozással, annál jóval hosszabb kimentési határidőt biztosít. Az alaptörvény előírja, hogy a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával összhangban kell értelmezniük. Mindezek alapján a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, illetve mulasztása elleni kifogás előterjesztésére megengedett nyolcnapos határidő eljárásjogi jellegű, elmulasztása igazolási kérelemmel menthető ki.

A jogegységi döntést január 28-án hozta meg a Kúria.

  • kapcsolódó anyagok
FELSZÁMOLÁS
KÚRIA
ZÁLOGJOG
JOGEGYSÉGI HATÁROZAT
KÚRIA ELVI ÁLLÁSFOGLALÁS