Hosszútávú megoldás az illegális migrációra - Az Európai Bizottság már májusra elkészíti új szabályozási stratégiáját

2015.03. 9. Jogi Fórum / MTI

Orientációs vitát tartott az Európai Bizottság a migráció kérdéséről, s úgy határozott, hogy a tervezettnél korábban, július helyett már májusra elkészíti a területet szabályozni hivatott új stratégiáját - közölte a biztosi kollégium ülését követően Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.

A holland biztos azzal indokolta a döntést, hogy az ügy érezhetően sürgős, nem tűr további halasztást.

Frans Timmermans elmondta, hogy a stratégia négy szempontra fog összpontosítani. Egyrészt javítani kell az uniós menekültügyi szabályozáson, másrészt jobban védeni kell a határokat. Harmadik szempontként az alelnök arról beszélt, hogy "agresszíven" fel kell lépni azok ellen, akik hasznot próbálnak húzni az illegális bevándorlásból, és emberek ezreitől szednek be hatalmas összegeket, majd teszik ki őket közvetlen életveszélynek. Negyedik szem előtt tartandó pontként Frans Timmermans a gazdasági bevándorlásról beszélt, s arról, hogy az európai demográfiai folyamatok miatt ezzel egy időben arra is szükség lesz, hogy az unió és tagállamai bővítsék a legális bevándorlás lehetőségeit.

Dimitrisz Avramopulosz, a területért közvetlenül felelős uniós biztos arról beszélt, hogy véget kell vetni az egymásra mutogatásnak. A migráció kezelése nem lehet egyetlen tagállam és akár csak egyetlen uniós biztos felelőssége, együttműködésre van szükség, és ennek nincs alternatívája - hangoztatta.

"Véget kell vetni annak, hogy a szolidaritás egy szlogen, annak valósággá kell válnia" - szögezte le a görög biztos.

Avramopulosz kifejtette, hogy több olyan megközelítési lehetőséget kell létrehozni, amelyen keresztül a menedékkérők törvényesen és biztonságosan érkezhetnek meg Európába, emellett pedig a tagországoknak a jelenlegi 36 ezernél több menekült letelepedésére kell lehetőséget teremteniük.

Az embercsempészet problémakörével összefüggésben arra mutatott rá, hogy az uniónak együtt kell működnie a kiinduló és tranzitországokkal, és nem csak Észak-Afrikában, hanem Törökországgal, Szerbiával és Koszovóval is.

Avramopulosz úgy ítélte meg, hogy világossá kell tenni, mit tehet az Európai Unió és mit nem. Kitért arra is, hogy a Frontex, a tagállamok határőrizeti együttműködését koordináló ügynökség nem uniós határőrség, és ha ez utóbbira van szükség, akkor azt létre kell hozni, és hozzá kell rendelni a megfelelő erőforrásokat is.

A gazdasági bevándorlással összefüggésben pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi mutatókra és a demográfiai trendekre, Európa öregedésére egyaránt tekintettel kell lenni.

Molnár Tamás: Az illegális migrációra hosszú távú megoldást kell találnia az Európai Uniónak

"A kilencvenes évektől erősödő illegális migrációra az Európai Uniónak az azonnali, tűzoltás jellegű válaszok mellett hatékony közép- és hosszú távú megoldásokat kell találnia" - mondta Molnár Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Miniszterelnökség nemzetközi jogi főtanácsadója kedden Szegeden.

Ehhez nem csupán a hagyományos belügyi eszköztárban kell gondolkodni, hanem használni kell a rendelkezésre álló kül-, kereskedelem- és fejlesztéspolitikai lehetőségeket is - hangsúlyozta a szakember a Szegedi Tudományegyetemen működő Europe Direct Szeged rendezvényén.

Az egyetemi oktató szerint ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a kibocsátó országokkal, hiszen csak így lehet eljutni a probléma gyökereiig.

A legutolsó, 2013-as adatok szerint 434 ezer menedékkérő érkezett az unióba, közülük 60 ezren kaptak menekültstátust, főleg - mintegy 50 ezren - szírek, mellettük afgánok, oroszok - utóbbiak jellemzően csecsen nemzetiségűek -, illetve pakisztániak, szerbek. Az EU-ban élő illegális bevándorlók arányát nehéz megbecsülni, egy felmérés szerint 2009-ben 2-4,5 millióan voltak, jelenleg pedig 4-4,5 millióan lehetnek - mondta Molnár Tamás.

Magyarországon a három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldiek száma viszonylag alacsony, 220 ezer körüli, és nagy többségük határon túli magyar. A kultúrájában, nyelvében más harmadik országbeliek száma pár tízezre tehető - tudatta a szakember. Ugrásszerűen növekedett azonban a menedékkérők száma: a 2011-es ezerhatszázról 2014-ben 42 700-ra, idén március 1-jéig pedig 28 500-ra. A kérelmezők java része Ausztriába vagy Németországba eljutni próbáló koszovói, aki a jobb élet reményében hagyta el otthonát - mondta az egyetemi oktató. Hozzátette: nem szabad azonban elfelejteni, nem is olyan régen magyarok is - az akkori szóhasználat szerint - disszidáltak, hasonló okokból.

Molnár Tamás hangsúlyozta, rendkívül fontos az érintettek megfelelő tájékoztatása, mivel az embercsempészek meséi alapján tömegek azért indulnak útnak, mert azt hiszik "a Kánaán várja őket". A szakember felidézte: amikor 2013-ban néhány hónap alatt több mint hatezer koszovói érkezett Magyarországra, a kormány nyáron tájékoztató kampányt indított, amely ideig-óráig el is érte a hatását, csökkent a koszovói menedékkérők száma.

Az egyetemi oktató kitért arra is: a 2014-2020-as időszakra az EU migrációs és integrációs alapjában 3,9 milliárd euró forrás áll rendelkezésre, ennek felosztása a tagországok között ugyan még nem végleges, de Magyarországnak hat-hétszer nagyobb összeg áll majd rendelkezésre, mint az előző költségvetési ciklusban. A pénz hatékony felhasználása Molnár Tamás szerint szemléletváltást igényel a magyar migrációs igazgatástól, mivel az unió az őrzött szállások, menekültügyi befogadóállomások kialakítása helyett az érintettekkel foglalkozók létszámának bővítését, képzését, szociális munkások alkalmazását támogatná.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
MIGRÁCIÓ
EMBERKERESKEDELEM
SCHENGENI ÖVEZET