A magyar innováció-védelem 2014. végére érte el mélypontját, csupán 619 magyar szabadalmi bejelentést tettek. Például az ötször nagyobb Koreában ez a szám 220.000. Becslések szerint 3500 szabadalmi bejelentésre lenne szükség a magyar fejlesztés kielégítő védelméhez. A gyenge innováció-védelmi képességünk versenyhátrányt, esélyegyenlőtlenséget jelent.

Magyar szabadalmak nélkül hiába fordítunk a K+F-re többet, hiába jön pénz az EU-ból, ha a fejlesztés gyümölcsét más is szüretelheti, akkor a pénz visszavándorol a profibb EU-s versenytársakhoz. Ezt ráadásul nem az EU kényszeríti ránk, hanem információhiányunk áldozatai vagyunk. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) célja az információs-deficit határozott csökkentése.

Az alacsony innovációs védelmi képességünk további oka a magas költségekben keresendő. Egyrészt az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a szabadalom-fenntartási költség az első 15 évben, másrészt egy találmány esetében bruttó közel 1 millió forint a munkadíja egy jó szabadalmi bejelentésnek. Rossznak pedig nincs sok értelme, mert az megkerülhető. A Szegények Szabadalma a munkadíj megtakarításával tud segíteni.

Ha érdemben nem kell költeni az innováció-védelemre, az felszínre hozhatja a magyarok kreativitását, kitörési pontot nyújthat a tőkeszegény, kreatív magyaroknak.

Indul a szegények szabadalma projekt

“Az ötletet pont a fentebb kifejtett innovációvédelmi sérülékenység adta, mely ellen úgy éreztem tenni kell valamit” – mondta el Pintz György az egyesület elnöke.

Az MSZTE 2015. március 15-e után hozzáférési lehetőséget nyújt gyakorlatilag ingyenesen a SZEGÉNYEK SZABADALMA programhoz, amellyel tőkeszegény, de okos feltalálók, startup cégek szabadalmi ügyvivői munkadíj nélkül készíthetik el ötletük, innovációjuk szabadalmi bejelentését. A szolgáltatás titkosított felületen, kérdés-felelet formájában, a feltaláló válaszaiból készíti el a komplett szabadalmi bejelentési csomagot, amelyet a feltaláló postán vagy személyesen adhat be a hivatalba.

A SZEGÉNYEK SZABADALMA program lehetővé teszi, hogy a feltalálók szabadalmi bejelentésük után befektető-társat keressenek. Ezt később külön programmal segíteni is szándékszik az egyesület. A befektető társsal fel kell keresni egy szabadalmi ügyvivőt az igénypontok véglegesítése és a külföldi bejelentések megtétele miatt; de így már csak annak kell fizetnie szabadalmi ügyvivői munkadíjat, aki átesett egy befektetői szűrőn.

A szoftver által elkészített bejelentés arra is kiválóan alkalmas, hogy puszta létével, az ideiglenes védelem garantálásával megteremtse a kezdetben gyakran hiányzó bizalmat feltaláló és befektető között.

Ha a magyarok ötletei védettek, akkor bátrabban kereshetnek befektetőt. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület kész ehhez platformot nyújtani. Így egymásra találhat a pénz és az ötlet, amelynek haszna a fejlesztőnél, befektetőnél maradhat, adója pedig lendületbe hozhatja a fejlesztési szektort. Jó, ha ezt a lehetőséget az ügyvédek is tudják, hiszen sokszor a feltaláló náluk jelentkezik először. Az egyesület várja piaci befektetők jelentkezését is.

Előnyös a szabadalmaztatás hátterével is tisztában lennie annak, aki elkezdi a bejelentés elkészítését. Ehhez képes segédkönyv is rendelkezésre áll „Találd fel magad!” címen. Érdemes pártoló tagként csatlakozni a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesülethez, mert az ő tagjaik számára érhető el ingyenesen a szoftver.

Pinzt György abbéli reményét fejezte ki, hogy a projekttel akár már középtávon, néhány éven belül el lehetne mozdítani a magyar innovációt történelmi mélypontjáról.