Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Végrehajtók kontroll alatt

2015.03.17. Jogi Fórum / Fábián Erika

Végrehajtói ellenőrzésről és a kamarai panaszkezelésről szóló jogszabályokkal kerülnek szigorúbb ellenőrzés alá a végrehajtók. Az új rendelkezések tovább kívánják erősíteni az igazságügy iránti közbizalmat és elejét vennék a visszaéléseknek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter már tavaly megfogalmazta a végrehajtókkal szembeni felügyeleti rendszer szükségességét, majd Szekér Judit miniszteri biztos beiktatásával a végrehajtói kamara átvilágítása is megkezdődött. Egy 2013-as ombudsmani jelentés azonban már ezt megelőzően megfogalmazott számos aggályt a végrehajtói rendszerrel szemben, s megállapította, hogy a végrehajtói kamara törvényességi, felügyeleti kontrollja nem működik megfelelően és a bírósági végrehajtás számos pontján hiányos a jogi szabályozás.

Idén februárban tovább szigorodott a végrehajtók felügyeletét érintő szabályozás, s az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 25/2015. (II.25.) kormányrendelet további lehetőséget kínál arra, hogy a végrehajtási eljárásokat lefolytató szervezetet a kormányzat további ellenőrzés alá vonja. Az új jogszabály alapján a végrehajtók ellenőrzését az Igazságügyi hivatal ellenőrei végzik, akiknek függetlennek, külső befolyástól mentesnek és pártatlannak, tárgyilagosnak kell lenniük. Az eljárást a jogszabályok és a Végrehajtók Ellenőrzésének Kézikönyve elnevezésű előírások alapján kell lefolytatni, mely utóbbit a hivatal a holnapján is közzétesz.

A vizsgálat egyik fajtája az átfogó ellenőrzés, mely arra irányul, hogy a végrehajtó tevékenysége során megfelelően érvényesülnek-e a jogszabályok és a kamara iránymutatásai. Ezt a típusú ellenőrzést a végrehajtó kinevezésétől számított egy év elteltével kell elvégezni, ezután pedig legalább negyedévenként újra lefolytatják. Soron kívüli ellenőrzésre kerülhet sor akkor, ha súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés vagy kamarai előírás megszegésének gyanúja áll fenn, ám ezt a vizsgálatot csak a főigazgató rendelheti el, mégpedig miniszter, az illetékes törvényszék elnökének, a kamara elnökének valamint az ellenőrzési vezetőnek az írásbeli ajánlása alapján. Mód van ezen felül célvizsgálat lefolytatására is, amikor a végrehajtó egyes tevékenysége kerül ellenőrzés alá, valamint utóvizsgálat is elrendelhető olyankor, amikor az ellenőr bizonyosságot akar szerezni arról, hogy a korábban ellenőrzött végrehajtó az intézkedési tervben foglalt feladatokat betartja-e, illetve a fennálló kockázat megszűnt-e vagy csökkent.

Ellenőrként az vehet részt az eljárásban, aki legalább három éves pénzügyi, számviteli gyakorlattal rendelkezik, valamint jogász, közgazdász, okleveles közgazdász szakmák egyikének birtokosa (esetleg más felsőfokú végzettsége van és emellett okleveles pénzügyi revizor, pénzügyi-számviteli szakellenőr, okleveles könyvvizsgáló vagy mérlegképes könyvelő szakképesítésű). Ellenőr lehet továbbá, aki felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves végrehajtói vagy végrehajtó-helyettesi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

Az ellenőr jogosult arra, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos elektronikus adatokba betekintsen, azokról kivonatot, tanúsítványt készítsen, szakértő bevonását kezdeményezze ill. információkat kérjen a végrehajtótól vagy annak bármely alkalmazottjától. Az ellenőr a vizsgálat során tett megállapításait írásba foglalja és azokat bizonyítékokkal alá is kell támasztania. Ha az ellenőrzéskor valamely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek a gyanúja merül fel, illetőleg más hatósági eljárás megindítása látszik szükségesnek, akkor az ellenőr haladéktalanul jelentést tesz az ellenőrzés vezetőjének. Fontos viszont, hogy a végrehajtónak joga van az ellenőrzés adatait és megállapításait megismerni, azokra észrevételt tehet, sőt észrevételeire választ kell adnia az ellenőrző szervnek. Az ellenőrzésbe egy független végrehajtó is bevonható, aki köteles a vizsgálatban részt venni, és tapasztalatával, szakértelmével segíteni az eljárást.

A kamarának van ráhatása a végrehajtói ellenőrzésekre, mivel soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet, célvizsgálatra tehet javaslatot, az ellenőrzési jelentéseket megismerheti. Köteles továbbá az ellenőrzéshez bevont végrehajtó összeférhetetlenségével kapcsolatban véleményt adni és a bevonható végrehajtókról évente listát készíteni.

Az ellenőrzésről az eljárás alá vont végrehajtót előre értesíteni kell, kivéve a soron kívüli illetve cél- és utóvizsgálat esetén, ha az meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes lefolytatását. A jelentés tervezetét végül meg kell küldeni az ellenőrzött végrehajtónak, aki arra 8 napon belül köteles észrevételt tenni dokumentumokkal alátámasztva. Az elfogadott észrevételeket a vizsgálatvezető átvezeti a jelentéstervezeten, az el nem fogadott észrevételeket pedig indokolja. Az ellenőrzött végrehajtó a jelentés elkészültét megelőzően egyeztető megbeszélést kezdeményezhet, ha annak szükségét látja. A végrehajtónak az ellenőrzési jelentés aláírását követően lehetősége van kifogást tenni 8 napos jogvesztő határidőn belül. Ha a kifogás megalapozott, akkor a főigazgató módosítja a jelentés tartalmát, az alaptalan kifogást pedig elutasítja. A végrehajtónak ezt követően intézkedési tervet kell készítenie a lezárt jelentés alapján, amiben a szükséges feladatokat állapítja meg, majd az ezekre előírt határidő lejártát követően beszámol az ellenőrzési vezetőnek és a kamarának a feladatok elvégzéséről.

A végrehajtók munkájának ellenőrzésén túl új jogszabály – a 3/2015.(II.25.) IM rendelet az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról - kezeli a végrehajtók intézkedése elleni panaszügyek intézését. A szabályozás célja a tisztességes eljáráshoz való jog érvényre juttatása és ismételten csak a közbizalom erősítése az igazságügyi szervezetrendszerrel szemben. A végrehajtó tevékenységével összefüggésben az egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetése érdekében nyújtható be kérelem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához. Panasszal bárki élhet, az eljárás azonban csak akkor indítható, ha az ügy nem tartozik bíróság, más szerv vagy hatóság hatáskörébe. Panasztétel szóban és írásban is lehet tenni, szóbeli panasz esetében a kamara jegyzőkönyvet vesz fel róla. Az írásos panaszt a panaszos a kamara által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon is benyújthatja. A kamara a panasz elintézése során elsőként megvizsgálja, hogy az ügy nem tartozik-e bíróság vagy más hatóság elé. Ha megállapítja, hogy az ügyben eljárhat, akkor harminc napon belül kivizsgálja a panaszt és röviden, szakszerűen összefoglalja azt. A kamara a panasz elbírálásáról értesíti a panaszost, aki a döntés ellen – amennyiben azt nem találja megfelelőnek - a kamara elnökéhez fordulhat. A panasz akkor számít alaposnak, ha a végrehajtó intézkedése, mulasztása jogszabályt vagy kamarai iránymutatást sért. Ha a panasz alapos, akkor a kamara a végrehajtót felszólítja a jogsértés megszüntetésére vagy (a végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti) végrehajtói ellenőrzést kezdeményez, illetve kártérítésre okot adó körülmény esetén tájékoztatást ad az igény érvényesítéséről, de fegyelmi vétség gyanúja esetén felelősségre vonást is kezdeményez.

A tisztességesebb és átláthatóbb végrehajtói működés érdekében a reformcsomag részeként nyújtotta be hétfőn az igazságügyi bizottság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítását. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy a Vht. jelenlegi szabályai alapján a kamara könnyen működésképtelenné válhat, ha egyes vezető tisztségviselők mandátuma megszűnik. A kamara közfeladatokat ellátó testület, így a működésképtelenség egyúttal a jogbiztonság sérelmével is járhat az indoklás szerint. A javaslat alapján a miniszteri biztosnak lehetősége lenne arra, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze a kamarában, ami eddigi felügyeleti jogkörét is hatékonyabban szolgálná. Az új rendelkezések lehetővé tennék azt is, hogy a kamarai vezetőket akár egyenként, akár együttesen is vissza lehessen hívni. A határozatképességet is egyszerűsödne, a jövőben nem kellene figyelemmel lenni a jelenlévő elnökségi tagok számára sem.

Tisztességesebb és átláthatóbb működést vár a jogalkotó az új rendelkezésektől, s Szekér Judit miniszteri biztos szerint 2016-ra újulhat meg teljesen a végrehajtói rendszer, az első eredmények azután lesznek érzékelhetőek, hogy felvették a megfelelő szakembereket, akik elkezdik az ellenőrzéseket.

Kapcsolódó cikk:

Trócsányi: Szükséges a bírósági végrehajtói rendszer reformja - Az igazságügyi miniszter bemutatta Szekér Judit miniszteri biztost

Erkölcsösen és közhitelesen működő végrahajtói kamara - IM: Célegyenesben az átvilágítás, tavaszra várható az új koncepció

Lemondott a bírósági végrehajtói kamara teljes elnöksége

  • kapcsolódó anyagok
VÉGREHAJTÁSI JOG