Különleges képmás-perek

2015.03.26. Jogi Fórum / Fábián Erika

Gyors és hatékony jogsegélyt kíván biztosítani a törvény a képmással, hangfelvétellel visszaélőkkel szemben. Ha a jogsértő kérésre nem orvosolja a problémát, akkor a sérelmet szenvedő 15 napon belül pert indíthat, ahol a bíróság soron kívül jár el.

A sajtó-helyreigazítási perhez hasonló különleges eljárást hozott létre a Polgári Perrendtartási törvény legutóbbi módosítása. Az új pertípus különlegessége, hogy megelőzi egy előzetes eljárás, melynek során kérni lehet a felvétel készítőjétől (illetve felhasználójától) a jogsértés abbahagyását, elégtétel adását, vagy a sérelmes helyzet megszüntetését, eredeti állapot helyreállítását és a jogsértő dolog megsemmisítését.

A jogszabály kapcsolódik egyrészt az Alaptörvény elvárásaihoz, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A törvény indoklása alapján pedig a magánélethez való jogot napjainkban jellemzően a képmással és hangfelvétellel való visszaéléssel lehet megsérteni.

Az új rendelkezések lényegében a Polgári Törvénykönyv által felállított személyiségi jogi jogvédelem hatékony érvényesülését kívánják előmozdítani azzal, hogy a jogérvényesítéshez speciális eljárásjogi szabályokat teremtenek. Korábban az ilyen típusú jogsértések esetén a polgári perrendtartás általános szabályai szerint lehetett eljárást indítani, ami sokszor a perek elhúzódásával járt. A képmással, hangfelvétellel visszaélés esetében viszont a jogalkotó indokoltnak látta, hogy a szokásosnál rövidebb időn belül legyen szankciója az esetleges jogsértésnek. Az ügy speciális jellegére tekintettel a törvény a törvényszékek hatáskörébe utalja a pereket.

Az új eljárás két szakaszból áll, egy előzetes eljárásból és a konkrét peres szakaszból. Az előzetes eljárás célja, hogy a sérelmet szenvedett félnek és a jogsértőnek lehetősége legyen peren kívül kezelni a vitás helyzetet és a sérelmet a bíróság közbeiktatása nélkül orvosolni. Ha a sérelmet szenvedett fél a határidő alatt nem él az előzetes eljárás adta lehetőségekkel, akkor később már csak az általános szabályok szerint indíthat pert a személyiségi jogi jogvédelem érdekében. Ha a jogsértő a kérelemben foglaltakat határidőben nem teljesíti, úgy a sérelmet szenvedő 15 napon belül keresetet indíthat. A per a jogsértés megállapítására, abbahagyásra kötelezésre, eltiltásra, megfelelő elégtétel adására irányulhat, melyhez a nyilvánosságot a jogsértőnek saját költségén kell biztosítania, de a bíróság megítélheti a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy a dolog jogsértő mivoltától megfosztását is. A tárgyalást a kereset benyújtásától számított nyolcadik napra kell legkésőbb kitűzni és a perben igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek nincsen helye. A tárgyalás megtartásának az sem akadálya, ha a felek valamelyike nem jelent meg, bírósági meghagyást viszont kibocsátani nem lehet. Ha egyik fél sem megy el az első tárgyalásra, akkor a bíróság köteles megszüntetni az ügyet.

Bizonyítás felvételére is csak szűk körben van lehetőség, ha azokkal a felperes bizonyítani tudja a felvétel, képmás elkészültét vagy felhasználását, míg az alperes azt, hogy mindezekhez a felperes hozzájárult. A bizonyítéknak a tárgyaláson rendelkezésre kell állnia vagy a feleknek azt nyomban fel kell ajánlaniuk. A képmáshoz, hangfelvételhez való jog megsértése esetén a perújítást a törvény kizárja, és a másodfokú eljárást is szigorúbb határidők közé zárja a szabályozás.

Annak érdekében, hogy az eljárás mielőbb befejezhető legyen, a módosító törvény előírja, hogy azt más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. A sérelmet szenvedett fél viszont a Ptk. által biztosított további szankciók alkalmazása érdekében külön pert is indíthat, melyben az általános eljárási szabályok szerint zajlanak majd az események.

Az új eljárásjogi szabályok a Polgári Törvénykönyvnek a képmáshoz, hangfelvételhez való jogra vonatkozó rendelkezéseihez kívánják megteremteni a hatékonyabb, gyorsabb jogvédelmet. A Ptk. elődjéhez képest pontosította a képmásra vonatkozó szabályokat, ami az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésekor sok más rendelkezés mellett az indokoltnál talán jóval nagyobb félelmet váltott ki a nyilvánosság előtt. Az új Ptk. ugyanis már kifejezetten az érintett személy hozzájárulását követeli meg a képmás és a hangfelvétel készítéséhez, kivételt tesz azonban a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplés eseteiben, melyekhez nem kellenek hozzájárulások. Azt azonban már a korábbi joggyakorlat is nyilvánvalóvá tette, hogy a régi Ptk. hatálya alatt is szükséges volt az illető személy beleegyezése a kép- és hangfelvételhez, illetve a felhasználásához a kifejezett törvényi előírás hiányának ellenére is.

A Pp. módosítás részben a kommunikáció és információtechnológia fejlődésére is reagálni kíván, hiszen a jogsértések eszköztára a tudomány rohamos fejlődésével jelentősen szélesedik. Másrészről az önkéntes jogkövetésre is igyekszik rábírni a feleket, és nem utolsó sorban a visszaélések növekvő száma is okot adott a jogalkotásra.

Fontos megjegyezni, hogy az új pertípusban a bíróság a jogalap kérdésében dönt kizárólag, míg a sérelemdíj és kártérítés ebben az eljárásban nem érvényesíthető. Az Igazságügyi Minisztérium a jogszabály kidolgozása során beépítette a szövegtervezetbe az OBH és a Kúria állásfoglalásait, azonban a Kúria alkotmányos aggályait indokolatlannak találta. Továbbra is kérdés maradt, hogy a tömegrendezvényen intézkedő rendőrről készült képfelvételhez például szükséges-e az érintett hozzájárulása. A Kúria korábban a 1/2012. BKMPJE jogegységi határozatában megállapította ugyanis, hogy nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek. Ez azt jelentette, hogy a Kúria szerint az eljáró személynek szükséges a beleegyezése a kép- vagy hangfelvételhez. Ezt követően viszont az Alkotmánybíróság megsemmisített egy olyan ítéletet, ami tartalmában megegyezett a Kúria előbbi állásfoglalásával. Mivel ezután a Kúria és az Alkotmánybíróság véleménye között feszülő ellentét keletkezett, a Kúria a jogegységi határozatának felülvizsgálatát rendelte el, melynek következménye az lett, hogy hatályon kívül helyezte a 1/2012. BKMPJE jogegységi határozatát.

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint a mostani Pp. módosítás jó célokat szolgál, s csak hatékonyabbá teszi az eddigi gyakorlatot, nem változtat azokon a szabályokon, amelyeket a bírói gyakorlatban alkalmaznak.

Kapcsolódó cikk:

Képmás másképp - A rendőri intézkedésről készült fotók nyilvánosságáról

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
ÚJ PTK