Szociális párbeszéd az Unióban - Egyeztetett az Európai Bizottság a szociális partnerekkel

2015.03.26. Jogi Fórum / Kéri Ádám / LIGA

2015. március 5. napján az Európai Bizottság magas szintű egyeztetést, konferenciát tartott Brüsszelben a szociális partnerek vezetőinek részvételével. Az esemény célja annak kifejezésre juttatása volt, hogy az Európai Unió, illetve a szociális párbeszédért felelős Európai Bizottság elkötelezett a szociális párbeszéd folytatása mellett, sőt annak kiterjesztését javasolja.

A konferencia rangját az is mutatja, hogy olyan magas rangú uniós tisztviselők vettek részt rajta, mint például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, valamint számos biztos. Természetesen az európai szociális partnerek is teret kaptak, így jelen volt a BUSINESS EUROPE (Markus Beyrer), a CEEP (Hans-Joachim Reck), az UEAPME (Gunilla Almgren), valamint az ETUC képviselője (Bernadette Ségol). A tennivalókat a felek plenáris ülésen, valamint workshopok keretében vitatták meg. Olyan kérdések kerültek napirendre, mint például a szociális párbeszéd fejlesztése az Európai Szemeszterben, a munkaügyi kapcsolatok erősítése és a kapacitásfejlesztés nemzeti szinten, az Európai Unió gazdasági stratégiájának és a minőségi munkahelyeknek a kapcsolata, a digitális egységes piac, a szociális párbeszéd és a jobb szabályozás, valamint az oktatás és képzés szerepe a változó munkaerő-piacon.

Az Európai Szemeszterben is terepet kap a szociális párbeszéd

Az Európai Szemesztert 2010-ben hozta létre az Európai Tanács. Az Európai Szemeszter a költségvetési és gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgáló ciklus, mely a nevét onnan kapta, hogy középpontjában az év első 6 hónapja áll. Ennek keretében az egyes tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikáikat az uniós célokkal és szabályokkal. A gazdaságpolitikai koordináció az alábbi három területre irányul:

  • strukturális reformok, amelyek az Európa 2020 stratégiával összhangban elsősorban a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására összpontosítanak
  • költségvetési politikák, az államháztartás fenntarthatóságának  a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban történő biztosítása érdekében
  • a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése

A szemeszter tehát abból a felismerésből alakult ki, hogy a nemzeti költségvetési, növekedési és foglalkoztatási politikákat össze kell szorosan hangolni. Ebben a folyamatban a szociális párbeszédnek növekvő szerepe van.

A szociális Európa javításra szorul

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság elnökhelyettese, leszögezte, hogy az Európai Unió jelentős kihívások előtt áll. A 2015-ös évre az éves növekedési jelentés a szemeszter céljait a növekedésben és az állásteremtésben határozta meg. Ennek keretében a befektetések ösztönzése, a strukturális reformok, valamint a pénzügyi fegyelem kapnak kiemelt szerepet. Rámutatott, hogy a társadalmi partnerek bevonása nélkül eredmény sem nemzeti, sem közösségi szinten nem érhető el. Ennek érdekében az ország jelentéseket is korábban teszi közzé a Bizottság.

A Tanács részéről Uldis Augulis kiemelte, hogy a Tanács is elkötelezett a szociális párbeszéd, illetve a szociális partnerek bevonása mellett. Fontosnak tartotta a foglalkoztatási tárgyú bipartit megállapodások intézményének a megerősítését, a civil társadalom hangsúlyosabb bevonását a döntés előkészítésbe, valamint a fiatalok foglalkoztatási problémáinak az enyhítését. A fiatalok körében ugyanis a munkanélküliség mértéke az európai átlag kétszerese.

A BUSINESS EUROPE elnöke, Markus Beyrer az Európai Unió fejlődéstörténetét elemezve mutatott rá a szociális párbeszéd fontosságára. Ennek keretében elmondta, hogy a közösség első célja az egységes piac megteremtése volt. Hamar rádöbbentek ugyanakkor, hogy pénzügyi unió nélkül ez a cél nem érhető el. A monetáris unió megteremtését követően az európai szociális modell megerősítése, valamint a versenyképesség növelése váltak a legfontosabb célokká. Szintén rámutatott arra, hogy az európai szociális partnerek által megkötött foglalkoztatási tárgyú bipartit megállapodások továbbfejlesztése kiemelt feladat.

Csökkenő társadalmi kohézió, növekvő egyenlőtlenségek az Unióban

Martin Schulz az Európai Parlament elnökeként a szociális kohézió fontosságát emelte ki. Az egyes országok kölcsönös függésben állnak, melyre jó példa, hogy egy görög típusú válság mennyi országra kihathat. Arra is rámutatott, hogy az európai gazdasági válságot nem a szociális vívmányok okozták, ennek ellenére a munkavállalói jogok váltak kiemelt célponttá. A második világháború utáni fejlődésre utalva kiemelte, hogy Európában a szociális vívmányok területén széles körű konszenzus alakult ki, és ez biztosította Európa talpra állását. Európa azonban jelenleg gazdasági válságban van, mely válságot Európa a szociális vívmányok korlátozásával igyekszik orvosolni. Ennek az az egyik eredménye, hogy a társadalmi kohézió repedezik. Erre épül rá az is, hogy a fiatalok magas munkanélkülisége az alapvető közösségi értékekhez való kötődést is veszélyezteti. Európa csupán a pénzügyi stabilitásra 700 Mrd. eurót költött. Amennyiben a szociális Európába befektetés nem történik, olyan nem kívánatos jelenségekkel fogunk találkozni, mint például a szélsőjobb további erősödése vagy az idegengyűlölet.

Bernadette Ségol az ETUC főtitkára beszédében ironikusan utalt arra, hogy ugyan mindegyik szereplő fontosnak tartja a szociális párbeszédet, lényegében nem sok kedvező változás történt az utóbbi években. Amire biztosan számíthatunk, azok az uniós szintű egyeztetések, találkozók és nem a szociális partnerek bevonása. Rámutatott arra, hogy az európai gazdaság nem fejlődik, ami azt mutatja, hogy a kilábalás eddigi eszközei nem voltak alkalmasak. Az intézkedések csupán a szegénységet és az egyenlőtlenséget mélyítik. Sajnálatos módon azonban minden hiba következményét a munkavállalók nyakába kívánják varrni. Azt is kiemelte, hogy az egyeztetések elsődleges terepe a nemzeti érdekegyeztetés. Sajnálatosnak tartotta, hogy a kollektív szerződések szerepe csökken, illetve azok helyi szintre szorulnak vissza. Károkat okoz az uniónak az is, hogy a közösségi jog végrehajtása sokszor akadozik, azaz annak végrehajtását nem kérik határozottan számon a tagállamokon, valamint, hogy a munkáltatók nem szeretik a szabályozást.

Nincsen alternatívája a társadalmi párbeszédnek

A szociális párbeszéd elmélyítése az Európai Unióban kiemelt feladatként van meghatározva. Egyszerre szükséges ugyanis a gazdasági válságból való kilábalást, valamint a szociális válság okozta problémákat megoldani, amely feladatok a szociális partnerek bevonása, illetve széles körű egyeztetések nélkül nem kivitelezhetőek.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
SZOCIÁLIS SZFÉRA