Az országgyűlés 2014. december 16. napján 119 igen, 40 nem, valamint 25 tartózkodó szavazattal elfogadta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, mely 2015. március 15. napján lépett hatályba. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) most megállapodást kötöttek a célból, hogy elérjék a törvény hatályon kívül helyezését.
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény elfogadására meglepetésszerűen került sor, hiszen sokáig maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is cáfolta a híreket. A törvénytervezet pontos tartalma sem volt ismert az elfogadást megelőzően a közvélemény, illetve az érintett szektor szereplői számára, így értelemszerűen érdemi társadalmi egyeztetésre sem került sor. Sokan reménykedtek ugyanakkor abban, hogy a végrehajtási rendelet valamelyest enyhíteni fog a szabályozás szigorán, de ezek a remények sem bizonyultak megalapozottnak. Az elfogadott kormányrendelet ugyanis pusztán eljárási szabályokat tartalmaz, a szűk kivételi kör is eltűnt belőle.
Munkavégzési tilalom, nyitvatartási korlátozás, szankciók
A hatályba lépett szabályozás a következő érdemi rendelkezéseket tartalmazza:
- a vasárnapi munkavégzés tilalma (néhány kivétel: gyógyszertár, reptér, pályaudvar, piac stb.)
- a kiskereskedelmi napok (többi nap) korlátozott nyitva tartása (6-22 óra)
- a tilalom megsértése esetén új szankciók: üzlet ideiglenes bezárása (15, 30, 90, 365 nap)
- szűk kivételi kör: 200 nm árusítóterű üzlet a vállalkozóval, segítő családtaggal
A törvény bevezeti az un. kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzletek már csupán 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és az év tetszőleges vasárnapján történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni.
Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl – legfeljebb további fél órán belül – ki lehet szolgálni. Néhány üzlet típusra eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.
Szűkülő kivételi kör
Az eredeti kormányrendelet tervezet, melyet a minisztérium véleményezésre az érdekképviseleteknek is megküldött, kibővítette volna a kivételi kört. Ebbe a kategóriába kerültek volna a fogyasztási cikket értékesítő üzletek, az építőanyag kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek, a kertészetek, valamint a személykikötők területén lévő üzletek. Az elfogadott végrehajtási rendelet azonban csupán eljárási szabályokat tartalmazott.
A hatályba lépő szabályok – a LIGA és a VOSZ határozott álláspontja szerint – nem szolgálják sem a munkavállalók, sem a munkáltatók, sem pedig a lakosság érdekeit. A megváltozott jogi környezethez és a kieső bevételekhez a vállalkozások meghosszabbított nyitva tartási idővel és elbocsátásokkal alkalmazkodnak. Ezeket a negatív hatásokat ugyanakkor meg lehetett volna előzni azzal, ha történt volna a munkavállalói, valamint munkáltatói érdekképviseletekkel érdemi konzultáció, illetve amennyiben készült volna hatásvizsgálat. Néhány esetben azonban – a LIGA és a VOSZ álláspontja szerint – a szabályozás abszurditása nyilvánvaló, az hatástanulmány hiányában is azonnal észlelhető lett volna. Így a kertészetek vasárnapi zárva tartása esetében is, minthogy a kertészkedés ideje köztudottan hétvégére esik, s ezen tényen a jogalkotó által elfogadott szabályrendszer sem tud változtatni.
Népszavazás és Alkotmánybírósági döntés várható
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megállapodást kötöttek a célból, hogy elérjék a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatályon kívül helyezését. A megállapodásnak része a vasárnapi pótlék emelése, a fő szabályként önkéntes alapon elrendelhető vasárnapi munkavégzés, valamint az is, hogy a munkáltatók a jövőben több vasárnapra adjanak ki pihenőnapot. Ennek érdekében a felek népszavazási kezdeményezéssel is élnek, valamint támadni fogják a hatályba lépő szabályok alkotmányosságát is. Ez utóbbira az Alapvető Jogok Biztosán keresztül nyílik lehetőség, hiszen a jogalkotó néhány éve korlátozta az Alkotmánybírósághoz fordulás módjait is. Alkotmányos szempontból kifogásolható ugyanakkor a hatástanulmány elmaradása, a felkészülési idő hiánya, illetve az egyeztetés elmaradása. Ezen követelmények ugyanakkor jórészt a jogalkotási törvényben is rögzítésre kerültek. A 34/1991. AB határozat ezzel összefüggésben pedig arra is rámutat, hogy a jogbiztonság elvéből következően a jogalkotónak be kell(ene) tartania legalább a saját működésére vonatkozó szabályokat.
Az egyeztetés és a hatástanulmány azt a célt szolgálják, hogy a keletkező jogi norma racionális és ésszerű cselekvési kereteket adjon. A felkészülési idő egyik legfontosabb szerepe pedig az, hogy a címzettek időben és az önkéntes jogkövetés szándékával megismerhessék a jogi norma tartalmát annak érdekében, hogy reális lehetőségük legyen az abban foglaltakhoz igazítani magatartásukat. Ezen túlmenően a tilalom – a LIGA és a VOSZ álláspontja szerint – sérti a vállalkozás szabadságát, valamint önkényesen különbséget tesz a gazdasági jogalanyok között méret, tulajdonosi kör, illetve szerkezet alapján. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amely a tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és a verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján működik”.
