Az igazságszolgáltatásnak kiadott törvényhozók - A román parlament a megkönnyítette a szenátorok és képviselők őrizetbe vételét

2015.04. 9. Jogi Fórum / MTI

Megkönnyítette a román parlament a két ház keddi együttes ülésén a törvényhozók őrizetbe vételét a szenátorok és képviselők jogállásának módosításával: egy ilyen határozat elfogadásához az eddigi minősített többség helyett egyszerű többség is elegendő lesz.

Romániában a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet őrizetbe venni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük.

Romániában két hete kezdődött jogvita arról, hogy milyen többséggel kell jóváhagyni a törvényhozók "kiadását" az igazságszolgáltatásnak, miután Dan Sova szociáldemokrata szenátort - Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnökét - nem vehette őrizetbe a korrupcióellenes ügyészség, pedig a jelen lévő szenátorok többsége hozzájárult ehhez. Sova esetében ugyanis nem volt meg a minősített többség, vagyis a szenátus teljes létszámának fele plusz legalább egy szavazat. Ekkor derült ki, hogy a szenátus házszabálya és a törvényhozók státusát szabályozó törvény minősített többséget ír elő ilyen esetben, holott az alkotmányban egyszerű többség szerepel.

Klaus Iohannis államfő, az őt támogató liberális ellenzék és a Legfelső Bírói Tanács is az alkotmánybírósághoz fordult a Sova-ügyben. A taláros testület várhatóan szerdán dönt arról, hogy - az alkotmány előírásának megfelelően - újraértelmezi-e a szenátusi voksolás eredményét és rács mögé küldi-e a miniszterelnök egyik bizalmasát és a kormánypárt egyik legbefolyásosabb politikusát.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök és a kormányzó szociáldemokraták azért hívták össze sebtében a húsvéti vakáción lévő parlament keddi ülését, hogy megpróbálják eltüntetni a korábbi törvénytelenségek nyomait, azt, hogy nem igazították ki idejében a korábban már alkotmányellenesnek bizonyult törvénycikkelyt, sőt, ennek alapján megakadályozták egy korrupcióval gyanúsított szenátor előzetes letartóztatását.

A parlament keddi együttes ülésén a PNL is a kormánytöbbséggel voksolt, így egyetlen ellenszavazattal igazították az alkotmányhoz a törvényhozók státusáról szóló törvény vitatott cikkelyét.

Korábban Klaus Iohannis román államfő és több nyugati ország bukaresti nagykövetsége szót emelt szerdán amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Sova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez.

A törvényhozók előjogainak eltörlését szorgalmazza a román korrupcióellenes főügyész

Teljesen el kellene törölni a képviselők és szenátorok előjogait Romániában, mert diszkriminatív a többi állampolgárral szemben, hogy a törvényhozók őrizetbe vétele esetében az igazságszolgáltatás helyét "politikai voks" veszi át - jelentette ki Laura Codruta Kovesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze egy televíziós interjúban, amelyet csütörtökön ismertetett a Mediafax hírügynökség.

A főügyész arra utalt, hogy a törvényhozókat csak a parlament jóváhagyásával lehet őrizetbe venni, vagy házkutatást elrendelni ellenük. A törvényhozói mandátumokkal rendelkező - tisztségben lévő vagy volt - miniszterek ellen bűnvádi eljárás sem indulhat a parlament illetékes házának engedélye nélkül. Ezeket az előjogokat az alkotmány biztosítja a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jogon felül.

"Nem normális, hogy a politikusok megakadályozhassák az igazságszolgáltatást, vagy átvegyék a szerepét" - mondta Kovesi, példaképpen Daniel Chitoiu volt gazdasági és Borbély László volt környezetvédelmi miniszter esetét hozta fel, akiket "nem adott ki" a képviselőház.

A főügyész cáfolta, hogy újabban kizárólag feljelentésekre alapozva vennék őrizetbe a meggyanúsított politikusokat. Rámutatott: sem a feljelentés, sem a beismerő vallomás nem elengedő önmagában, ha azt nem támasztják alá más bizonyítékok, a gyanúsítottakat pedig nem a korrupcióellenes ügyészség (DNA) helyezi előzetes letartóztatásba, erről csak a bíróság dönthet.

Kovesi arra reagált, hogy egyre több közéleti szereplő túlzásnak minősítette a román hírtelevíziókban látható folyamatos "bilincscsörgést" és "médialincselést". Néhány nappal korábban a DNA megerősítésében kulcsszerepet játszó Traian Basescu volt államfő is bírálta a DNA-t.

A korábbi elnök szerint az ügyészek egyre több embert vétetnek őrizetbe pusztán feljelentések alapján, és valóságos kínvallatásnak vetik alá a gyanúsítottakat, megfosztva őket a védekezés lehetőségétől.

Tavaly rekordszámú magas rangú politikus - 9 törvényhozó és 12 volt vagy jelenlegi kormánytag - ellen indított eljárást 2014-ben a román korrupcióellenes ügyészség. A DNA a nagykorrupciós ügyekben illetékes, vagyis azokban az esetekben, amelyekben 10 ezer eurónál nagyobb összegű megvesztegetésről vagy 200 ezer eurónál nagyobb kárról van szó, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők.
 

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
KORRUPCIÓ
ROMÁNIA
TÖRVÉNYHOZÁS