Off-shore ellenes szabályok a közpénzek felhasználásával kapcsolatban - Multinacionális cégek a jogszabálycsomag csapdájában

2015.04.15. Jogi Fórum / Jalsovszky Ügyvédi Iroda

A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „off-shore ellenes” jogszabálycsomagot azzal a méltányolható céllal vezették be 2011-ben, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű off-shore cégek ne juthassanak hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban alaposan túllőtt a célon. Számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, köztük többek között az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai, akik így állami támogatástól eshetnek el – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az „átlátható szervezet”

A nemzeti vagyonról szóló, 2011-ben elfogadott törvény gyökeresen újraszabályozta a közpénzekből származó fejlesztési források igénybevételének feltételrendszerét. A szabályozás egyik célja „az off-shore szervezetek kiszűrése” volt a közpénzek felhasználására jogosult vállalkozások köréből. Ennek érdekében a törvény bevezette az ún. „átlátható szervezet” fogalmát, amelynek lényegében minden állami vagy európai uniós támogatási forrásra pályázó vállalkozásnak meg kell felelnie a pályázáskor, és később is, mindaddig, amíg a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul nem teljesíti. Nagyon hasonló feltételeknek kell megfelelniük a közbeszerzéseken induló vállalkozásoknak is.

Az átlátható szervezet fogalma rendkívül komplex. Lényegében egyesíti az off-shore társaságok használatának visszaszorítását célzó, korábban is meglévő hazai adó- és pénzmosási szabályokat, de szigorúságában és rugalmatlanságában ezeken messze túlmutat.

„A közpénzekre vonatkozó „off-shore” szabályozás indokolatlanul olyan vállalkozásokat is csapdába ejthet, amelyek esetén gyakorlatilag sem a szándéka, sem a lehetősége nem áll fent a közpénzek nem kívánt felhasználásának.” – foglalta össze Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ráadásul, éppen azokat a vállalkozásokat sújtja leginkább, amelyeknek a Magyarországra csábítása a mindenkori gazdaságpolitikai törekvésesek kiemelt prioritása. Ezen külföldi vállalkozásoknak sokszor éppen azért kell átstrukturálniuk tulajdonosi szerkezetüket, hogy állami támogatásban részesülhessenek vagy közbeszerzésen elindulhassanak. Rosszabb esetben pedig, ha a társaságcsoport a fenti csapdákat nem ismerte fel, és az átláthatatlanságra csak egy későbbi hatósági ellenőrzés során kerül sor, adott esetben kamattal növelten kell visszafizetnie a kapott támogatást

Amerikai cégek partvonalon kívül

Míg a szabályrendszer célja kétségbevonhatatlan, addig annak megszövegezése indokolatlanul sújt számos olyan, főként multinacionális cégcsoporthoz tartozó hazai vállalkozást is, amelynek sem a működése, sem a tulajdonosi szerkezete nem átláthatatlan. A szabályozás egyik problémás pontja az, hogy minden olyan magyar vállalkozás átláthatatlannak minősül, amelynek a tulajdonosi struktúrájában van olyan – akár csak egy – legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező külföldi társaság, amely nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek, az OECD-nek, és amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatási egyezményt. Ez a gyakorlatban azonban majdnem minden amerikai tulajdonú céget érint, mivel az amerikai multinacionális cégek jellemzően egy, Bermudán bejegyzett – de nem átláthatatlan tulajdonú – cégen keresztül tulajdonolják az Egyesült Államokon kívüli leányvállalataikat. Mivel Magyarország és Bermuda között nincsen kettős adóztatási egyezmény, és ez az ország az egyik említett szervezetnek sem tagja, a magyar vállalat máris átláthatatlannak minősül és így kiesik az állami támogatásokra jogosultak köréből.

Holdingtársaságokra leselkedő veszélyek

Könnyen a szabályozás áldozataivá válhatnak azok a vállalkozások is, amelyeket tulajdonosaik olyan – egyébként ugyancsak teljesen transzparens – külföldi holdingcégeken keresztül tulajdonolnak, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt magyar cégekbe fektetnek be. Ezek a holdingtársaságok a bejegyzésük országában jellemzően ugyanis nem fizetnek adót a leányvállalataiktól kapott osztalék után, mint ahogy fordított esetben a magyar cégeknek sem kell még egyszer adózniuk sem a hazai, sem a külföldi leányvállalataik adózott nyereségéből kapott osztalék után. Ha azonban egy bevételeit többségében Magyarországról szerző külföldi társaság az osztalék említett adómentessége miatt nem fizet adót a saját országában, a magyar leányvállalata átláthatatlannak fog minősülni.

Gyakorlati problémák

„Szintén nehézséget okoz a gyakorlatban, hogy a szabályozás az egyértelműen megfogalmazott kizáró kritériumokon túlmenően általánosságban is átláthatatlannak minősít minden olyan céget, amelynek „tulajdonosi szerkezete nem megismerhető” – anélkül, hogy a törvény megmondaná, hogy pontosan mi értendő e feltétel alatt.” – tette hozzá Csővári István. Egyszerűbb tulajdonosi struktúrájú vagy egyébként kisebb cégek esetén ennek a szabálynak az alkalmazása nem feltétlenül vet fel különösebb problémát. Összetettebb és gyakrabban változó tulajdonosi körű vállalkozások azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják a teljes tulajdonosi szerkezetük megismerhetőségét biztosítani.

A tőzsdén jegyzett cégeket és az általuk kontrollált leányvállalatokat általában automatikusan kiveszik az off-shore ellenes szabályozások a joghátrányok alól. Ez a fajta mentesség ugyanakkor az átlátható szervezetek hazai szabályozása alapján csak abban az esetben érvényesül, ha maga a tőzsdei cég igényel támogatást. Nem érvényesül, ha egy tőzsdei cég hazai leányvállalati pályázna. Utóbbi vállalkozásoknak tehát – átláthatóságuk ellenére – meg kell birkózniuk az átláthatóság minden kritériumával és annak bizonyításával.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
OFFSHORE