Az identitás és az emberi jogok viszonya - Dilemmák és egyensúlykeresés - Konferencia a Károli Gáspár Egyetemen

2015.04.20. Jogi Fórum / MTI

Az identitás, a különbözőséghez való jog, illetve az egyetemes emberi jogok egyetemessége közti viszony korunk egyik sorskérdése - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott konferencián.

A miniszter szerint a dilemmára nincs végleges válasz, a történelmileg változó helyzetekben az érdekeltek folyamatos párbeszédére van szükség.

Napjaink háborúi is felvetik a kérdést: a különböző civilizációk konfliktusra ítéltettek, vagy létezik közös jogi és erkölcsi minimum? A zsidó-keresztény gondolatkör szerint vannak egyetemes értékek, melyek szerint "tegyétek azt, amit szeretnétek, hogy veletek tegyenek", illetve "amit magadnak nem szeretnél, azt másnak se tedd" - fejtette ki Trócsányi László.

Napjainkban a globalizáció és az integráció uniformizáló tendenciáira a nemzeti, vallási identitások újrafelfedezésével reagálnak a közösségek. Az identitáshoz való jog és az egyetemes emberi jogok azonban nem egyszer konfliktusba kerülnek. A nyugati civilizációban közismert példa erre a halálbüntetés, ami az Egyesült Államok jogrendjének része, míg az EU egyezményei, tagállamai elvetették. De állítható-e, hogy az Egyesült Államok kevésbé jogállami, kevésbé tiszteli az emberi jogokat, mint egyes halálbüntetést tiltó államok, illetve védhető-e a halálbüntetés mint az amerikai alkotmányos identitás része - vetette fel Trócsányi László.

A magyar alaptörvényről szólva a miniszter megjegyezte, hogy nagy vitát váltott ki Európában. Egyes értékválasztásaiban eltér az Európa Tanácsban, az Európai Bizottságban, a Velencei Bizottságban bevett kánonoktól, hiszen az európai fősodor része például az emberi jogok individualista megközelítése. A Nemzeti Hitvallásban viszont ez áll: "Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki." Ugyanakkor az alaptörvény emberi jogi fejezete merít az Európai Unió Alapjogi Chartájából, ami annak idején kiváltotta a Velencei Bizottság elismerését.

Trócsányi László rámutatott: az emberi jogok parttalanná válása, inflációja oda vezethet, hogy nehezebb lesz egyetemesen elfogadott emberi jogi minimumot kialakítani. Az alaptörvény azonban magas és egyben világos mércét állít a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elé. Így az ennek való megfelelés szinte már garantálja a magas szintű jogalkotást.

Trócsányi László a holokauszt magyarországi emléknapja kapcsán elmondta: "A vészkorszak napjaiban több százezer honfitársunkkal együtt áldozatul esett az ezeréves, íratlan alkotmányosságunk s vele az emberi jogok. Egy sem maradt, amelyet ne tiportak volna lábbal a magyar és a német hatóságok".

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában az emberi jogok, a szabadság és az egyenlőség közti egyensúlykeresésről beszélt.

Bibó István, a XX. századi társadalomtudós gondolatait felidézve kifejtette: a joguralom, a jognak alárendelt állam önmagában kevés, ha nem tudjuk, kinek a joga, ki által és milyen tartalommal megalkotott jog uralkodik az államban. Például a tulajdon védelmének alapvető jogállami elve nincs tekintettel arra, hogy bizonyos történelmi időszakokban egyes társadalmi csoportok miként szerezhettek tulajdont. A később megszilárduló jogrend pedig már a korábbi tulajdonszerzés módjától függetlenül védi a tulajdont.

Bibó István szerint így a veleszületett kiváltságokat csupán a veleszületett vagyon kiváltsága váltja. A polgári ideológiák születési hibája a szabadság túlhangsúlyozása az egyenlőség rovására. Ennek a problémának a megoldásával, a szabadság és az egyenlőség közti egyensúlykereséssel próbálkoztak például a szociáldemokrata, illetve a keresztényszocialista áramlatok, melyek a jog tiszteletben tartása mellett kívánták előmozdítani a társadalmi egyenlőséget.

Az EU négy alapvető szabadsága - a tőke, a munka a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása - kapcsán az Ab elnöke többek között arra mutatott rá: a tőke megfoghatatlan, ellenőrizhetetlen, nem tudjuk, kié a haszna csak azt hogy kik a kárvallottjai.

Soros György szavaival a szabad nemzetközi pénzeszközök hatalmas méhrajként keringenek a föld körül és ahol megérzik a profit nektárját oda leszállnak, kiszippantják, majd továbbállnak, nem törődve a következményekkel, a nektárt adó földdel - jegyezte meg az Ab elnöke.

Lenkovics Barnabás szerint inkább olyan emberi jogi minimumokra van szükség, amelyek valóban érvényesülnek, mint a hangzatos, de teljesíthetetlen deklarációk, melyek csak lejáratják az emberi jogok eszményét.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában arról beszélt: főleg válság idején nagy jelentőségű az állami beavatkozás korlátainak kérdése. Ilyen helyzetekben legitim cél az erős beavatkozó állam, e téren azonban az Ab-nak fontos feladata lesz a szükségesség és az arányosság már működő tesztje mellett a közérdek mércéjének aprólékos kidolgozása.

A szakember elmondta: a nemzetközi tendenciákban már korábban megfigyelhető volt a jog-, illetve bírói uralom helyett a parlament választói felhatalmazáson, a többség akaratán alapuló elsőbbsége. Világtendencia az erős kormány, "de mi rátettünk egy lapáttal" - tette hozzá.

Magyarországon 2010-től a második jogállami forradalom totálisan és radikálisan átalakította a jogrendszert, "megfékezte az alkotmánybírói aktivizmusnak vélt tevékenységet", helyére az erős kormányzás lépett. Már nem pusztán egy kancellári modell működik, de elmozdulás figyelhető meg a prezidenciális, elnöki modell felé - fejtette ki Stumpf István.

A Lázár János vezette miniszterelnökség egy szuperkancelláriává vált, ám ha a kormány szívében infarktus lesz, megáll a kormányzás - jegyezte meg az első Orbán-kormány kancellária minisztere.

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK
JOGBÖLCSELET