Közbeszerzési kartellek versenyjogi és büntetőjogi megítélése - Ki felel a végén? - A GVH és a PPKE közös konferenciája

2015.04.22. Jogi Fórum / GVH

A közbeszerzési kartell a versenyjog súlyos megsértésének minősül, e mellett olyan veszélyes a társadalomra, hogy a büntetőjog bűncselekménynek minősíti. Az ajánlattevők összejátszása közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban veszélyezteti a közpénzek racionális felhasználását, óvatos becslések szerint akár több mint 10%-kal növelve az árakat. A kartellek versenyjogi és büntetőjogi vonatkozásairól rendezett konferenciát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Kara Ki felel a végén? – avagy a kőkemény kartellek büntetőjogi következményei címmel.

Tevanné Südi Annamária, a GVH főtitkára a mai konferencia megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a GVH évek óta kiemelt figyelmet és erőforrást biztosít a kartellekkel, köztük a közbeszerzési eljárásban megvalósuló kartellekkel szembeni küzdelemre. Kiemelt társadalmi és anyagi érdeknek minősítette ezek felderítését, hiszen a közpénzekkel történő „hatékony és felelős gazdálkodás elve, valamint a tiszta verseny biztosításának követelménye sérül a versenykorlátozó megállapodások eredményeként”. Hozzátette, a GVH a közbeszerzések ajánlatkérőinek (pl. megyei közgyűlések vezetőinek, települések polgármestereinek) tájékoztatására tavaly „Kartellgyanús közbeszerzés?” címmel tájékoztató füzetet is megjelentetett Megfelelési Kampányában.

A kartellekkel szembeni sikeres fellépés kulcsa gyakran a „hallgatás megtörése” és így a döntő bizonyítékok feltárása és megszerzése. A GVH 2004-től a GVH Elnökének és a GVH Versenytanácsa Elnökének közleménye alapján alkalmazza az engedékenységi politikát, 2009-től pedig már a versenytörvény rendelkezik a jogintézmény részletszabályairól. Az engedékenységi politika – a hazai gyakorlattal ellentétben – az uniós jogalkalmazás egyik legfontosabb eszköze a kartellek ellen.

„A GVH idén kampányt indít az engedékenységi politika céljának és hátterének bemutatására, hogy a GVH e jogintézmény eredményesebb alkalmazásával hatékonyabban érvényesíthesse a kartellek felderítéséhez és megszüntetéséhez fűződő közérdeket” – jelentette be a főtitkár a konferencián, felhívva a figyelmet, hogy a közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett kartell-megállapodás büntetőjogi következményekkel járhat.

Békés Ádám, a PPKE Jog- és Államtudományi Kar Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszékének adjunktusa beszámolt arról, hogy „a közelmúltban a GVH és a Nemzeti Nyomozó Iroda együttműködve vizsgált közbeszerzésben megvalósult versenykorlátozó magatartást. Az eljárás jelenleg bírósági szakaszban van. Annak ellenére, hogy a GVH számos eljárást indított, továbbá a büntetőtörvénykönyvben 2005 óta szerepel törvényi tényállás a versenyt korlátozó megállapodásra, nem alakult ki a versenyt korlátozó megállapodások büntető bírósági gyakorlata”. Úgy fogalmazott, hogy a fent leírt eljárás világított rá arra, hogy két eltérő jogterület és intézményrendszer együttműködése új eredményeket hozhat a versenypiaci körülmények fenntartásában és fejlesztésében. Az adjunktus hozzáfűzte, hogy „a konferencia célja a jelenlegi gyakorlati tapasztalatok és következtetések megosztása, a jövőbeni fejlődés várható irányainak felvázolása, eszmecsere a még fennálló eljárási nehézségek feloldásának lehetőségeiről, és a megelőzés támogatása a figyelem felhívásával a büntetőjogi konzekvenciákra.”

A konferencián a GVH, valamint PPKE Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszékének gyakorlati és elméleti szakemberei tárták fel a versenyjog és a büntetőjog lényeges kapcsolódási pontjait, és adtak átfogó képet a jogalkotó által szabadságvesztéssel fenyegetett magatartásokról, valamint a közbeszerzési kartellek főbb fajtáiról, a két jogterület együttműködésének előnyeiről, és a büntetőjogi fenyegetettség szükségességéről és arányosságáról versenyjogi szempontból.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
GVH