A szerződési feltételek átláthatóságára vonatkozó követelményekről - Érthető biztosítási szerződések - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2015.04.23. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A biztosítási szerződésnek átláthatóan, pontosan és érthetően kell feltüntetnie a biztosítási mechanizmus működését, oly módon, hogy a fogyasztó értékelhesse annak gazdasági következményeit. Az a tény, hogy a biztosítási szerződés egyidejűleg kötött kölcsönszerződésekhez kapcsolódik, szerepet játszhat a szerződési feltételek átláthatóságára vonatkozó követelmény tiszteletben tartásának vizsgálatában, mivel a fogyasztó a biztosítási szerződés által fedezett kockázatok felmérését illetően nem tekinthető ugyanolyan gondosnak - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C‑96/14. sz. ügyben hozott ítélet - Jean‑Claude Van Hove kontra CNP Assurances SA

A tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 úgy rendelkezik, hogy a fogyasztókat nem kötik az eladókkal vagy szolgáltatókkal kötött szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek. Ugyanezen irányelv szerint azonban a feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy a díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy a nyújtott szolgáltatással való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

J‑C. Van Hove 1998‑ban két ingatlan‑kölcsönszerződést kötött egy bankkal, megközelítőleg 68 000 euró összegű kölcsönre vonatkozóan. E kölcsönszerződések megkötésekor J‑C. Van Hove elfogadta a CNP Assurances „csoportbiztosítási szerződését” annak érdekében, hogy biztosítsa többek között a fizetendő összegek 75%‑ának átvállalását teljes munkaképtelensége esetére. Munkahelyi baleset folytán J‑C. Van Hovét a francia szociális biztonsági jog értelmében vett, 72%‑os mértékű részleges állandó munkaképtelenség sújtotta. A biztosítási társaság által megbízott orvos arra a következtetésre jutott, hogy J‑C. Van Hove egészségi állapota, noha nem engedi meg korábbi foglalkozásának folytatását, lehetővé teszi számára megváltozott munkaképességének megfelelő szakmai tevékenység végzését részmunkaidőben. A társaság tehát megtagadta a kölcsönök alapján fizetendő összegek átvállalását a továbbiakban J‑C. Van Hove munkaképtelensége címén.

J‑C. Van Hove keresetet indított annak megállapítása érdekében, hogy a szerződés kikötései tisztességtelenek a teljes munkaképtelenség meghatározását, továbbá azon feltételeket illetően, amelyek fennállása esetén a fizetendő összegeket a biztosítás fedezi. J‑C. Van Hove szerint a teljes munkaképtelenségre vonatkozó feltétel jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára, annál is inkább mivel meghatározását a laikus fogyasztó számára érthetetlen módon szövegezték meg. A CNP Assurances úgy véli, hogy a szóban forgó feltétel nem minősülhet tisztességtelen feltételnek, mivel magára a szerződés tárgyára vonatkozik. Egyébiránt a teljes munkaképtelenség meghatározása világos és pontos, még akkor is, ha a funkcionális munkaképtelenség mértékének megállapítása érdekében figyelembe vett szempontok eltérnek a társadalombiztosítás szempontjaitól. E körülmények között az ügyben eljáró francia bíróság (tribunal de grande instance de Nîmes) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy lehet‑e az érintett feltétel esetleges tisztességtelen jellegét értékelni.

Ítéletében a Bíróság – az irányelv tizenkilencedik preambulumbekezdésére hivatkozva – kifejti, hogy a biztosítási szerződésekben a biztosított kockázatot és a biztosító felelősségét egyértelműen meghatározó vagy körülhatároló feltételek nem vethetők alá a tisztességes jelleg megítélésének, ha ezeket a korlátozásokat figyelembe veszik a fogyasztó által fizetendő biztosítási díj kiszámításánál. Ekképpen nem kizárt, hogy a vitatott feltétel magára a szerződés tárgyára vonatkozik, amennyiben úgy tűnik, hogy körülhatárolja a biztosított kockázatot és a biztosító felelősségét, megállapítva a biztosítási szerződés alapvető szolgáltatását. A Bíróság a nemzeti bíróságra bízza ennek vizsgálatát, jelezve, hogy e bíróság feladata – tekintettel a szerződéses kikötések természetére, általános rendszerére és összességére, valamint a feltétel jogi és ténybeli összefüggéseire – megállapítani, hogy a feltétel meghatározza‑e az azt tartalmazó szerződésegyüttes valamely alapvető elemét.

Azon kérdést illetően, hogy a vitatott feltételt világosan és érthetően fogalmazták‑e meg, a Bíróság emlékeztet arra, hogy a szerződési feltételek átláthatóságának az irányelvben foglalt követelménye nem korlátozható kizárólag azok alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére, hanem e követelményt kiterjesztő módon kell érteni. A jelen esetben a Bíróság nem zárja ki, hogy a teljes munkaképtelenség fogalmát meghatározó feltétel tartalmát a fogyasztó nem értette. Ekképpen lehetséges, hogy a szerződésegyüttes keretében a kölcsön alapján fizetendő összegek átvállalásával kapcsolatos biztosítási mechanizmus konkrét működése átlátható magyarázatának hiányában, J‑C. Van Hove nem tudta pontos és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Újfent a nemzeti bíróság feladata e pont vizsgálata.

A Bíróság szerint ebben az összefüggésben releváns lehet az a körülmény is, hogy a biztosítási szerződés a kölcsönszerződésekkel egy szerződésegyüttesben helyezkedik el. Következésképpen a fogyasztótól nem várható el ugyanolyan gondosság a biztosítási szerződés által fedezett kockázatok felmérését illetően, mintha a biztosítási szerződést a kölcsönszerződésektől különállóan kötötte volna.

Ekképpen a Bíróság megállapítja, hogy a biztosítási szerződés elsődleges tárgyának meghatározására irányuló feltételek akkor tekinthetők világosnak és érthetően megfogalmazottnak, ha nemcsak hogy nyelvtanilag érthetők a fogyasztó számára, hanem átláthatóan feltüntetik a biztosítási mechanizmus konkrét működését is, figyelembe véve az e feltételeket tartalmazó szerződésegyüttest, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ha nem ez a helyzet, akkor a nemzeti bíróság értékelheti az érintett feltétel esetleges tisztességtelen jellegét.


1A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
POLGÁRI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
BIZTOSÍTÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA