Újragondolt elszámolás

2015.04.27. Jogi Fórum / Fábián Erika

Szigorúbbak lesznek a banki elszámolási szabályok az utóbbi időszak visszaélései miatt, de az egyszerűsítés és pontosítás is célja a Parlament előtt álló törvénymódosító javaslatnak.

Két fontosabb okból módosítaná a Fidesz a - Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló – 2014. évi XL. törvényt (Elszámolási törvény). Egyrészt külön nevesítené azokat a magatartásformákat, melyek az Elszámolási törvénynek nem felelnek meg, s ezáltal megalapozzák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzési eljárását, másrészt az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok kidolgozását is szükségesnek tartja.

A módosító javaslat kimondja – többek között -, hogy ha a hitelt nyújtó pénzügyi intézménynek nincsenek meg a megfelelő információi az elszámoláshoz, és ezt igazolja a Felügyelet felé, akkor az egyes kölcsönszerződéseknél a hitelező jogosult a Felügyelet által ajánlott becslési módszert alkalmazni az elszámoláskor. A törvényjavaslat magyarázata szerint ennek a szabálynak a szükségét az indokolja, hogy a pénzügyi intézmények ne élhessenek vissza az egyedi módszer adta lehetőségekkel. Habár a jogszabály jogosultságról beszél az MNB módszer alkalmazásakor, a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi majd, hogy a pénzügyi intézmény a feltételek fennállása esetén megfelelően alkalmazza-e az MNB becslési módszerét.

Az elszámolás vitatásának szabályai is módosulnának annak érdekében, hogy ne alakuljon ki értelmezési bizonytalanság, ha az elszámolást több, vitatásra jogosult (pl. a kezes is) kifogásolja. Aki jogosult az elszámolás vitatására, az a fogyasztóra irányadó szabályok szerint követelheti a hitelezőjétől az elszámolás készítését, amennyiben a hitelező nem készített elszámolást. A módosítás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) és az MNB panaszkezelésre vonatkozó általános előírásait rendeli alkalmazni arra az esetre is, ha a panaszt az elszámolással szemben nyújtják be a megfelelő időn belül. Előfordulhat azonban, hogy valaki panaszt tesz a hitelező felé, de kiderül, hogy a másik vitatásra jogosult személy (ugyanannak a kölcsönszerződésnek a vonatkozásában) már szintén panasszal élt. Ilyen esetben úgy rendelkezne a törvény, hogy a pénzügyi intézménynek együtt kell elintéznie a panaszokat. A hitelező válaszadási kötelezettsége ilyenkor a legutóbbi panasz beérkezésétől számítódik. Ha pedig a vitatásra jogosult olyan elszámolásra nyújt be panaszt a hitelezőhöz, aminek ügyében már bíróság vagy Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt van folyamatban eljárás, akkor a pénzügyi intézmény 8 napon belül tájékoztatja az eljáró szervet illetve hatóságot az újabb panaszról. A hitelező pénzügyi cég ilyenkor arról is tájékoztatja a bíróságot (vagy a testületet), ha a panasz alapján új elszámolást készített, vagy ha a panaszt elutasította. Az elszámolás – a módosító javaslat szerint – nem vitatható olyan okból, amelyet a Békéltető Testület vagy bíróság már jogerősen elbírált.

Az Elszámolási törvény módosítása változtatna továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljáráson is, mely szerint, csak akkor lenne lehetőség a felek meghallgatására, ha a Testület azt indokoltnak találja. A jelenlegi szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy  bármelyik fél kérelmére meghallgatást kell tartani. A módosítást azzal indokolják, hogy az elszámolás helyessége, valamint az adós és a hitelező tényállításai írásos formában állnak a Testület előtt rendelkezésre, s ahhoz ebből adódóan egyik fél sem tud olyan szóbeli kiegészítéseket tenni, melyek a meghallgatást indokolnák.

A módosítás korlátozná továbbá a pénzügyi intézmény egyezségi ajánlattételének határidejét is, amire csak a békéltető eljárás megindításáról szóló értesítésében foglalt időpontig lenne lehetősége a hitelezőnek. További cél, hogy a bíróság ne állapíthassa meg a helyes elszámolást, csupán csak azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása megfelelő volt-e, illetve a PBT határozata megfelel-e a jogszabályoknak. Ha azt állapítja meg a bíróság, hogy az elszámolás nem a jogszabályoknak megfelelően történt, akkor a PBT határozatát hatályon kívül helyezi és a pénzügyi intézményt kötelezi új elszámolás készítésére. Ha az elszámolást a PBT állapította meg, akkor ez utóbbit kötelezi a bíróság arra, hogy jogszerű elszámolást készítsen. A bírósági nemperes eljárás szabályait is módosítaná a javaslat, mely szerint csak azok a bizonyítékok vehetőek figyelembe, amelyek a PBT eljárása alatt is rendelkezésre álltak. A magyarázat alapján ezeknek a rendelkezéseknek a módosítását az is indokolja, hogy nincs arról információ, hogy az MNB jóváhagyott volna valamiféle ellenőrző programot, ami az elszámolás helyességét segítené megállapítani, így annak alkalmazására nincs is mód.

Egy további fontos ponton módosítana ezen felül a javaslat. Egyértelműsíti, hogy melyek azok a hitelezői magatartások, melyek alapjául szolgálnak egy Felügyeleti ellenőrzésnek. A jogszabály jelenleg hatályos rendelkezései rögzítik ugyan, hogy a Felügyelet ellenőrzés keretében vizsgálhatja az elszámolási folyamatokat, azonban a közelmúltban fény derült olyan visszaélésekre a bankok részéről, ami néhány jogellenes magatartási forma külön nevesítését indokolja, mely magatartások Felügyeleti ellenőrzést vonnak maguk után a jövőben. Ide tartozik különösen a pénzügyi intézmény által folytatott olyan gyakorlat, ami a fogyasztók nagy számát érinti, és amely az elszámolási kötelezettség hárítását, az elszámolási igények benyújtásának megakadályozását célozza (tipikusan például a kölcsönszerződés fogyasztói jellegének tagadása).

Módosulnak továbbá az elszámolások miatt szünetelő végrehajtási ügyekre vonatkozó rendelkezések, melyek a végrehajtás folytathatóságának időpontját határozzák meg. Folyamatban van ugyanis a családi csődvédelem szabályainak megalkotása, s várhatóan ugyanaz a személyi kör lesz érintett vele, akik az Elszámolási törvény rendelkezései szerint fogyasztónak minősülnek. Erre tekintettel indokolt, hogy a családi csődvédelem szabályainak hatályba lépéséig a végrehajtási eljárás folytatása ne történhessen meg. A jogszabály szerint felhatalmazást kap továbbá az igazságügyért felelős miniszter, hogy meghatározza a polgári nemperes eljáráshoz szükséges papír űrlapok szabályait, annak formai és tartalmi kellékeit, mellékleteit és mindezek közzétételének módját.

Végezetül az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény módosítását is indokoltnak látja a módosító javaslat, ami megerősíti az MNB felügyeleti fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörét. A módosítás azért szükséges e szerint, mert ez a jogszabály rendezi a fogyasztói kölcsönszerződések devizanem-váltásának teljes folyamatát, ugyanakkor nem szól arról, hogy mindezek a szabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek. Ennek kimondása a Parlament előtt mostani módosításra vár. A javaslat azt várja a módosítástól, hogy az segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatban őket megillető jogokat hatékonyabban gyakorolhassák. Emellett vélhetően a Pénzügyi Békéltető Testület és a bíróság munkáját is megkönnyítik az új rendelkezések, melyek az eljárási szabályokat pontosítják és egészítik ki az eddig felmerült értelmezési kérdésekben.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ORSZÁGHÁZ
DEVIZAHITEL
JOGALKOTÁS