Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kötelezettségszegési eljárások - Áprilisi döntések - 120 határozatot hozott és 6 keresetet indított az Európai Bíróságon a Bizottság

2015.05. 4. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos e havi döntési csomagja keretében az Európai Bizottság több esetben is jogilag lép fel azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek teljes körűen eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezek a több ágazatot érintő döntések arra irányulnak, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását a polgárok és a vállalkozások érdekében.

A Bizottság 120 határozatot hozott, köztük 38 indokolással ellátott véleményt, és 6 keresetet indított az Európai Unió Bíróságán. A Bizottság emellett több olyan ügyet is lezárt, amelyre sikerült az érintett tagállammal együtt megoldást találni anélkül, hogy a Bizottságnak tovább kellene vinnie az eljárást.

Az alábbiakban a legfontosabb határozatok összefoglalása. Valamennyi döntés adatai megtalálhatók a kötelezettségszegési eljárások nyilvántartásában.

1. Bírósági keresetek

Versenypolitika: Jogtalanul felvett állami támogatások visszafizettetésének elmulasztásáért a Bizottság keresetet indít OLASZORSZÁGGAL szemben

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Olaszország ellen az Európai Unió Bírósága előtt azért, mert nem teljes mértékben fizettette vissza a szardíniai szállodaiparnak jogtalanul nyújtott állami támogatást. A Bizottság másodszor indít bírósági keresetet Olaszország ellen a több szardíniai szállodának nyújtott támogatás miatt, mivel az olasz hatóságok a Bíróság első, 2012. márciusi ítéletét nem hajtották végre (C-243/10. sz. ügy). Az ügy a Bizottság 2008 júliusában tett azon megállapítása nyomán indult, hogy Szardínia Autonóm Régió a Bizottság által elfogadott keretben előírt feltételeket sértő támogatást nyújtott több szállodatársaságnak. A Bizottság ezért felszólította Olaszországot, hogy fizettesse vissza a közel 15 millió eurós jogellenes támogatást.

Mind ez idáig nem került sor 13 millió euró visszafizettetésére (a kezdeti 15 millió euróból). Ezért a Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy másodszorra is hozzon elmarasztaló ítéletet Olaszországgal szemben, valamint hogy a támogatás teljes összegének visszafizettetéséig és így a kötelezettségszegés megszüntetéséig Olaszországnak egy körülbelül 20 millió euró fix összegű átalányösszeget, valamint egy napi 160 000 eurós kényszerítő bírságot kelljen befizetnie az uniós költségvetésbe.

Környezetpolitika: A Bizottság keresetet indít FRANCIAORSZÁGGAL szemben a nem megfelelő szennyvízkezelés tárgyában

Az Európai Bizottság keresetet indít Franciaországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, amiért az ország nem tartotta be a települési szennyvíz kezeléséről szóló uniós jogszabály előírásait. Mintegy 17 olyan agglomeráció található Franciaországban, ahol a szennyvízkezelés módja nem felel meg az uniós előírásoknak. A kezeletlen szennyvíz veszélyeztetheti az európai polgárok egészségét és a környezetet. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az Európai Unió egészében szavatolni lehessen a települési szennyvíz megfelelő szintű kezelését. Franciaország ebben a lakosság-egyenértékben kifejezve 2000–15 000 fős területeket érintő ügyben először 2009-ben kapott figyelmeztetést.

A települési szennyvizek kezelésére vonatkozó európai uniós szabályozás 1991-ben született, de hosszú időt hagyott a tagállamoknak az alkalmazkodásra. A nagyobb agglomerációk esetében a megfelelő színvonalú szennyvízkezelés biztosítására a tagállamoknak előírt határidő 2000 vége volt, míg a közepes méretű agglomerációk, valamint az édesvizekbe és a tölcsértorkolatokba szennyvizet kibocsátó kisebb agglomerációk esetében ugyanezt 2005 végéig kellett megtenni.

Környezetpolitika: A Bizottság keresetet indít ROMÁNIÁVAL szemben a csomagolási hulladékról szóló jogszabály módosításának elmulasztásáért

Az Európai Bizottság keresetet indít Romániával szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel az ország nem ültette át nemzeti jogába a csomagolási hulladékról szóló felülvizsgált uniós jogszabályt. A csomagolásról szóló felülvizsgált irányelv a csomagolás és a csomagolási hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése céljából aktualizálja a vonatkozó szabályokat.

A tagállamoknak 2013. szeptember 30-ig kellett volna életbe léptetniük az irányelvnek való megfelelést biztosító jogszabályokat. Az eredeti határidő túllépését követően a Bizottság 2013. november 29-én hivatalos felszólítást, majd 2014. július 11-én indokolással ellátott véleményt küldött Romániának. Több mint másfél évvel a határidő után az irányelvet továbbra sem ültették át a nemzeti jogba.A Bizottság ezért úgy döntött, hogy keresetet indít Romániával szemben az Európai Unió Bíróságán.

Környezetpolitika: A Bizottság keresetet indít LENGYELORSZÁGGAL és SZLOVÉNIÁVAL szemben az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatos mulasztások miatt

Az Európai Bizottság keresetet indít Lengyelországgal és Szlovéniával szemben az Európai Unió Bíróságán, amiért nem hajtották végre az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasznosításáról szóló uniós jogszabályt. Az uniós szabályokat 2014. február 14-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba, és céljuk e gyorsan növekvő hulladékáram kedvezőtlen környezeti hatásainak megelőzése vagy csökkentése. A szabályok az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasznosításáról szóló korábbi irányelv átdolgozásával születtek, és több új vagy jelentősen módosított rendelkezést tartalmaznak. Az érintett tagállamok egyike sem ültette át ezen új vagy jelentősen módosított rendelkezések egyikét sem.

Lengyelország esetében az Európai Bizottság a jogszabály átültetéséig napi 71 610 euró összegű bírság kiszabását kéri a Bíróságtól.

Szlovénia esetében az Európai Bizottság a jogszabály átültetéséig napi 8408,4 euró összegű bírság kiszabását kéri a Bíróságtól.

Belső piac: A közjegyzőkre vonatkozó állampolgársági követelmény: a Bizottság keresetet indít MAGYARORSZÁGGAL szemben a megkülönböztetésmentesség biztosítása érdekében

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel az ország csak magyar állampolgárok számára engedélyezi a közjegyzői tisztség betöltését és a szakma gyakorlását, kizárva így más tagállamok állampolgárait.

A Bizottság véleménye szerint az állampolgársági követelmény ellentétes a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályokkal, és nem indokolható az EUMSZ 51. cikke alapján, amelynek tárgyát a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek képezik.

Részletek

2. Indokolással ellátott vélemények

Foglalkoztatáspolitika: Munkaidő: a Bizottság felszólítja DÁNIÁT, hogy tartsa tiszteletben a munkavállalók azon jogát, hogy éves szabadságukat abban az évben vehessék igénybe, amelyben azt megszerezték

Az Európai Bizottság felszólítja Dániát, hogy tartsa tiszteletben a munkavállalók azon jogát, hogy minimális éves fizetett szabadságukat abban az évben vehessék igénybe, amelyben azt megszerezték. A munkaidőről szóló irányelv (2003/88/EK irányelv) értelmében a munkavállalókat legalább 4 hét éves fizetett szabadság illeti meg. Dániában a nemzeti szabályok előírják, hogy az éves szabadságot a „jogosultság évét” követő „szabadságévben” kell kivenni. Egyes munkavállalók, például a dán munkaerőpiacra újonnan belépők és a határozott idejű szerződés keretében foglalkoztatottak számára ez azt jelenti, hogy munkaviszonyuk első évében vagy akár teljes munkaviszonyuk alatt nem mehetnek szabadságra. Ez ellentétes a minimális éves fizetett szabadsághoz való alapvető uniós szociális joggal. Ítélkezési gyakorlatában az Európai Bíróság egyértelműen kimondja, hogy a fizetett éves szabadságnak a munkavállaló biztonságára és egészségére gyakorolt kedvező hatása csak akkor érvényesül teljes körűen, „ha [azt] az esedékesség évében, azaz a folyó évben veszik ki”. A dán szabályok tehát összeegyeztethetetlenek a munkaidőről szóló irányelvvel.

A Bizottsághoz e helyzet miatt panaszbejelentést érkezett, amelynek nyomán a Bizottság 2014 szeptemberében hivatalos felszólítást küldött Dániának. Dánia 2014 novemberében válaszolt. A válasz vizsgálatát követően a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy a kötelezettségszegést nem orvosolták. A felszólítás az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Dániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket azért hozott, hogy a nemzeti jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Amennyiben a tagállam nem teljesíti e kötelezettségét, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Energiapolitika: A Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT, HORVÁTORSZÁGOT, ÍRORSZÁGOT, LETTORSZÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy maradéktalanul ültessék át nemzeti jogukba az uniós energiahatékonysági irányelvet

Az Európai Bizottság felszólítja Ausztriát, Horvátországot, Írországot, Lettországot és Romániát, hogy gondoskodjanak az energiahatékonysági irányelv maradéktalan átültetéséről. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban bizonyos mértékű energiamegtakarítást kell megvalósítaniuk. Ezt energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségvállalások előírása vagy egyéb, célzott szakpolitikai intézkedések révén kell elérniük, amelyek célja az energiahatékonyság javítása a háztartásokban, az iparban és a közlekedésben. Az energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségvállalási programok keretében a vállalatoknak a végső fogyasztó szintjén energiamegtakarítást biztosító intézkedéseket kell hozniuk, például javasolhatják jobb szigetelés beszerelését, vagy támogatást kínálhatnak a régi, energiapazarló ablakok cseréjéhez. Az irányelvet 2014. június 5-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. A Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött a fenti öt tagállamnak, amelyben felszólította őket, hogy teljes körűen ültessék át nemzeti jogukba az irányelvet. Ha ezt a kötelezettséget a tagállamok két hónapon belül nem teljesítik, a Bizottság keresetet indíthat ellenük az Európai Bíróság előtt, és pénzbírság kiszabását kérheti. 2014 második félévében a Bizottság 27 (Málta kivételével valamennyi) tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított az energiahatékonysági irányelv átültetésének elmulasztása miatt. 2014 novemberében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Bulgáriának és Magyarországnak. 2015 februárjában Görögországhoz és Portugáliához intézett indokolással ellátott véleményt. 2015 márciusában a Bizottság úgy döntött, hogy Magyarország ügyét pénzbírság kiszabása céljából bíróság elé viszi, mivel a tagállam egyetlen átültetési intézkedést sem fogadott el. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását, és a következő kötelezettségszegési ciklusokban foglalkozni fog az esetleges hiányosságokkal. Az energiahatékonysági irányelvről az Energiaügyi Főigazgatóság honlapján található bővebb tájékoztatás.

Az épületek energiahatékonysága: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, HOLLANDIÁT és LENGYELORSZÁGOT, hogy tegyenek eleget az uniós szabályoknak

Az Európai Bizottság felszólítja Olaszországot, Hollandiát és Lengyelországot, hogy intézkedjenek és gondoskodjanak arról, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet teljes körűen átültessék a nemzeti jogba. Az említett irányelv értelmében a tagállamoknak meg kell határozniuk és az új és meglévő épületek esetében egyaránt alkalmazniuk kell az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket, biztosítaniuk kell az épületek energetikai tanúsítását és meg kell követelniük a fűtési és a légkondicionálási rendszerek előírás szerinti rendszeres felülvizsgálatát. Az irányelv értelmében továbbá a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy 2021-től valamennyi új épület közel „nulla energiaigényű” épület legyen. Az irányelvet 2012. július 9-ig kellett volna átültetni. Olaszország és Hollandia részére a Bizottság 2013 januárjában, illetve júniusában már küldött indokolással ellátott véleményt az irányelv átültetését biztosító intézkedések meghozatalának elmulasztása miatt. Időközben mindkét ország elfogadott átültetési intézkedéseket, az irányelv egyes rendelkezéseit azonban továbbra sem ültették át. Lengyelország esetében a Bizottság 2014 júliusában úgy döntött, hogy keresetet indít az országgal szemben az Európai Unió Bíróságán. Röviddel ezután Lengyelország válaszként intézkedéseket fogadott el az irányelv átültetésére. A Bizottság további értékeléséből azonban az derült ki, hogy az irányelv egyes rendelkezéseinek átültetésére még mindig nem került sor. A Bizottság ezért a három tagállam részére további indokolással ellátott véleményeket küldött, és felszólította őket, hogy a fennmaradó rendelkezéseket maradéktalanul ültessék át nemzeti jogukba. A Lengyelországnak címzett újabb indokolással ellátott vélemény a bírósági kereset megindításáról szóló határozat felfüggesztésével jár. Ha jogi kötelezettségeiket a tagállamok két hónapon belül nem teljesítik, a Bizottság a későbbiekben keresetet indíthat ellenük az Európai Bíróság előtt, amelyben akár pénzbírság kiszabását is kérheti. Mivel a határidőig egyik tagállam sem ültette át az említett irányelvben foglalt összes uniós szabályt, a Bizottság mind a 28 tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást indított. 2014-ben a Bizottság úgy döntött, hogy négy tagállammal (Ausztriával, Belgiummal, Finnországgal és Lengyelországgal) szemben bírósági keresetet indít. Belgium és Finnország időközben teljes körűen átültette az irányelvet, így a Bizottság úgy döntött, hogy a két tagállam tekintetében megszünteti a bírósági eljárást. Mostanra a legtöbb tagállam eleget tett átültetési kötelezettségének, így csak az Ausztria, az Olaszország, a Hollandia, a Cseh Köztársaság és a Lengyelország elleni kötelezettségszegési ügyek folytatódnak. Ezekkel kapcsolatban a következő kötelezettségszegési ciklusokban további jogi intézkedés várható. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvről az Energiaügyi Főigazgatóság honlapján található bővebb tájékoztatás.

Energiapolitika: LENGYELORSZÁG felszólítást kap a megújulóenergia-irányelv helyes alkalmazására

Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában felszólítja Lengyelországot a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv, és azon belül is a bioüzemanyagokra vonatkozó előírások helyes végrehajtására. Az irányelvben foglalt rendelkezések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy az Európai Unió 2020-ig 20%-ra növelhesse a megújuló energia részarányát a végfelhasználói energiafogyasztásban. Ugyancsak nagyon fontosak az irányelv azon rendelkezései, amelyek meghatározzák, hogy egy-egy tagállam energiafogyasztásában mekkora részt kell kitenniük a megújuló energiaforrásoknak, valamint azok, amelyek 2020-ig 10%-os részarány elérését irányozzák elő a megújuló energia számára a közlekedésben. A cél teljesítése történhet a bioüzemanyagok segítségével, de ilyenkor a szóban forgó üzemanyagoknak teljesíteniük kell bizonyos fenntarthatósági követelményeket. A tagállamoknak emellett a bioüzemanyagokat és azok nyersanyagait származási helyüktől függetlenül egyenlő módon kell kezelniük. Az irányelvben előírtaktól eltérően a lengyel jog indokolatlan különbséget tesz a földrajzilag különböző helyekről származó fenntartható bioüzemanyagok és nyersanyagok között. A Bizottság korábban Spanyolország és Portugália esetében már indított kötelezettségszegési eljárást hasonló kérdésben. A megújulóenergia-irányelvről az Energiaügyi Főigazgatóság honlapján található bővebb tájékoztatás.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT a bányászati hulladékokról szóló jogszabályai aktualizálására

Az Európai Bizottság felszólítja Bulgáriát, hogy nemzeti jogszabályait maradéktalanul hozza összhangba az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésére vonatkozó uniós szabályokkal. A bányászati hulladékról szóló irányelv célja, hogy lehetőség szerint megakadályozza vagy csökkentse az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének következtében az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Mivel a bolgár jogi szabályozás több hiányossága az emberi egészség és/vagy a környezet alacsonyabb szintű védelmét eredményezheti, a Bizottság 2014 januárjában hivatalos felszólítást küldött az országnak. Bulgária azóta sem fogadta el a szükséges intézkedéseket, ezért a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld. Ha Bulgária két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja CIPRUST, hogy tartsa tiszteletben az élőhelyvédelmi irányelvet

Az Európai Bizottság felszólítja Ciprust, hogy tartsa be a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok védelmére vonatkozó uniós előírásokat. Az élőhelyvédelmi irányelv előírja, hogy minden olyan projekt esetében, amely várhatóan jelentős hatást gyakorol egy Natura 2000 területre, fel kell mérni a projekt területre gyakorolt hatásának mértékét. A jelek szerint a Natura 2000 hálózat részét képező Limni térségében egy – két golfpályát és kiszolgáló infrastruktúrát is magában foglaló – fejlesztési projekt tekintetében ez nem történt meg. A Bizottság 2014. július 11-én hivatalos felszólítást küldött Ciprusnak, mivel azonban Ciprus a Natura 2000 területre gyakorolt hatás megfelelő vizsgálata nélkül engedélyezte a projektet, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld. Amennyiben Ciprus két hónapon belül nem teszi meg a megfelelő lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja SZLOVÁKIÁT, hogy hajtsa végre az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Szlovákiát annak közlésére, miként ülteti át az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló uniós jogszabályt (WEEE-irányelv) nemzeti jogába, amely kötelezettségnek 2014. február 14-ig eleget kellett volna tennie. Az új WEEE-irányelv felváltja és módosítja az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó korábbi szabályokat, és célja, hogy megelőzze vagy csökkentse az ilyen hulladék képződése és kezelése nyomán fellépő, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Emellett javítani kívánja az erőforrás-felhasználás hatékonyságát és általános hatásait, hozzájárulva ezáltal a fenntartható fejlődéshez. Miután Szlovákia túllépte az eredeti határidőt, a Bizottság 2014. március 31-én hivatalos felszólító levelet intézett hozzá. Mivel az új hulladéktörvény, amely az irányelvet a nemzeti jogba átültetni hivatott, csak 2016. január 1-jén lép hatályba, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. Ha Szlovákia két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A Bizottság Lengyelországgal és Szlovéniával szemben korábban pontosan ugyanezen okból már keresetet indított.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy hajtsa végre a talajvíz védelmére vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló nemzeti jogszabályait hozza összhangba a felszín alatti vizekről szóló irányelvvel. A Bizottság hiányosságokat tárt fel az irányelv Lengyelország általi végrehajtásában, és 2011. november 24-én hivatalos felszólítást küldött. Lengyelország ezt követően három törvényt jelentett be, amelyek számos feltárt hiányosságot orvosolnak, ám továbbra is akadnak problémák, többek között a felszín alatti vizek állapotát illetően. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt intéz a tagállamhoz. Ha Lengyelország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja FINNORSZÁGOT, hogy hozzon madárvédelmi intézkedéseket

Az Európai Bizottság felszólítja Finnországot, hogy vadászati jogszabályait hozza összhangba a madárvédelmi irányelvvel. A madárvédelmi irányelv értelmében a vadon élő madarak leölése tilos, ám egyes fajok, például a pehelyréce (Somateria mollissima) vadászható, feltéve, hogy arra nem a költési időszakban vagy a tavaszi vonulás idején kerül sor. Ezen vízimadárfaj állományainak csökkenése ellenére Finnország engedélyezte a hím pehelyrécék vadászatát a költési időszakban, ami a madárvédelmi irányelv értelmében szigorúan tilos. A Bizottság 2012. november 22-én újabb hivatalos felszólítást intézett a tagállamhoz. Mivel a pehelyrécék nyári vadászata folytatódik, és Finnország nem hozta meg az irányelv követelményeinek való megfelelést biztosító intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. Ha Finnország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, hogy lépjen fel a levegőszennyezés ellen 

Az Európai Bizottság felszólítja Franciaországot annak az európai uniós előírásnak a betartására, amely szerint a tagállamoknak védeniük kell a lakosságot a finomszemcsés porral (PM10) szemben, és ennek érdekében kötelező érvényű határértékeket kell elfogadniuk. Ezeknek az apró részecskéknek a forrása az ipari tevékenységből, a közlekedésből és a lakossági fűtőrendszerekből származó kibocsátás. A szálló por asztmás megbetegedést, szív- és érrendszeri problémákat, tüdőrákot és korai halált okozhat. A francia hatóságok legfrissebb adatainak tanúsága szerint a levegőszennyezés problémája továbbra is fennáll, és a szálló por mennyisége 10 körzetben (Párizs, Lyon, Grenoble, Marseille, Martinique, Rhône-Alpes–ZUR (Vallée de l'Arve), PACA–ZUR (Zone Urbaine Régionale), Nizza, Toulon, Douai-Béthune-Valenciennes) meghaladja a napi határértéket. A Bizottság megítélése szerint Franciaország nem tette meg azokat a lépéseket, amelyekre már 2005 óta szükség lett volna a lakosság egészségének védelme érdekében, ezért felszólítja a tagállamot, hogy hozzon előretekintő, gyors és hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időre korlátozza azt az időszakot, amelynek során az előírások nem teljesülnek. A ma elfogadott indokolással ellátott véleményt megelőzte egy 2013. február 22-én elküldött kiegészítő felszólító levél. Ha Franciaország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, hogy hajtsa végre a hajókból származó kénkibocsátásra vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Franciaországot annak közlésére, miként ülteti át a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalmáról szóló jogszabályt nemzeti jogába, amely kötelezettségnek 2014. június 18-ig eleget kellett volna tennie. A kén-dioxid az egyik legfőbb savasodást okozó tényező, és károsan hathat az emberi egészségre. A tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalmáról szóló felülvizsgált jogszabály célja, hogy a nehéz fűtőolajok és a gázolaj maximális kéntartalmának meghatározása révén csökkentse e légszennyező anyag kibocsátásait. Ezenfelül a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által előírt új normákat is beemeli az uniós jogba, így biztosítva, hogy azokat valamennyi uniós tagállam megfelelően és összehangolt módon hajtsa végre. Miután Franciaország túllépte az eredeti határidőt, a Bizottság 2014. július 22-én hivatalos felszólító levelet intézett hozzá. A Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld a részére, és ha Franciaország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy tartsa be a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv előírásait

Az Európai Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy tartsa be az uniós szabályokat, és biztosítsa, hogy egy a Barcelona térségének elektromos vezetékét korszerűsítő projekt ne veszélyeztesse a környezetet. A projekt keretében a Sentmenat és Santa Coloma de Gramenet városai közötti szakaszon jelentősen megemelik a villamos feszültséget, és két új transzformátor-alállomást létesítenek. A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv értelmében azon projektek esetében, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, még jóváhagyásuk előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Mivel a tervezett elektromos vezeték Spanyolország egyik legsűrűbben lakott területén halad keresztül, és várhatóan számottevő hatást gyakorol a környezetre, a Bizottság arra kéri Spanyolországot, hogy szűrési eljárás keretében mérje fel, szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra. A ma elfogadott indokolással ellátott véleményt megelőzte egy 2014. július 14-én elküldött felszólító levél. Ha Spanyolország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Környezetpolitika: A Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy tegyen lépéseket a kisméretű hulladékolaj-égető berendezésekből származó kibocsátások ügyében

Az Európai Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy tartsa be a kisméretű hulladékolaj-égető berendezésekből származó ipari kibocsátásokra vonatkozó uniós szabályokat. A kisméretű hulladékolaj-égető berendezésekből származó kibocsátások hozzájárulnak a helyi levegőszennyezéshez, és e telephelyeken egészségügyi veszélynek teszik ki a munkavállalókat. Az ilyen berendezések műhelyek és garázsok gyakori kellékei, ahol elégtelen környezeti ellenőrzés vagy az ellenőrzés teljes hiánya mellett hőtermelésre használják azokat. Azzal, hogy Angliában és Walesben engedélyezi e gyakorlat folytatását, az Egyesült Királyság megsérti az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet, amelynek célja a különböző ipari forrásokból származó szennyezés minimálisra csökkentése. A ma elfogadott indokolással ellátott véleményt megelőzte egy 2014. november 27-én elküldött felszólító levél. Ha az Egyesült Királyság két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Belső piac: A Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy tartsa be a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó, Horvátország uniós csatlakozása után hatályba lépett uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Németországot, hogy maradéktalanul ültesse át nemzeti jogába azokat az uniós szabályokat, amelyek Horvátország uniós csatlakozását követően kiigazítják a letelepedési joggal és a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos egyes irányelveket. A kötelezettségszegés az építészek és az építőmérnökök szakmai képesítésének elismerésével függ össze. Az új uniós szabályok módosítják többek között a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet, és a horvát diplomákat is felveszik a fogadó tagállam által elismerendő nemzeti szakmai képesítések jegyzékébe. A tagállamoknak legkésőbb Horvátország csatlakozásának napjáig (2013. július 1-jéig) el kellett fogadniuk és ki kellett hirdetniük a megfelelő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Egy német régió azonban az építész és építőmérnök szakma tekintetében mind ez idáig nem módosította vonatkozó jogszabályát, és így e szakterületeken nem ismeri el a horvát képesítéseket.

A Bizottság az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében indokolással ellátott véleményben szólítja fel Németországot arra, hogy nemzeti jogát teljes körűen hozza összhangba az uniós szabályozással. Ha Németország két hónapon belül nem ad kielégítő választ, a Bizottság keresetet indíthat ellene az Európai Unió Bíróságán.

Belügyek: A Bizottság felszólítja BELGIUMOT, SPANYOLORSZÁGOT és SZLOVÉNIÁT, hogy hajtsák végre az összevont engedélyre vonatkozó szabályokat, valamint egyértelműen határozzák meg a legális migráns munkavállalók jogait

Az Európai Bizottság aggasztónak tartja, hogy Belgium, Spanyolország és Szlovénia nem tett megfelelő lépéseket a2011/98/EU irányelv végrehajtására. Az irányelv bevezeti a harmadik országbeli állampolgárok valamely uniós tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárást, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogát. Az úgynevezett „összevont engedélyről szóló irányelvet” 2013. december 25-ig kellett volna végrehajtani.

A 2014 januárjában Spanyolország és Szlovénia, illetve 2014 márciusában Belgium részére (a kötelezettségszegési eljárás első lépéseként) elküldött hivatalos felszólítások ellenére a három ország ez idáig nem jelentette be a Bizottságnak, hogy teljes körűen átültették volna az irányelvet saját nemzeti jogrendjükbe. A Bizottság ezért a mai napon úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Belgiumhoz, Spanyolországhoz és Szlovéniához. A három országnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot a nemzeti jogszabályoknak az uniós joggal való összehangolása érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben e kötelezettségüket nem teljesítik, a Bizottság ügyüket az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Belügyek: A Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, ÉSZTORSZÁGOT, GÖRÖGORSZÁGOT és LITVÁNIÁT, hogy tegyenek eleget az okmányok biztonságáról szóló uniós jogszabályban foglalt bizonyos kötelezettségeknek

Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában négy országot felszólít arra, hogy biztosítsák az uniós okmánybiztonsági jogszabályban előírt kötelező információcserét és a biometrikus elemek tartózkodási engedélybe történő beépítését.

Közel három évvel a (2012. május 20-i) határidőt követően Bulgária, Észtország, Görögország és Litvánia még mindig nem hozott létre egységes kapcsolattartó pontokat a biztonsági jellemzőkre vonatkozó előírások zavartalan végrehajtása és a tagállamok közötti érdemi kommunikáció biztosítása érdekében. A kapcsolattartó pontok létrehozása kötelező, és lehetővé tenné az okmányok (útlevelek és tartózkodási engedélyek) chipjein tárolt ujjlenyomatképekhez való hozzáféréshez szükséges információk cseréjét.

Ezenfelül a Görögország által kibocsátott tartózkodási engedélyek továbbra sem tartalmazzák az okmány birtokosának két ujjlenyomatát. A biztonsági jellemzők összehangolása és a biometrikus azonosítók beépítése fontos lépés a biztonságosabb okmányok és a visszaélések elleni hatékonyabb védelem irányába. A Bizottság ezért felszólítja a görög hatóságokat, hogy az 1030/2002/EK rendeletben előírt módon építsék be a biometrikus azonosítókat a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélyeibe.

A bolgár, észt, görög és litván hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság kérésének teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalához. Ennek elmulasztása esetén a Bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

Távközlés: A Bizottság felszólítja a CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, hogy tegyen eleget az uniós engedélyezési irányelvnek

Az Európai Bizottság felszólítja a Cseh Köztársaságot, hogy hozza összhangba jogszabályait az uniós távközlési szabályokkal. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy az uniós engedélyezési irányelv előírásaival ellentétben a cseh jogrendszer értelmében elektronikus távközlési szolgáltatások nyújtásához a távközlési szolgáltatóknak kérelmezniük kell bejegyzésüket a cégjegyzékbe, valamint székhelyet kell létrehozniuk a Cseh Köztársaság területén. Ez a külföldi szolgáltatók számára megnehezíti az országban a távközlési szolgáltatások nyújtását. A Bizottság aggályosnak tartja azt is, hogy a távközlési szolgáltatókra vonatkozó bejelentési kötelezettség túlmutat azon, mint ami az uniós jogban e tekintetben előírt maximális harmonizáció alapján megszabható. A távközlési szolgáltatóknak például bizonyítaniuk kell, hogy eleget tesznek az üzleti tevékenység végzéséhez előírt cseh adó- és egészségügyi követelményeknek. Ez növeli a bürokráciát, gátat vet a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak, és túllépi a szolgáltatónak az engedélyezési irányelvben előírt azonosítására irányuló célt.A Bizottság felkérése indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság a Cseh Köztársaság ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Közlekedés: A Bizottság felszólít négy uniós tagállamot a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti nyilvántartásainak összekapcsolására vonatkozó uniós szabályok helyes alkalmazására

Az Európai Bizottság felszólítja a Cseh Köztársaságot, Luxemburgot, Lengyelországot és Portugáliát, hogy maradéktalanul hajtsák végre a közúti fuvarozás nemzeti nyilvántartásainak összekapcsolására vonatkozó uniós szabályokat (1071/2009/EK rendelet). Az uniós jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák a közúti árufuvarozói vagy közúti fuvarozói szakma végzésének feltételeit, és ezáltal elősegítsék a közúti fuvarozás tisztességes versenyfeltételeket biztosító belső piacának megvalósítását.

A nemzeti nyilvántartások létrehozását és kölcsönös összekapcsolását 2012. december 31-ig be kellett volna fejezni. A Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában felszólítást küldött az érintett országoknak, amelyeknek két hónap áll rendelkezésükre a válaszadáshoz. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Közlekedés: A Bizottság felszólít három uniós tagállamot a gyermekbiztonsági rendszerekre vonatkozó uniós szabályok alkalmazására

Az Európai Bizottság felszólítja Finnországot, Luxemburgot és Spanyolországot, hogy teljes körűen ültessék át a biztonsági övek és a gyermekbiztonsági rendszerek járművekben történő használatára vonatkozó uniós szabályokat (91/671/EGK irányelv).Az irányelvet 2014-ben nagyobb biztonságot nyújtó gyermekbiztonsági rendszerekre vonatkozó új előírás bevezetésével módosították (2014/37/EU irányelv). Ezek a tagállamok saját jogi szabályozásukat még nem módosították úgy, hogy az a területükön lehetővé tegye az új előírás szerint gyártott gyermekbiztonsági rendszerek használatát. A felszólítást a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg a szóban forgó országoknak, amelyeknek két hónapjuk lesz arra, hogy választ adjanak a Bizottságnak. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. (További információk: Jakub Adamowicz – Tel.: +32 229 50195)

Közlekedés: A Bizottság felszólítja a CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, hogy teljes mértékben ültesse át a vasút biztonságára vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja a Cseh Köztársaságot, hogy maradéktalanul ültesse át az uniós vasútbiztonsági szabályokat (2004/49/EK irányelv). E szabályok tárgya a vizsgáló testület felügyeleti feladatai és a vizsgálat meghatározott időn belüli megkezdésére vonatkozó kötelezettsége; a vizsgálati zárójelentés közzététele; a biztonsági ajánlások megvalósítása, mérlegelése és a meghozandó intézkedések.

Az uniós vasútbiztonsági jogszabály célja a tagállamokon belüli olyan közös megközelítés kidolgozása, amely szavatolja valamennyi uniós vasúthálózat egységesen magas biztonsági szintjét és azt, hogy az uniós polgárok biztonságosan utazhassanak azokon. Meghatározza a vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági követelményeket, a vasúttársaságoknak és az infrastruktúra működtetőinek szerepét és felelősségét, a biztonsági irányítás és felügyelet közös elveit, közös biztonsági szabályozói keretet hoz létre, valamint előírja a balesetek független kivizsgálását.

Az uniós jogszabályt 2006 áprilisa óta kell alkalmazni. A Bizottság 2014 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított a Cseh Köztársaság ellen e kérdéskörben, most pedig indokolással ellátott véleményt küld. A Cseh Köztársaságnak két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy választ adjon a Bizottságnak. Amennyiben a Cseh Köztársaság nem ad megfelelő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Közlekedés: A Bizottság felszólítja FINNORSZÁGOT, hogy tegyen eleget a kabotázsra vonatkozó uniós szabályoknak

Az Európai Bizottság felszólítja Finnországot, hogy teljes körűen hajtsa végre a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokat (1072/2009/EK rendelet). Az Uniós jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a nemzetközi fuvarozási műveletekkel összefüggésben más tagállamok uniós szinten tevékenykedő fuvarozói számára engedélyezik a saját nemzeti piacukhoz való hozzáférést. Ez elengedhetetlen a közúti fuvarozás tisztességes versenyfeltételeket biztosító belső piacának megvalósításához. Az uniós szabályok lehetővé teszik a közösségi engedéllyel rendelkező fuvarozók számára, hogy egy másik tagállamból vagy harmadik országból érkező nemzetközi fuvarozást követően egy másik (fogadó) tagállamban legfeljebb három belföldi fuvarozási (kabotázs-) műveletet hajtsanak végre. Az uniós jog további korlátozásokat nem ír elő. A finn jog ezenfelül további korlátozásként egy három hónapos időszakra vetítve legfeljebb tíz kabotázsműveletet engedélyez. A Bizottság véleménye szerint ez a további korlátozás nem indokolt. Ezenfelül az uniós jog értelmében az egyes kabotázsműveletek több be- és kirakodási pontot is magukban foglalhatnak. A finn jog ugyanakkor minden kirakodást egy kabotázsműveletnek minősít. A Bizottság véleménye szerint ez a további korlátozás szintén nem indokolt. A Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában intézett felkérést Finnországhoz. Finnországnak két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy választ adjon a Bizottságnak. Amennyiben Finnország nem ad megfelelő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Közlekedés: A Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT a vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabályok alkalmazására

Az Európai Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy teljes körűen ültesse át a vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabályokat (2006/126/EK irányelv). E szabályok értelmében a vezetői engedély megújításakor a tehergépjármű- és buszvezetőket (C1, C1E, CE, D1, D1E, D és DE kategória) az egészségügyi minimumkövetelmények alapján megfelelő módon meg kell vizsgálni, és nem lehet csupán a járművezetők saját nyilatkozatára hagyatkozni. Ezek a vezetői engedélyekre vonatkozó aktualizált szabályok többek között megerősítették a tehergépjármű- és buszvezetők egészségügyi alkalmassági vizsgálatára vonatkozó követelményeket. Az új szabályok hozzájárulnak majd a visszaélések lehetőségének csökkentéséhez, szavatolják a szabad mozgást az uniós gépjárművezetők számára, valamint javítják az európai közúti biztonságot. A felszólítást a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg az Egyesült Királyságnak, amelynek két hónapja lesz arra, hogy válaszoljon a Bizottságnak. Amennyiben az Egyesült Királyság nem ad megfelelő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. (További információk: Jakub Adamowicz – Tel.: +32 229 50195)

3. További fontos döntések

Pénzügyi szolgáltatások: Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít LETTORSZÁG ellen a befektetők mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos jogainak korlátozása miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólítja Lettországot, hogy nyújtsa be a mezőgazdasági földterületek megszerzésére irányadó jogszabályával kapcsolatos észrevételeit. A szóban forgó jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek az uniós jog szerint korlátozhatják a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. Ezek a Szerződésben rögzített, alapvető szabadságok az uniós jog értelmében csak elsőrendű közérdek védelme érdekében korlátozhatók, ám ekkor is eleget kell tenniük a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének. A tagállamok ugyan saját maguk határozhatják meg a vidékfejlesztést, a vidéki közösségek megőrzését, a földterületek mezőgazdasági használatának ösztönzését és a földárakra gyakorolt spekulatív nyomás kivédését célzó jogszabályaikat, de mindeközben tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogi keretet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS