Kapcsolattartási formák a bíróság és az ügyfelek között - OBHE ajánlás a szabályokról

2015.05. 4. Jogi Fórum / OBH

Az Országos Bírói Tanács 2015. április 14-i ülésén elfogadta a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól szóló 2/2015 (IV.13.) OBHE ajánlást.

Az OBH elnöki ajánlás tervezetét valamennyi ítélőtábla és törvényszék, valamint a Kúria elnöke és az OBT tagjai véleményezték. A beérkezett észrevételek alapján a tervezet módosítása, pontosítása és kiegészítése megtörtént.

Az ajánlásról készült részletes tájékoztató:

1. Az ajánlás hatálya

1.1. Az ajánlás személyi hatálya


Az ajánlás hatálya

  • a Kúriára,
  • az ítélőtáblákra,
  • a törvényszékekre,
  • a járásbíróságokra és a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra terjed ki.

Az ajánlás meghatározza, hogy ki minősül ügyfélnek:

  • a polgári peres és nemperes eljárásban a fél és képviselője
  • a büntetőeljárásban az ügyész és a Be. 42.§-a szerinti eljárásban részt vevő személyek
  • a tanú, szakértő
  • rendőrkapitányság dolgozója
  • büntetés-végrehajtási intézet dolgozója.

1.2. Az ajánlás hatálya alóli kivétel

Az ajánlás hatálya nem terjed ki a bírósági panaszügyintézésre.

2. Az ajánlás célja

Az ajánlás célja, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő személyek közötti kommunikáció szabályait a bírósághoz hozzáférés egyszerűsítése, emellett a bírósági szervezeti integritás, mint stratégiai célok jegyében, valamint a bíróságok társadalmi megítélésének javítása és a szolgáltató jelleg erősítése érdekében egységes előírások mentén rendezze.

3. Kapcsolattartás általános szabályai

3.1. Kapcsolattartás formái

  • A bíróság írásban, illetve szóban tart kapcsolatot az ügyféllel.
  • Az ügyfelek számára tájékoztatás,- és felvilágosításkérés céljából a kapcsolattartási formák közül az adott bíróságnál rendelkezésre álló valamennyi kapcsolattartási forma igénybe vehető, előnyben részesítve az írásbeli utat.

3.1.1. Írásban történő kapcsolattartás formái

  • postai úton,
  • elektronikus úton, ideértve a bíróság online „Ügyfélportál”-ját
  • faxon
  • személyesen átadott irat útján,
  • kézbesítési megbízott útján, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (Be.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) meghatározott feltételekkel
  • a bíróság kézbesítője útján
  • hirdetményi úton, a Be.-ben és a Pp.-ben meghatározott feltételekkel
  • nemzetközi jogsegély útján

3.1.2. Szóban történő kapcsolattartás formái

  • személyesen
  • távközlési eszköz útján

3.2. Tájékoztatás a kapcsolattartásról

A bíróság

  • a kapcsolattartás lehetséges formáiról,
  • a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről és
  • a kapcsolattartás időtartamáról
  • a bíróság honlapján és
  • a bíróság épületében,
  • hozzáférhető helyen

ad tájékoztatást.

3.3. Az ügyfél azonosítása

3.3.1. Az ügy irataiban lévő adatra vonatkozó tájékoztatáskérés


Ha a tájékoztatáskérés az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, tájékoztatás kizárólag

  • a jogszabályban meghatározott személyeknek és képviselőjük részére,
  • a jogszabályban meghatározott iratokról és adatokról,
  • kizárólag abban az esetben adható,
  • ha az ügyfél e minőségére vonatkozó, a bíróság rendelkezésére álló és általa – jogszabály alapján – kezelhető adatokkal magát azonosította.

3.3.2. Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel

Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel esetén az ügyfél - személyazonosságának igazolása érdekében - köteles megadni

  • az ügy számát,
  • a nevét,
  • perbeli pozícióját vagy hivatali beosztását, munkakörét és
  • a tanú kivételével lakóhelyét/székhelyét vagy munkahelyét/szolgálati helyét.

3.4. Visszaélésszerű kapcsolatfelvétel

A bíróság a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, illetve a felvilágosítás-adást megtagadhatja, ha az ügyfél a kapcsolattartási formát visszaélésszerűen kívánja igénybe venni.

Visszaélésszerű az ügyfél kapcsolatfelvétele, ha

  • ugyanazon ügyben,
  • ugyanazon kérdéssel
  • rendszeresen fordul a bírósághoz,
  • ezzel akadályozva a folyamatos ügymenetet.

4. A kapcsolattartásra jogosultak köre, valamint a kapcsolattartás időbeli és tárgyi feltételei

4.1. A kapcsolattartásra jogosultak köre


A bíróság részéről kapcsolattartásra a jogszabályban meghatározott körben és feltételek mellett

  • a kezelő iroda,
  • az eljáró bíró (tanács) mellett dolgozó írnok (tisztviselő) és bírósági fogalmazó, valamint
  • az ügyben érdemben eljáró bírósági titkár, bírósági ügyintéző, továbbá
  • az eljáró bíró (tanács) jogosult.

4.2. A Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben nyújtott tájékoztatás

  • A kezelőiroda
  • a felvilágosításra, illetve félfogadásra megállapított időben valamennyi kapcsolattartási forma igénybevételével,
  • a felvilágosítási, illetve félfogadási időn kívül, de hivatali munkaidőn belül távközlési eszközön,
  • a Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben (tárgyalás helye, időpontja, iratok holléte, szakértői vélemény megérkezése, jogorvoslati kérelem előterjesztése) nyújthat tájékoztatást.

4.3. A Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső körben nyújtott tájékoztatás

  • Ha a tájékoztatáskérés a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére,
  • hivatali munkaidőben
  • az eljáró bíró (tanács), bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) és bírósági fogalmazó, valamint
  • az ügyben érdemben eljáró bírósági ügyintéző
  • jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására.

4.4. Kapcsolattartás speciális szabályai a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során  

  • A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során – az eljárás sajátosságára tekintettel –
  • ha a tájékoztatáskérés
  • a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, illetve a bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda, illetve az eljáró bíró, bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére,
  • a hivatali munkaidőben
  • az eljáró bíró, illetve a bírósági titkár
  • jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására.

4.5. Közvetlenül az eljáró bírótól, bírósági titkártól tájékoztatás, - felvilágosítás kérés

  • Közvetlenül az eljáró bírótól, bírósági titkártól – a Kúria esetében a tanácsjegyzőtől - tájékoztatás, illetve felvilágosítás kizárólag akkor kapható,
  • ha az eljáró bíró megítélése szerint – az ügyfél által előzetesen megjelölt különösen fontos, vagy azonnali intézkedést igénylő körülmény alapján – a közvetlen tájékoztatás ténylegesen indokolt.

4.6. Hivatalos feljegyzés készítése

  • Azokban az esetekben, ahol a tájékoztatáskérés a Büsz. 11.§ (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, az ügyben érdemben eljáró bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul,
  • úgy a szóban, távközlési eszköz útján történt kapcsolatfelvétel tényét, időpontját és tartalmát – beleértve a tájékoztatás – illetve felvilágosítás adás megtagadásának esetét is, az ok megjelölésével –
  • valamennyi tájékoztatásra jogosult személynek
  • hivatalos feljegyzés formájában vagy
  • az információ megőrzését biztosító más módon kell rögzíteni.
  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL