Egy felmérés szerint minden harmadik pesti ügyvédbojtár a pálya elhagyását tervezi. A kapott juttatások csak a jelöltek felének fedezik a megélhetési költségeit. Szebb jövőben bízhatnak a bírósági és ügyészségi fogalmazók, akik július 1-jétől 10 százalékos pótlékot kapnak, nem szólva az új életpálya-modellekről, amelyeket két év múlva vezetnének be.

Egy huszonéves, jogi asszisztensi végzettségű, pályakezdő fiatalember szóban megállapodott a megbízóval, hogy a következő hónaptól egyéni vállalkozóként munkát vállal nála. Ezért az Ügyfélkapun keresztül bejelentette egyéni vállalkozói tevékenységének megkezdését. Azzal számolt, ha havonta a bruttó minimálbérnek megfelelő számlát állít ki, akkor főállású, alanyi áfamentes katásként (kisadózó vállalkozóként) nettó hetvenezer forintot kereshet. Igen ám, de még aznap, amikor a kormányhivataltól megkapta az igazolást, hogy adószámot kapott és nyilvántartásba vették, a megbízó közölte: pénzhiány miatt mégsem tud vele szerződést kötni. A pályakezdő faramuci helyzetbe került, hiszen függetlenül attól, hogy jóhiszeműen járt el, és önhibáján kívül esett kútba szerződtetése, néhány nap alatt – egy forint bevétel nélkül – százezer forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ez úgy jött létre, hogy a visszaigazolást április 29-én kapta meg, amit a hosszú hétvége miatt csak május 4-én konstatált. A hatályos szabályozás alapján ez a pár nap két megkezdett hónapnak számít, azaz még a pályakezdésig sem eljutó vállalkozónak kétszer ötvenezer forint katát kell fizetnie – a semmiért.

A történet is csak azt bizonyítja, hogy a jogszabályi környezet nem igazán nevezhető (kezdő) vállalkozóbarátnak. De azoknak a pályakezdőknek sem könnyű a helyzetük, akik hosszabb-rövidebb idő után munkát találnak. A tanácsadással és fiatal vezetők fejlesztésével foglalkozó Coaching Team 2014 végén elvégzett online felmérésének az előfeltevése például az volt, hogy a korkülönbség befolyásolja a munkahelyi együttműködést. Öt nemzedék képviselőit kérdezték meg: a veteránokat (vagyis az 1925–1944 között született generáció még dolgozó tagjait), a baby-boom generációt (1945–1964 között születettek), az X generációt (1965–1981 között születettek), az Y generációt (1982–1994 között születettek), valamint a Z generációt (1994 után születettek), amelynek tagjai most lépnek a munkaerőpiacra, de többségük még diák. A válaszadók negyede nehézkesnek érzi a közös munkát más korosztályhoz tartozókkal. A legnagyobb arányban (37 százalék) a „veteránok” találták nehéznek az együttműködést, a legkisebb arányban pedig a legfiatalabbak, az Y és a Z generáció tagjai (9, és 7 százalék).

A Coaching Team kutatása szerint legkönnyebb együtt dolgozni a harmincas és negyvenes éveikben járókkal. “Érdekesség, hogy a harminc éven aluliak sokkal nehezebben tudnak együttműködni egy ötven feletti kollégával, míg az idősebbeknek kisebb problémát jelent, hogy – legalábbis szerintük – jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal” – állította Lerf Andrea kutatásvezető. A felmérésből az is kiderült, hogy az idősebbeknek a tisztelet sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiatalabbaknak. A válaszadók – kortól függetlenül – jelezték, hogy tisztelik a szaktudást, a munka- és élettapasztalatot, a teljesítményt, a kreativitást, valamint a karizmát és egyediséget. Az Y generációhoz tartozók ugyanakkor kétszer olyan fontosnak tartották a pozíciót, a státuszt és az anyagi hátteret a tisztelet kivívásához.

Ha az Y generáció elvárásait nézzük, akkor számukra nem igazán a jogi pálya a legideálisabb. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss adatai szerint ugyanis a szoftverfejlesztőként dolgozó pályakezdők keresnek ma a legjobban a leggyakoribb szakmák közül: ők havi nettó 258 ezer forintot vihetnek haza. A jogászokat (194 770 forint/hó) többek között megelőzik az üzletpolitikai szervezők, a rendszerelemzők, a gépész- és villamosmérnökök, a pénzügyi elemzők és a befektetési tanácsadók is.

A jogászi pályára aspirálók között az ügyvédjelöltek vannak a legtöbben. Ez még akkor is így van, ha – mint azt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke a vele készített interjúban elmondta – az ügyvédi létszám rohamos növekedése lecsengőben van. “A vidéki kamaráknál azt érzékelik, hogy jóval kevesebben jelentkeznek ügyvédjelöltnek, mint korábban” – közölte. A mintegy háromezer ügyvédjelölt foglalkoztatási feltételeit az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény felhatalmazása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által a 2013. március 31-én életbe lépett 1/2012. (XI. 5.) MÜK Szabályzat rögzíti. Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosult ügyvédekről (principálisokról) az illetékes területi kamara vezet nyilvántartást. A principálisnak biztosítania kell az adott ügyvédjelölti munkaviszonyban a jurátus szakmai fejlődését. Meghatározták a foglalkoztatás minimális tárgyi feltételeit is: így a jelöltnek legalább hat négyzetméternyi irodaterületet kell biztosítani, továbbá jogosult külön íróasztalra, és arra is, hogy munkavégzése során számítógépet, jogszabályokat használhasson, illetve telefonon, e-mailen elérhető legyen.

Egy Budapesten dolgozó ügyvédjelölt szerint az ügyvédbojtárok helyzete korántsem olyan rózsás, mint azt sokan gondolják. A jogi diploma megszerzésének rögös útját végigjárva, minimum öt év megfeszített tanulás után kezdhetik meg a hároméves tanulással és munkával járó jelölti időszakot. Ennek feltétele, hogy jelentkezzenek a területileg illetékes kamarába és befizessék az ehhez szükséges regisztrációs díjat, ami ma a Budapesti Ügyvédi Kamarában hatvanezer forint. A három évi jelölti időszak alatt képzésre kell járni a BÜK által szervezett Ügyvédiskolába, továbbá napi nyolc, de sok helyen inkább kilenc-tíz (ha nem több) órában kell dolgozni egy principális keze alatt.

A BÜK felmérése szerint az ügyvédjelöltek 59 százaléka egy idegen nyelvet olyan szinten ismer, hogy bármikor képes vele dolgozni, míg a jelöltek 26 százaléka ezt két idegen nyelvről is elmondhatja. Arra a kérdésre, munkaideje hány százalékában dolgozik idegen nyelven a munkahelyén, a 421 válaszoló jelöltből 56-an felelték, hogy több mint ötven százalékban, 78-an 25 és 50 százalék közötti időben.

Az év elején készült felmérés szerint eléggé alacsony bért kapnak az ügyvédbojtárok: a 413 válaszolóból 166-an (40 százalék) 118 ezer forintnál kevesebbet, további 179-en (43 százalék) 118 és 150 ezer forint közötti összeget, és csak 21-en (5 százalék) közölték, hogy havi 200 ezernél többet. A megkérdezettek kétharmada a munkaszerződésében szereplő bért kapja, 30 százalékuk annál ténylegesen többet, két százalékuk viszont kevesebbet. És bár a munkáltatók harmada „trükközik” a bérkifizetéssel, azért 98 százalékuk viseli a szerződésben szereplő bér őt illető közterheit. Az ügyvédbojtárok kétharmada nem kap cafeteriát, de több mint felüknek megtérítik az utazását, 46 százalékuk mobiltelefont, 29 százalékuk a munkáltató által fizetett telefonálási lehetőséget, negyedük laptopot, sőt 3 százalékuk (313-ból kilencen) autót is kap.

A válaszadók alig fele állította, hogy a ténylegesen kapott juttatások fedezik a megélhetési költségeit. A rászorulók 86 százaléka családi segítséget kap, felük több mint harmincezer forintot. Mindezek után már nem is meglepő, hogy a budapesti ügyvédbojtárok 39 százaléka a pálya elhagyását tervezi. Azok, akik fel akarnak hagyni az ügyvédjelöltséggel, nagyobbrészt azért jogi területen kívánnak elhelyezkedni: több mint harmaduk államigazgatási karrierben gondolkodik, 38 százalékuk jogtanácsosnak állna, míg a pályaelhagyók 32 százaléka teljesen szakítani kíván a jogászi karrierrel.

A bírósági és ügyészségi fogalmazók ennél derűsebbnek látják saját jövőjüket. Erre minden okuk megvan, hiszen a kormány egyik legutóbbi törvényjavaslata a bírósági fogalmazók, a bírósági titkárok, az ügyészségi fogalmazók és az alügyészek részére tíz százalékos mértékű munkaköri pótlékot vezetne be július 1-jétől. Arról is döntött a kormány, hogy felhívja az érintett minisztereket a bírói és ügyészi életpályára vonatkozó koncepciók kidolgozására. A törvényjavaslatokat – az Országos Bírósági Hivatallal és a legfőbb ügyésszel együttműködve – október 15-ig kell elkészíteni. Az új életpálya-modelleket 2017. január 1-jén vezetnék be.

A pályakezdők nincsenek teljesen magukra hagyva a gondjaikkal. A fogalmazók 2001-ben alapították meg érdekképviseleti szervezetüket. Az Igazságügyi Fogalmazók és Titkárok Országos Egyesületét – saját meghatározásuk szerint – elsősorban azért hozták létre, hogy közös mederbe tereljék a bíróságokon, az ügyészségeken, a közigazgatásban és az ügyvédi pályán dolgozó fiatal jogászokat néhány napos konferenciák segítségével. Az ügyvédbojtárok érdekképviseletét a fővárosban a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozata (ÜJT) látja el, amely a kamarán belül az ügyvédjelöltek önkormányzati elven alapuló szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó szervezete.

Kapcsolódó cikk:

Alulfizetett pályakezdők