Benyújtották a parlamentnek a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot; a dokumentumot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a parlamentben.

A jövő évi költségvetés elsősorban az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek alapját az adócsökkentés mellett a tervezhetőség és fejlődés képezi – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a parlamentben, mielőtt Kövér László házelnöknek átnyújtotta a jövő évi büdzsé tervezetét.

A nemzetgazdasági miniszter a dokumentumot egyben a polgári Magyarország megteremtése legfontosabb tartópillérének nevezte.

A miniszter kiemelte: az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra mérséklésével 120 milliárd forintot hagynak a családoknál, a sertés tőkehús áfájának csökkentése körülbelül 25 milliárd forintot, a két gyermeket nevelő családok adókedvezményének növelése 15 milliárd forintot jelent, az állami közszolgáltatások díjának, illetékeinek csökkentése pedig 10 milliárd forintos nagyságrendű lesz.

Az adóintézkedéseknek köszönhetően összesen 170 milliárd forint marad a családok, háztartások kasszájában, akik az adócsökkentés legnagyobb nyertesei lesznek. 2016-ban is a család az első, a cél, hogy minél több pénz maradjon náluk, a családok átlagjövedelme nőjön – mondta Varga Mihály.

A miniszter elmondta: a magyar gazdaság múlt évi gazdasági eredményeire alapozva stabil költségvetést állított össze a kormány. 2014-ben a gazdasági bővülés 3,6 százalék volt, ezzel az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát mondhatja magáénak Magyarország. A kedden publikált első negyedéves GDP adat is alátámasztja, hogy a kormány helyesen járt el, amikor az idei gazdasági bővülésre vonatkozó előrejelzését felfelé korrigálta, 3,1 százalékra növelte – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.

Ezzel együtt a kabinet konzervatív módon állította össze a jövő évi büdzsét, fegyelmezett költségvetési politika alapján a GDP-hez mérten 2 százalékos hiányt tervezett 2,5 százalékos növekedés, és 1,6 százalékos infláció mellett – mondta a miniszter.

Kiemelte: minden komoly nemzetközi elemzőház, sőt az IMF is kedvezően ítéli meg Magyarország gazdasági bővülésének lehetőségeit.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután Varga Mihály átnyújtotta neki a jövő évi büdzsé tervezetét, kiemelte: az Országgyűlés június 22-én vagy 23-án fogadja el a jövő évi költségvetést, amelynek általános vitája május 27-én kezdődik a Házban.

A nemzetgazdasági miniszter kérdésekre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetést megfelelő tartalékokkal tervezte a kormány. Kiemelte: az országvédelmi alapban a 2016-os költségvetés szerint 100 milliárd forintot tett félre a kormány, szintén 100 milliárd forintot tartalékolt rendkívüli kormányzati tartalékok címen is.

Egy másik kérdésre Varga Mihály kiemelte: az országnak kijárna egy, a mostaninál pozitívabb minősítés. Utalt arra, hogy a piaci szereplők azonban értékelik a magyar gazdasági teljesítményeket, a kötvénykibocsátásokat kedvezően fogadják.

A büdzsé szerint a jövő évi kamatkiadások bruttó módon számítva 1048,1 milliárd forintra rúgnak, ami 64,1 milliárd forinttal kisebb az ideinél.

Lényegesen nem változik a jogi területek költségvetése

Lényegesen nem változik az ideihez képest a jogi területek büdzséje jövőre a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

A parlament honlapjára kedd délután felkerült törvényjavaslatban a bírósági fejezet kiadási főösszege 92,787 milliárd forint, az idei 89,8 milliárdnál csaknem 3 milliárddal magasabb. A jövő évi kiadási főösszeg egyrészt a 90,529 milliárdos támogatásból áll – amelyből 2,75 milliárd a Kúriát illeti – továbbá a 2,258 milliárd forintos saját bevételből.

Megegyezik az idei és a jövőre tervezett kiadási főösszeg az Alkotmánybíróság esetében – 1,797 milliárd – és az ügyészségnél, ahol 39,88 milliárd. Az ombudsmani hivatal jövő évi költségvetése 1,307 milliárd, 18 millióval kevesebb az ideinél.

Az Igazságügyi Minisztérium jövő évre tervezett kiadási főösszege 16,434 milliárd forint, csaknem félmilliárddal elmarad az ideitől. Az kiadási főösszeg egyrészt a 9,563 milliárd forintos támogatásból, másrészt a 6,870 milliárdos bevételből tevődik össze.

A támogatásból 4,647 milliárd forint jut magára a tárcára, 1,1 milliárd az Igazságügyi Hivatalra és 1,223 az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekre. A bevételből magára az igazságügyi tárcára 664 millió, az Igazságügyi Hivatalra 596 millió, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekre 1,5 milliárd, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára 4,11 milliárd forint esik.

Az Igazságügyi Minisztérium célelőirányzatai közül a tárca felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programoknak 490 millió forintos, a jogászképzés színvonalának emelését célzó programoknak 500 milliós támogatás jut, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére pedig 100 millió forintot szánnak a költségvetési javaslatban.