Az Európai Bizottság közzétette 2014. évi jelentését az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról. Az alapvető jogok hatékony védelme érdekében évente alapjogi kollokviumot fog szervezni a szélesebb körű vita előmozdítására.
Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Az Alapjogi Charta az Unió egyik legfontosabb alapeleme, amelynek maradéktalan és hatékony alkalmazása iránt a Bizottság teljes mértékben elkötelezett. Az alapvető jogok a szabad, nyitott és befogadó társadalom értékeinek megtestesítői; védelmük és érvényesítésük mindannyiunk közös felelőssége nap mint nap, minden tevékenységünk során. Ezekre az értékekre fogja felhívni a figyelmet az ez év októberétől kezdődően évente megrendezésre kerülő alapjogi kollokviumunk első ülése is, amelynek kiemelt témája a tolerancia és a tisztelet ösztönzése lesz.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Kötelességünk gondoskodni arról, hogy a Szerződésekben és az Európai Alapjogi Chartában foglalt alapvető értékek ne pusztán csak szavak legyenek. A tagállamokkal közösen fogunk azon dolgozni, hogy javuljon az alapvető jogok érvényesítésére és védelmére irányuló együttműködés és politikai szerepvállalás.”
Az új Bizottság elkötelezett aziránt, hogy Unió-szerte biztosítsa az alapvető jogok hatékony védelmét és előmozdítását. A Bizottság emellett évente alapjogi kollokviumot fog szervezni a szélesebb körű vita előmozdítására. Az első ilyen alkalomra 2015. október 1–2-án kerül sor, és fő témája a tolerancia és a tisztelet előmozdítása lesz, különös tekintettel az antiszemita és iszlámellenes gyűlölet megelőzésére, illetve az ilyen jelenségek elleni küzdelemre.
A 2014. évi jelentés az első olyan dokumentum, amely külön szakaszt szentel annak az egyre gyakrabban felmerülő fontos kérdésnek, hogy miként érvényesíthetők az alapvető jogok a digitális szférában. A digitális forradalom mindenki számára új lehetőségeket teremtett – a vállalkozások és a polgárok számára csakúgy, mint az egész társadalom számára. Ugyanakkor aggályokat is keltett azzal kapcsolatban, hogy miképpen védhetjük meg hatékony módon az alapvető jogokat ebben a környezetben. A polgárokat az interneten és azon kívül egyaránt megilleti az alapvető jogaik megfelelő védelme – különös tekintettel a személyes adatok védelmére, amelyet a Charta 8. cikke biztosít.
Az Európai Unió Bírósága 2014. évi ítéleteiben a korábbiaknál gyakrabban hivatkozott a Chartára. 2014-ben az Európai Unió Bírósága 210 ítéletében hivatkozott a Chartára, míg ugyanezt 2013-ban 114, 2012-ben 97, 2011-ben pedig 43 ítéletében tette meg. Jelentős lépés történt tehát az alapvető jogok védelmének olyan egységesebb rendszere felé vezető úton, amely valamennyi tagállamban azonos szintű védelmet biztosít az uniós jog végrehajtása során.
Az alapvető jogok és a jogállamiság biztosításában a tagállami bírák is kulcsszerepet játszanak. 2014-ben a tagállamok nemzeti bíróságai a korábbiaknál nagyobb számban hivatkoztak a Chartára, iránymutatást és ösztönzést merítve abból.
Háttér
Az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével jogilag kötelező erejűvé vált. A Charta a közös európai értékeket és alkotmányos örökséget tükröző alapvető jogokat – köztük a véleménynyilvánítás szabadságát és a személyes adatok védelmét – rögzíti.
A Bizottság 2010 októberében elfogadta a Charta hatékony végrehajtására irányuló stratégiát. A Bizottság – a Charta helyes alkalmazását biztosító egyéb intézkedések mellett – azt is vállalta, hogy a megvalósított eredmények felmérése érdekében évente jelentést fog közzétenni a Charta alkalmazásáról.
A Bizottság nemzeti, regionális és helyi, valamint uniós szinten is együttműködik az érintett hatóságokkal annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék alapvető jogaikat, és tudják, kihez fordulhatnak segítségért, ha úgy érzik, megsértették jogaikat. A Bizottság az európai igazságügyi portálon gyakorlati tájékoztatást is nyújt az egyének jogainak érvényesítéséről, továbbá párbeszédet folytat ombudsmanokkal, esélyegyenlőségi szervezetekkel és emberi jogi intézményekkel az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszok kezeléséről.
