Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A kegyelmi kérvények alig 2%-a volt eredményes az elmúlt 13 évben - A legkevesebb kedvező határozat tavaly született - IM kimutatás

2015.05.20. Jogi Fórum / MTI

A kegyelmi kérvények kevesebb mint 2 százaléka volt eredményes az elmúlt tizenhárom évben; a legkevesebb kedvező kegyelmi határozat (négy) tavaly született, a legtöbb 2004-ben, amikor 41 ember kapott kegyelmet az államfőtől - derül ki az igazságügyi tárca kormányzati portálon olvasható kimutatásából.

A táblázat a 2002. január 1. és 2015. március 31. közötti kegyelmi kérvények elbírálásának adatait tartalmazza. Eszerint a több mint tizenhárom év alatt 13 533 kegyelmi kérvényt nyújtottak be és ezek közül 267-t bíráltak el kedvezően a köztársasági elnökök: ez az egész időszakot tekintve az összes kérvény 1,97 százaléka.

A kérelmezők számára legkedvezőbb év 2004 volt, amikor 41-en kaptak kegyelmet, ami az az évi 1266 kérelem 3,24 százaléka volt. Arányát tekintve még jobb volt a 2008-as év, amikor a 799 kérelmező 3,38 százaléka, 27 kapott kegyelmet.

A legkevesebben, négyen tavaly kaptak kegyelmet, ez az összesen 753 kérelmező 0,53 százaléka volt, de rossz év volt a kegyelemért folyamodók számára 2010 is, amikor a 871 kérelmező 0,57 százaléka, öt ember kapott kegyelmet.

Az idei év eddig különösen kedvező a kegyelmet kérők számára, ugyanis az első negyedévben 179 kérvényből nyolcnak eleget tett a köztársasági elnök, ami 4,47 százalékos arány.

Kegyelmi ügyekben a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter előterjesztése nyomán hoz határozatot. Ezekben az eljárásokban a miniszter és az államfő iratok alapján jár el, a kérelmezőt, illetve védőjét nem hallgatják meg. Az államfő döntését nem indokolja. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt a miniszter ellenjegyzi.

A kegyelmi eljárásnak nem célja a bíróság ítéletének értékelése, jogosságának, igazságosságának, megalapozottságának vizsgálata. Általában azokat az elítélt személyes körülményeiben felmerült méltányolható okokat veszik figyelembe, amelyeket a bíróság az ítélet meghozatalakor nem értékelt.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÁLLAMFŐ
IGAZSÁGÜGY