Uniós harc a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés ellen - Egy biztonságosabb Európáért - Az új európai biztonsági stratégiáról

2015.05.21. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság elfogadta a 2015–2020-as időszakra vonatkozó európai biztonsági stratégiát, mely a biztonsági kockázatok terén hozzájárul a tagállamok szorosabb együttműködéséhez, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén pedig fokozza a közös erőfeszítéseket.

A biztonsági stratégia meghatározza azokat a konkrét eszközöket és intézkedéseket, amelyeket a tagállomok a közös munka során a biztonságról való gondoskodás és e három legsürgetőbb fenyegetés eredményesebb kezelése céljából alkalmazhatnak.

Az európai emberek és értékek ellen irányuló közelmúltbeli terroristatámadások koordinálása nemzetközi léptékű volt. A belső biztonság biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége, de a határokon átnyúló kihívásokat az egyes országok nem képesek egyedül fellépve kezelni, és ezekhez uniós támogatásra van szükség a bizalom kiépítése, valamint az együttműködés, az információcsere és az együttes fellépés elősegítése érdekében.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke a következőket nyilatkozta: „A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés az európai határokon átnyúló, összetett és folyamatosan változó biztonsági kihívást jelentenek. Itt az ideje, hogy mi, európaiak jobban és szorosabban együttműködjünk polgáraink biztonságának garantálása érdekében. E közös uniós stratégia révén hatékonyabb, kölcsönös bizalom melletti együttműködést szeretnénk elérni a nemzeti hatóságok között. A terroristák a nekünk fontos demokratikus értékeket támadják. Határozottan kiállunk az alapvető jogok mellett, és munkálkodunk a radikalizálódást kiváltó okok kezelésén, elősegítve társadalmunkban a valódi toleráns kultúrát.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „Szabadság nélkül nincs biztonság, ugyanakkor biztonság nélkül sincs szabadság. A Bizottság vezető szerepet vállal az európai biztonsági stratégia bemutatásával, amely olyan területekre koncentrál, ahol az Európai Unió tényleges változást tud elérni. Ez a stratégia nemcsak a közelmúltbeli tragikus eseményekre adott válasz, hanem a közös biztonsági stratégiánk megújítása egy olyan új politikai és jogi környezetben, ahol mindannyian egyetértünk abban, hogy meg kell bíznunk egymásban, hatékonyan együtt kell működnünk és információt kell cserélnünk a kialakuló fenyegetések kezelése céljából. A stratégia konkrét fellépéseket határoz meg, amelyek ezeket a fő elveket átültetik a gyakorlatba: egy sor erőteljes intézkedést, amelyek a megelőző fellépésektől a védelemig, felderítésig és bűnüldözésig terjednek.”

Jobb és szorosabb együttműködés három prioritás mentén

Az EU kialakított egy sor eszközt, amelyek segítik a tagállamok bűnüldöző hatóságait a bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben. A siker az uniós intézmények és ügynökségek, valamint a tagállamok és a nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködésen múlik. A stratégia lehetővé teszi ezen eszközök jobb kihasználását az információcsere és az együttműködés javítása révén.

Ez a megközelítés képes alkalmazkodni az újonnan megjelenő fenyegetésekhez. Alkalmazására a három legsürgetőbb fenyegetés kezelése kapcsán kerül sor: 1) a terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás megfékezése; 2) a szervezett bűnözés elleni küzdelem; 3) a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem.

A kiemelt fellépések között szerepelnek a következők:

  • A radikalizálódás megfékezése: A Bizottság létrehoz egy kiválósági központot, amely a 2011-ben létrehozott uniós szintű átfogó hálózatra, az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózatra (RAN) építve gyűjti és terjeszti a radikalizálódás elleni küzdelemmel kapcsolatos szakértelmet. Ez megerősíti a radikalizálódás és a helyi szintű erőszakos szélsőségesség megelőzésével közvetlenül foglalkozó szakemberek közötti tapasztalatcserét.
  • A terrorizmusról szóló kerethatározat frissítése: a külföldi harcosok jelenségének kezelése céljából koherensebb jogi keretet kell biztosítani. Ez fokozottabb együttműködést tesz lehetővé ebben a témában a harmadik országokkal.
  • A bűnözők finanszírozásának visszaszorítása: megerősítésre kerül az európai illetékes hatóságok közötti együttműködés (különös tekintettel a nemzeti pénzügyi információs egységekre, amelyek összeköttetést kapnak az EUROPOL-lal); a Bizottság felméri, hogy szükség van-e új jogszabályokra a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítása és a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásának javítása érdekében.
  • Az informatikai ágazattal folytatott párbeszéd fokozása: a Bizottság 2015-ben uniós szintű fórumot indít a fő informatikai vállalatokkal az interneten és a közösségi médiában folytatott terrorista propaganda megfékezése és bűnüldöző hatóságok új titkosítási technológiákkal kapcsolatos aggályainak kezelésére szolgáló módszerek felkutatása érdekében.
  • A lőfegyverekre vonatkozó jogi keret megerősítése a lőfegyverek illegális kereskedelmének és a hatástalanított lőfegyverek éles lőfegyverekké alakításának kezelése, harmadik országokkal közös normák kialakítása, több információ megosztása és a velük folytatott együttműködés fokozása érdekében.
  • Eszközeink megerősítése a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez: prioritást élvez az online bűnügyi nyomozás akadályainak, például a joghatósági problémáknak a felszámolására irányuló módszereknek, és az internetalapú bizonyítékokhoz és információkhoz való hozzáférés szabályainak a megállapítása.
  • Az Europol kapacitásának növelése, többek között egy Európai Terrorizmusellenes Központ létrehozása, amely segíti az uniós ügynökséget abban, hogy fokozottabban támogassa a külföldi terrorista harcosok, a terrorizmusfinanszírozás, az erőszakos szélsőséges online tartalom, és a lőfegyverek tiltott kereskedelme elleni tagállami fellépéseket.

Más munkamódszer

A Bizottságon belüli új együttműködő munkamódszer lehetővé tette a biztonság témájának átfogó megközelítését, és így a stratégia a szakpolitikai ágazatok teljes spektrumára kiterjedően tartalmaz intézkedéseket, a bel- és igazságügytől kezdve a pénzügyekig, a közlekedésig és a környezetvédelemig.

Most, hogy a bel- és igazságügyi politikák egyenrangú helyzetbe kerültek a többi uniós szakpolitikával, a Bizottság egy fő prioritása az információcsere, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a képzés és kutatás terén rendelkezésre álló eszközök teljes körének végrehajtása lesz. Hangsúlyt helyeznek a függőben lévő javaslatok, például az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv és az adatvédelmi reform megvalósítására is.

Háttér

Egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés szerint a polgárok egyre jobban aggódnak a biztonságuk miatt: azon személyek aránya, akik szerint a terrorizmus az EU fő biztonsági kihívása, a 2013. évi átlagosan 33%-ról mára 49%-ra emelkedett (lásd a mellékletet).

Az Európai Tanács 2014 júniusában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU 2010. évi belső biztonsági stratégiáját, és 2015 közepéig végezze el annak frissítését. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2014. decemberi ülésén meghatározta a stratégia megújítására vonatkozó prioritásait.

Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalásában azt kérte, hogy az új stratégia előretekintő legyen, és a külföldi harcosok, a kiberbiztonság, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a korrupció kezelésére olyan, az egész Unióra kiterjedő átfogó megközelítést alkalmazzon, amelynek révén könnyen igazodhat a fejleményekhez.

Juncker elnök politikai iránymutatása a hivatalban lévő Bizottság prioritásaként azonosította a biztonsági stratégiát, és a 2015. évi bizottsági munkaprogram kötelezettséget vállalt az európai biztonsági stratégia elkészítésére.

Támogatás a partnerországoknak

A biztonsági kihívások kezelése érdekében az EU fokozza a partnerországoknak nyújtott támogatást is. Közös közlemény vázolja azokat a javaslatokat, hogy az EU és a tagállamok eszközeinek bevonásával miként kaphatnak segítséget a partnerországok és regionális szervezetek a különböző biztonsági válságok megelőzéséhez és kezeléséhez.

10 millió euró a radikalizálódás ellen

Az Európai Unió 10 millió eurót bocsát rendelkezésre a radikalizálódás elleni küzdelem és a külföldi harcosok szomszédos államokba való áramlásának visszaszorítása érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
BŰNÜLDÖZÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
TERRORIZMUS
KIBERBŰNÖZÉS