Több százezer forintért nem-értékesített üdülési jog - Félrevezetett fogyasztók, bosszúság, nem teljesített ígéretek

2015.05.26. Jogi Fórum / Budapesti Békéltető Testület

A Budapesti Békéltető Testülethez több olyan vállalkozással szemben nyújtottak be fogyasztók kérelmet, akik szóban azt az ígéretet kapták, hogy az üdülési jogukra találnak vevőt. Azonban a felek által aláírt megbízási szerződésben már az értékesítésről, a közvetítésről egy szó sem esett, a fogyasztók pedig el sem olvasták a szerződést.

„El akartam adni az üdülési jogomat, erre csak egy fordítást kaptam, mindezt több százezer forintért.”

Csak a szerződés határidejének lejárta után szembesültek azzal, hogy a kifizetett több százezer forintot nem fogják visszakapni annak ellenére, hogy az üdülési jogukat nem is értékesítették.

Az említett esetekben a főleg nyugdíjas fogyasztókat telefonon keresték meg a vállalkozás üzletkötői azzal, hogy az üdülési joguk értékesítésére van egy nagyon jó ajánlatuk. A szerződéskötésre általában a vállalkozások székhelyétől, vagy telephelyétől eltérő helyen, egy szállodában vagy irodaházban került sor.

A megbízási szerződések tárgya minden esetben az volt, hogy a vállalkozás az értékesítés megvalósításához kapcsolódó adminisztratív teendőket, a piacelemzést, a potenciális vevők felkutatását és ezzel kapcsolatos marketing feladatok ellátását vállalja. A megbízási díjat pedig sokszor fordítási díjként jelölik meg ezen szerződések úgy, hogy a vállalkozások egy fordító irodától megrendelik az üdülési jogról szóló szerződések lefordítását angol nyelvre a külföldi vevők jelentkezése miatt.

A szerződések legfontosabb eleme, hogy a fogyasztók a kifizetett megbízási díjat csak akkor kaphatják vissza, ha a vállalkozás a szerződésben vállalt feladatait maradéktalanul nem látná el. Ráadásul további feltétele a megbízási díj visszafizetésének, hogy a felek közötti határozott - általában néhány hónapra kötött - szerződés megszűnjön.

A fogyasztói kérelmek szerint a vállalkozások a fogyasztókat tehát alaposan megtévesztik, félrevezetik, hiszen a szerződésben a vételi jog értékesítését egyáltalán nem vállalják. A megbízási díj ellenszolgáltatásaként a fogyasztó maximum egy angol nyelvű és nem hiteles fordítást kap mindezt több százezer forintért!

Amikor a szerződés lejár, a fogyasztók nem tudják elérni sem telefonon, sem a székhelyükön ezeket a vállalkozásokat, illetve üzletkötőjüket: azok köddé válnak a fogyasztók pedig futhatnak a pénzük után.

Ezekre az úgynevezett megbízási szerződésekre - mivel rendszerint olyan tartalommal kerülnek megkötésre - nem vonatkozik a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó 141/2011 (VII.21.) Korm. rendelet, mert nem minősülnek viszontértékesítési szerződésnek, hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződésnek. Ezért a fogyasztókat nem illeti meg ekkor a tizennégy napos, indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetősége.

Ugyanakkor a fogyasztók sokat tehetnek azért, hogy elkerüljék a későbbi meglepetéseket, ha betartják az alábbi jó tanácsokat.

1. Ha telefonon vagy más módon ilyen ajánlattal keresik meg őket, akkor előtte nézzenek utána a vállalkozásnak, amelyik az ajánlatot adta. Képviselőjéről, tevékenységi köréről, székhelyéről, elérhetőségéről az ingyenes céginformációk nyújtanak tájékoztatást!

2. A megbízási szerződés megkötése előtt a szerződést mutassák meg szakembernek: éljenek a békéltető testületi ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsadás lehetőségével! Csak azt követően írjanak alá bármilyen papírt, hogy meggyőződtek arról az számukra valóban előnyös.

3. Ne fogadják el a vállalkozás üzletkötőitől a szóbeli tájékoztatást, hanem aláírás előtt részletesen tanulmányozzák át a szerződések lényeges rendelkezéseit, tartalmát, különösen a megbízási-vállalkozási díjra, illetve a visszafizetésére vonatkozó szabályokat. A vállalkozás megtévesztő szóbeli ígéretét nagyon nehéz bizonyítania a fogyasztónak, sőt szinte lehetetlen!

4. A megbízási szerződések elsősorban gondossági és nem eredménykötelmek, így a megbízási díj akkor is járhat a vállalkozás részére, ha az értékesítésre nem is került sor. Ha megszűnt a szerződés, akkor a feleknek egymással elszámolási kötelezettsége keletkezik. A fogyasztók ilyen esetben szólítsák föl a vállalkozásokat, hogy részletesen tájékoztassák őket: az üdülési joguk értékesítésének elősegítése érdekében milyen intézkedéseket tettek. Ha a vállalkozás nem tudja igazolni, hogy a szerződést teljesítette, akkor a fogyasztó jogos követeléssel élhet a megbízási díj egésze vagy egy része tekintetében.

5. Annak tudatában járjanak el a fogyasztók, hogy ha a vállalkozás nem szerződésszerűen teljesített, akkor köteles az általuk kifizetett megbízási díjat visszafizetni.

6. Végül, ha a vállalkozás elutasítaná a panaszt, akkor vegyék igénybe a békéltető testületi eljárást a vita ingyenes és gyors rendezésére, a tapasztalatok szerint nagy eséllyel egyezséggel zárul le az ügy.

  • kapcsolódó anyagok
MEDIÁCIÓ
FOGYASZTÓVÉDELEM
BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK