Májusi Ab-mustra – Nem hirdethető ki az állami földvagyonnal kapcsolatos törvény

2015.06. 1. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság Áder János államfő indítványa alapján a kihirdetése előtt megvizsgálta az állami földvagyon kezelésének szabályait módosító törvény Alaptörvénnyel való összhangját, és június 1-jén nyilvánosan kihirdetett határozatában az indítvány két elemének helyt adott, ezért a törvény nem hirdethető ki.

Holló András: Az alkotmányjognak asztalánál

Holló András, az Ab korábbi elnöke (2002–2005), aki majdhogynem negyedszázadnyi alkotmánybírósági pályafutása során volt főtitkára, bírója és helyettes elnöke is a testületnek, izgalmas, olvasmányos könyvet írt „Az alkotmányjognak asztalánál” címmel. Balogh Elemér jogtörténész, aki kilencévi alkotmánybíráskodás után tavaly novemberben búcsúzott el Donáti utcai kollégáitól, recenziójában így fogalmaz: „Holló András könyve műfajt teremt. Egyszerre személyes és epikus. Bepillantást enged egy kevéssé ismert, nagytekintélyű intézmény mindennapjaiba, végigvezet a magyar alkotmánybíráskodás létrejötte első évtizedeinek izgalmas történésein.”

A szerző számtalan érdekes kulisszatitkot oszt meg olvasójával, hűen a kötet alcímével („Az Alkotmánybíróság belülnézetben…”). Érzékletesen írja le például az Ab első nyilvános teljes ülését, amelyet az úgynevezett „zöld ház” színháztermében tartott a „kamatadó-ügyben”: „Az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot képviselő két államtitkár (K. P. és S. Gy.) arcukra kiülő, szemmel látható zavarodottsággal és sértődöttséggel vegyes kifejezéssel hallgatták az indítványozók nyilatkozatait. Nem igazán értették, mi keresnivalójuk van itt? Ez a ki nem mondott kérdés S. Gy. folyamatos rágógumizásában, mint sajátos »metakommunkiációban« jutott kifejezésre…”

Holló András több vitatott kérdésben is biztos idegenvezető. Mint például: „Ez a kifejezés – »láthatatlan alkotmány« –, amely a határozathoz (a halálbüntetésről szólóhoz – a szerk.) csatolt párhuzamos véleményben is megfogalmazásra került, a média és az Alkotmánybíróság kritikusainak visszatérő, kedvenc kifejezése lett; a nagyravágyó, magának túlhatalmat vindikáló Alkotmánybíróság jellemzéseként. Kétségtelen, hogy az alkotmánybírósági szerepfelfogást kinyilvánító kifejezésről volt szó, de nem az Alkotmánybíróság hatalmáról, hanem értékválasztásáról, értékfelfogásáról…”

A teljes ülés májusi határozatai

Nem hirdethető ki az állami földvagyonnal kapcsolatos törvény – I/1286/2015
Az Alkotmánybíróság Áder János államfő indítványa alapján a kihirdetése előtt megvizsgálta az állami földvagyon kezelésének szabályait módosító törvény Alaptörvénnyel való összhangját, és június 1-jén nyilvánosan kihirdetett határozatában az indítvány két elemének helyt adott, ezért a törvény nem hirdethető ki. Az Ab egyrészt megállapította, hogy a törvény egyes védett földterületeket a Nemzeti Földalapba vont volna, ami az Alaptörvény alapján sarkalatos szabályozási tárgyköröket érint, és ezeknek rendelkezéseknek az elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatára lett volna szükség. Mivel a parlament egyszerű többséggel fogadta el a törvényt, az a minősített többséget igénylő rendelkezések vonatkozásában alaptörvény-ellenes. Az Ab alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a törvény egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelést. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre és Stumpf István párhuzamos indokolást, Kiss László, Lévay Miklós, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

Felülbírálhatók a földbizottsági állásfoglalások – III/278/2015
Az Alkotmánybíróság június 1-jén nyilvánosan kihirdetett határozatában döntött azokról a bírói kezdeményezésekről, amelyek a földbizottságokra vonatkozó egyes törvényi rendelkezéseket kifogásolták. Az Ab a földbizottságok állásfoglalásának felülbírálhatóságával kapcsolatban több korlátozó szabályt megsemmisített, a földbizottságok eljárásával kapcsolatban pedig alkotmányos követelményeket fogalmazott meg. A határozathoz Juhász Imre és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt fűztek. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Mi nem minősül jogalkotásnak? – 11/2015. (V. 14.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező részének 1. pontját és az ahhoz kapcsolódó indokolás III/1. pontját támadó bírói kezdeményezéseket. Az alkotmánybírák szerint a jogalkalmazói joggyakorlat jogegységi határozatba foglalása önmagában még nem minősül jogalkotásnak. A határozathoz Kiss László párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

A telekszomszéd ügyféli minősége – 12/2015. (V. 14.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2013/4. számú végzését, és alkotmányos követelményként pedig megállapította, hogy a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (1), (3) és (8) bekezdésének alkalmazása során a telekalakítási eljárással érintett telekkel közvetlenül szomszédos telek tulajdonosát is ügyfélnek kell tekinteni. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Kiss László és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

Megkésett késedelmi pótlék – 13/2015. (V. 14.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (4) bekezdését érintően az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rendelkezés hatálybalépésekor még meg nem indult végrehajtási eljárások esetében a késedelmi pótlék a rendelkezés hatályba lépését, vagyis 2012. február 1-jét megelőzően felfüggesztett hatósági végrehajtásnál nem számítható fel. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

Bíróság által megállapított tényállás vitatása – 3099/2015. (V. 26.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Debreceni Járásbíróság 73.Szk.703/2014/4. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó valójában a bíróság által megállapított tényállást vitatta. A végzéshez Kiss László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)

Alkotmányos követelmény pótmagánvádas eljárásban – 14/2015. (V. 26.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Debreceni Járásbíróság 44.B.2111/2013/6. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 28.Bpkf.II.10.537/2014/2. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, ezért azokat megsemmisítette. A bírák szerint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 56. § (4) bekezdése és 324. § (1) bekezdés c) pontja együttes alkalmazása során a jogorvoslathoz való jogból eredő alkotmányos követelmény, hogy a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a képviseleti jogosultsága az eljárás egészére kiterjed, illetve a képviselet jogkörének a bíróságok irányában történő korlátozása annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Jogvesztő határidő kizárása – IV/1099/2013.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény – 2012. március 1-től 2013. augusztus 31-ig hatályos – 35. § (2) bekezdésének „legkésőbb 2012. június 30-áig” és „E határidő elmulasztása jogvesztő.” szövegrésze alaptörvény-ellenes volt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla által befejezett 8.Pkf.26.939/2012. számú ügyben és a folyamatban lévő más ügyekben nem alkalmazható. Az indítványozók annak a döntésnek a megsemmisítését kérték, amelyben jogerősen elutasították a Független Történelmi Protestáns Egyház változásbejegyzés iránti kérelmét, és jogutódként nem vették nyilvántartásba a Független Történelmi Protestáns Egyesületet. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Sulyok Tamás és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

A 2. öttagú tanács határozatai

A bontott bor tárolásának joga – 3089/2015. (V. 19.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7) bekezdését támadó bírói kezdeményezést. Az indítványozó szerint az a szabály, amely alapján kizárólag vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek tárolhatnak bontott bort, sérti a vállalkozás jogát. Az Alkotmánybíróság szerint viszont a vizsgált szabályozás senkit sem foszt meg vállalkozási joga gyakorlásától. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

Közigazgatási aktusok közvetlen vizsgálata – 3090/2015. (V. 19.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Kúria Kfv. 37.153/2014/5. sorszámú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó kifogásolta, hogy a Kúria szerint a bányakapitányságnak jogában állt az engedély nélküli fúrási tevékenységet leállítani. Az alkotmánybírák arra való hivatkozással utasították el az alkotmányjogi panaszt, hogy sem az Alaptörvény, sem az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény nem teszi lehetővé számukra a közigazgatási aktusok közvetlen vizsgálatát, ha azokkal szemben biztosított a bírósági jogorvoslat útja. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

A túlfizetett összeg sorsa – 3091/2015. (V. 19.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdés „vagy adótartozás hiányában azt törli” szövegrészt megkérdőjelező alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot, mivel a túlfizetett összegtől értesítés nélkül fosztja meg a jogosultakat. Az Alkotmánybíróság ellenben úgy foglalt állást, hogy az elévülés szabályozási módja nem zárja el az adózót jogainak gyakorlásától. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

A 3. öttagú tanács határozatai

Egy gazdasági egységet képező vállalkozások – 3100/2015. (V. 26.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2005. november 1-jétől 2011. augusztus 3-áig hatályos 78. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, mert indokoltnak találta, hogy az eljárás alá vonttal egy gazdasági egységet képező vállalkozások gazdasági teljesítményét, árbevételét a bírság összegének kiszámításánál akkor is figyelembe vették, ha ügyfélként egyébként nem vettek részt az eljárásban, de azonosították őket. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

A tartós külszolgálatra történő kihelyezés – 3101/2015. (V. 26.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés g) pontjára és 21. § (5) bekezdésére vonatkozó alkalmazási tilalom kimondását célzó alkotmányjogi panaszt. Az alkotmánybírák szerint a tartós külszolgálatra történő kihelyezés a munkáltató szabad mérlegelésen alapuló döntése, és ennek, mint „ex gratia jellegű” intézkedésnek a megvonása csak szélsőséges esetben számíthat az Alaptörvény védelmére. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
FÖLDTÖRVÉNY