A történelmi felelősség nem egyenlő a büntetőjogi felelősséggel - Új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla Biszku Béla perében

2015.06. 2. Jogi Fórum / MTI

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított hétfőn kihirdetett másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt kilencvennégy éves Biszku Béla ügyében.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is.

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelen polgárokra: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál egy ilyen sortűzben hárman, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan haltak meg, köztük nők és gyerekek is.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.


Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere érkezik kerekesszékben ülve az ellene több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalására a Fővárosi Ítélőtábla Markó utcai épületének folyosóján 2015. június 1-jén. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

A döntés ellen a vád életfogytiglan kiszabásáért, Magyar Gábor, Biszku Béla védője pedig hatályon kívül helyezés és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett.

A másodfokú bíróság - részben a védői érveléssel összhangban - hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni - határozott a tábla.

A megismételt elsőfokú büntetőper lefolytatásához részletes utasításokat is adott a táblabíróság. Előírta például annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Szükséges történész szakértőt felkérni annak feltárására, hogyan működött a karhatalom, kik irányították, az egyes szovjet alakulatok és magyar hatóságok milyen alá-fölérendeltségi viszonyban voltak. A tábla szerint tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.

Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: ha a további bizonyítástól már nem várható eredmény, akkor felmentő rendelkezést kellene hozni, ám ebben az ügyben nem erről van szó, ezért is indokolt az eljárás megismétlése.

A bíró kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. A büntetőjogi felelősség megállapításához először egy múltban történt eseményt kell rekonstruálni, amihez megfelelő bizonyítékokra van szükség, különben a döntés megalapozatlan lesz.

Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét, esetenként oldalakon át, változtatás nélkül. Mindeközben kevesebb figyelmet fordított a vádlott azon védekezésére, hogy nem vett részt a karhatalom létrehozásában és nem adott parancsokat.

A tábla szóvá tette azt is, hogy miután Kahler Frigyes az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel szaktanácsadónak, hogy ismerhette a kérdésről korábban kialakult véleményét.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, például a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban az ítélet indoklása nem alkotott olyan zárt logikai láncolatot, amely egyértelművé tette volna, hogy Biszku Béla akaratának megfelelően zajlottak az események, a vádlott idézte elő őket. Ugyanakkor a bírói tanács elnöke megjegyezte: nem kizárt, hogy a további bizonyítás eredményre vezethet. Ehhez például tisztázni kell, hogy a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar hatóságok utasításait.

A határozathirdetés után Biszku Béla védője, Magyar Gábor újságíróknak azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta, amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg - tette hozzá.

Az ügyvéd szerint még évekig eltarthat az ügy, de - mint mondta - nem lenne meglepve, ha a bűnüldöző hatóságok rövidesen, egy másik eljárásban, az 1956 utáni megtorló perek befolyásolása miatt gyanúsítanák meg ügyfelét.


Biszku Béla a tárgyaláson - Fotó: Kovács Tamás / MTI

Magyar Gábor hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt azonban nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek és előre gyártott koncepciók alapján közelítenek az egyes ügyekhez.

Az ítélethirdetésen részt vett Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki már a döntés rendelkező részének ismertetésekor Biszku Bélára célozva fennhangon közbeszólt: "Egy napot se fog ülni!" Erre a bíróság rendreutasította a hallgatóságot. Mintegy fél óra elteltével az ellenzéki képviselő már azt kiabálta a bíróságnak: "húzzák az időt!", majd azt, hogy "élvezheti tovább a kommunista luxusnyugdíját a Rózsadombon". A bíróság ezután kiküldte a tárgyalóteremből a politikust.

Biszku Béla a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta. A vádlott a tárgyalásokra többnyire tolószékben érkezett, két idősebb nőrokona kísérte, többször előfordult, hogy jelezte, rosszul hallja, nem érti az elhangzottakat. Kérésére a hétfői ítélethirdetést egy ízben negyedórára félbeszakította a bíróság.

Filó Mihály: Ez nem egy szokványos büntetőper

Nem szokványos büntetőper a háborús bűntettel megvádolt Biszku Béla ügye, az államapparátus több mint ötven évvel ezelőtti működését is számba kell venni a bizonyítékok figyelembevételénél - mondta Filó Mihály büntetőjogász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

A jogászt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hétfői másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. A döntés értelmében új eljárásban másik bírói tanácsnak kell eljárnia első fokon az ügyben.

Filó Mihály kitért az ítélőtábla azon utasítására, hogy az új eljárásban fel kell tárni, miként keletkeztek a korábban bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti levéltári okiratok. Példaként említette erre, hogy fontos feltárni, a pártbizottsági jegyzőkönyveket az elhangzottaknak megfelelően, szó szerint vezették, vagy utólag állították össze.

Az eljárás másik nehézségeként említette, azt a vád sem állítja az 1956-os két sortűzzel kapcsolatban, hogy a volt belügyminiszter "húzta volna meg a ravaszt", vagy akár jelen lett volna a sortüzeknél. Ehelyett azt vizsgálják, hogy Biszku Béla közvetetten, "az akkori államapparátust használhatta-e fegyverként", és ezt igen nehéz bizonyítani.

A jogász az elsőfokú eljárás hibái közé sorolta, hogy a tényekből hibás következtetéseket vontak le, például az egyik sortűzben megállapították Biszku Béla büntetőjogi felelősségét, a másiknál nem, noha az akkori belügyminiszter mindkét esetben az államvezetés tagjaként adott vagy nem adott bizonyos utasításokat.

Filó Mihály ezt és az ehhez hasonló, történelmi igazságtételt jelentő ügyeket az ókori görög tragédiákhoz hasonlította, amelyekben a társadalomra gyakorolt hatás a legfontosabb, ám a katarzishoz, a "megtisztulás" érzéséhez elengedhetetlen, hogy betartsák a bizonyítási eljárási szabályokat.

Kapcsolódó cikk:

Elhúzódó Biszku-perek

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
HÁBORÚS BŰNÖK