Lajstromozható közösségi védjegyként a Lego-emberke - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2015.06.17. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A Törvényszék helyben hagyja a Lego figurák közösségi védjegyként való lajstromozását - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A T395/14. és T396/14. sz. ügyekben hozott ítéletek - Best Lock (Europe) Ltd. kontra OHIM – Lego Juris

A közösségi védjegyről szóló rendelet [1] szerint nem részesülhetnek közösségi védjegyoltalomban azok a megjelölések, amelyek kizárólag olyan formából állnak, amely az áru jellegéből következik, vagy olyan formából, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.

2000ben a Lego Juris társaság („Lego”) az alábbi közösségi térbeli védjegyeket jelentette be lajstromozásra Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) (OHMI) játékok és játékszerek vonatkozásában:

 

A Best Lock versenytárs vállalkozás, amely hasonló figurákat használ, a fenti védjegyek törlését kérte egyrészről azzal az indokkal, hogy az áru formája az áru jellegéből következik (azaz azon lehetőségből, hogy játék céljából más, egymásba illeszthető építőelemekkel összeépíthető), másrészről pedig azzal, hogy a szóban forgó játékfigurák mind egészükben, mind részleteikben műszaki megoldásokhoz (azaz más építőelemekkel való összeillesztéshez) igazodnak. Az OHIM elutasította a Best Lock törlés iránt benyújtott kérelmeit. Az utóbbi ezt követően az Európai Unió Törvényszékéhez fordult az OHIM határozatainak hatályon kívül helyezése érdekében.

Ítéleteivel a Törvényszék elutasítja a Best Lock által előterjesztett kereseteket, és ily módon helyben hagyja a Lego figurák formájának közösségi védjegyként való lajstromozásáról szóló határozatokat.

Mindenekelőtt, ami azt a kifogást illeti, amely szerint az áru formája annak jellegéből következik, a Törvényszék elfogadhatatlanként elutasítja azt, mivel a Best Lock egyáltalán nem szolgáltatott érvet ezen állítás alátámasztására, és nem fejtett ki érvelést annak bizonyítása érdekében, hogy az OHIM e tekintetben tett megállapításai tévesek.

Azon kifogást illetően, amely szerint az áru formája a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, a Törvényszék rámutat, hogy láthatóan semmilyen műszaki hatás nem kapcsolódik a figurák jellemző elemeinek (fej, törzs, kar és láb) formájához, és abból nem is következik, mivel ezen elemek semmi esetre sem teszik lehetővé az egymásba illeszthető építőelemekkel való összeépítést. Ezenkívül a lábfejek alatti mélyedések, a lábak hátsó oldalának, a kezek és a fej kiemelkedő részének grafikus ábrázolása önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy ezen elemek valamilyen műszaki funkcióval bírnak (mint például a más elemekkel való összeépítés lehetővé tétele), sem pedig azt, hogy adott esetben mi ez a funkció. Végül semmi nem teszi lehetővé annak kimondását, hogy a szóban forgó figurák formája ilyen állapotában és egészében véve szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye az egymásba illeszthető építőelemekkel való összeépítést: e formának ugyanis csupán az a „hatása”, hogy e figuráknak emberi vonásokat kölcsönöz, figyelembe véve, hogy nem minősülhet „műszaki hatásnak” az a körülmény, hogy a szóban forgó figura emberi alakot ábrázol, és azt gyermekek megfelelő játékos környezetben használják.

A Törvényszék ebből azt a következtetést vonja le, hogy a szóban forgó figurák formájának jellemzői nem szükségesek a célzott műszaki hatás eléréséhez.


[1] A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.), amelynek helyébe a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet ([HL L 78.,

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY