Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Jogegységi eljárás indul a tényleges életfogytiglannal kapcsolatban a Kúrián - Cél: Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása

2015.06.24. Jogi Fórum / MTI

A Kúria büntető kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt.

A Kúria büntető kollégiumának vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításáért jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, a tényleges életfogytiglani büntetés alkalmazását érintő döntése következtében felmerült elvi kérdésben - áll a Kúria honlapján szerdán közzétett egymondatos közleményben.

Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A tényleges életfogytiglan magyar szabályozása ez év januárjától egy strasbourgi döntés miatt akként módosult, hogy 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben feltételes szabadságra bocsátásra úgy, hogy először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek. Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt.

A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourgi gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.

Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánypárti politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, szembemegy a magyar büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását, és megnyitja az utat minden súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője előtt.

Lázár János akkor jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.

Kapcsolódó cikk:

Emberi jogokat sért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés - Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
KÚRIA
JOGEGYSÉGI HATÁROZAT