Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Közjegyző által kiállított végrehajtási záradék - Villalón főtanácsnok: A magyar szabályozás nem sérti az uniós jogot

2015.07. 1. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Pedro Cruz Villalón főtanácsnok szerint a végrehajtási záradék közjegyző általi kiállítását az annak alapjául szolgáló szerződés feltételei tisztességtelen jellegének vizsgálata nélkül lehetővé tevő magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal.

Pedro Cruz Villalón főtanácsnoknak a C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügyben ismertetett indítványa

Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Az adós azonban bírósági úton vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a közjegyző eljárása, illetve az annak alapjául szolgáló azon magyar jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a végrehajtási záradék mögött álló kölcsönszerződés esetleges tisztességtelen feltételeinek a közjegyző általi vizsgálata nélkül végrehajtás induljon az adós ellen, összhangban vannak-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel. A Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatos korábbi ítéletei egyébként a nemzeti bíróságok számára kifejezetten előírják a fogyasztói szerződések feltételei esetleges tisztességtelen jellegének hivatalból történő értékelését.

Indítványában Pedro Cruz Villalón főtanácsnok világossá teszi, hogy a Bíróság azon korábbi ítéletei, amelyek a tagállamok nemzeti bíróságaitól megkövetelik, hogy – amennyiben rendelkezésükre állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból vizsgálják a fogyasztói szerződésekben rögzített feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét, kizárólag a bíróságokra jelentenek kötelezettséget. Ezen ítéletek alapján tehát nem várható el a tagállamoktól, hogy azok hatályát kiterjesszék a közjegyzőkre is, akik feladatai és hatáskörei eltérnek a bírák feladataitól és hatásköreitől.

Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy a végrehajtási záradék közjegyző általi kiállítását az annak alapjául szolgáló szerződés feltételei tisztességtelen jellegének vizsgálata nélkül lehetővé tevő magyar szabályozás nem ellentétes az irányelvvel.

A főtanácsnok rámutat arra is, hogy a közjegyzőkről szóló magyar törvény egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó okirat elkészítésekor egy olyan megelőző szereppel ruházza fel a közjegyzőket, amelynek keretében különösen tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a kérdéses szerződés valamely feltételének tisztességes jellegével kapcsolatos estleges kételyeikről.

Hasonlóképpen, a főtanácsnok kiemeli, hogy a magyar jog lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy bármikor – akár a végrehajtási záradék kiállítását követően is – benyújtsanak a nemzeti bíróságokhoz egy olyan keresetet, amelyben vitatják a záradék kiállításának alapjául szolgáló szerződés érvényességét. Márpedig ezen eljárás keretében a nemzeti bíróságok főszabály szerint kötelesek a szerződés feltételei esetlegesen tisztességtelen jellegének az értékelésére.

Ezenkívül Magyarországon a fogyasztóknak lehetőségük van bírósági eljárás megindítására a végrehatás megszüntetése vagy korlátozása érdekében, amelynek keretében szintén vizsgálat alá vonhatóak a záradék kiállításának alapjául szolgáló szerződés esetlegesen tisztességtelen feltételei.


A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZJEGYZŐK
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA