Hűségesküt kell tenniük az alkotmányra az állami szervek vezető tisztségvelőinek a jövőben Kínában – erről a törvényhozás döntött szerdán Pekingben.
Az Országos Népi Gyűlés kéthavonta ülésező állandó bizottságának friss döntése 2016. január elsejétől hatályos, s a hivatalos megfogalmazás szerint célja, hogy az alkotmányban foglaltak követésére, betartására bírja az állami funkcionáriusokat. Mindezt a törvényhozók fontos lépésnek tartják a jogállamiság útján.
Az alkotmány az ország alaptörvényeként a legmagasabb jogi erővel bíró legfelsőbb szintű jogi norma. Az állami tisztségviselőknek alkotmányos tudatossággal, az alaptörvény alapelveit betartva, annak szellemében kell kötelezettségeiknek eleget tenniük – áll a Hszinhua hírügynökség által ismertetett közleményben.
Az új jogszabály minden, a helyi törvényhozás által választott, vagy kinevezett tisztségviselőre vonatkozik megyei szint felett, ugyanúgy, ahogy a kormányzatok, bíróságok és ügyészségek vezetőire is.
Az érintettek között van az államelnök, a helyettese, a parlament állandó bizottságának elnöke és helyettesei, illetve valamennyi tagja; a kormányfő, a helyettesei, az államtanácsosok, a miniszterek, a jegybank és a számvevőszék elnöke és a helyetteseik, valamint a Központi Katonai Bizottság vezetői és tagjai, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség első emberei.
Az állami apparátus további vezetői mellett a külföldön szolgálatot teljesítő nagykövetek is esküt kell majd tenniük úgy, hogy egy nemzeti zászlóval, vagy címerrel díszített helyiségben a jobb kezüket ökölbe szorítva felemelik, míg bal kezüket az Alkotmány egy példányára helyezik.
Az alkotmány iránti hűségre építő rendszer megerősítéséről, a jog uralmának hangsúlyozásával a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottsága döntött 2014 októberi negyedik plenáris ülésén. A kormányzó párt kifejezésre juttatta, elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve az alkalmazásának ellenőrzését.
Hszi Csin-ping már 2012 decemberében, alig egy hónappal pártfőtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a “törvény nevében”, a jogállamiságot sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva.
A jelenlegi kínai alkotmány 1982 decembere óta van érvényben, alapja az 1954-ben elfogadott törvény volt. December negyedike az országban tavaly óta az alkotmány napja.
