Megkérdőjelezett bírósági és ügyészségi illetékesség - A boszniai Szerb Köztársaság elnökének függetlenségi törekvéseiről

2015.07.15. Jogi Fórum / MTI

Bosznia-Hercegovina szövetségi bíróságának és ügyészségének illetékességét megkérdőjelező népszavazást szeretne kiírni a nyugat-balkáni ország főként szerbek lakta részén Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke.

A lépést többen is a politikus függetlenségi törekvései újabb állomásának tartják. Milorad Dodik az utóbbi egy évtizedben mintegy harmincszor jelentett már be függetlenségre irányuló népszavazást.

A mostani kezdeményezés sem váratlan: a legnagyobb boszniai szerb párt, a Független Szociáldemokrata Szövetség (SNSD) áprilisban kilátásba helyezte, hogy 2018-ban népszavazást kezdeményez a függetlenségről, hacsak a köztársaságuk nem kap nagyobb autonómiát.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy, önállóságot élvező országrészre, úgynevezett entitásra osztotta, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a túlnyomórészt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. Ezeknek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.

Dodik az általa vezetett országrész parlamentjének rendkívüli ülésén arra kérte a képviselőket, hogy adjanak zöld jelzést a referendumjavaslatnak, mert szerinte a szövetségi bíróság negatív irányban elfogult a boszniai szerbekkel szemben. Értékelése szerint a bíróságok arányaiban sokkal több ítéletet hoznak a szerbek, mint a másik két államalkotó nemzet, a bosnyákok és a horvátok ellen.

A népszavazás arra a kérdésre keresné a választ, hogy az országrészben élők támogatják-e "a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének alkotmányellenes és illetéktelen törvényi szabályozásait, különös tekintettel a boszniai bíróságról és ügyészségről szóló, általa hozott törvényre és annak alkalmazására a boszniai Szerb Köztársaság területén", azaz hogy létezzen-e egyáltalán szövetségi bíróság és ügyészség, és az legyen-e illetékes a boszniai Szerb Köztársaság területén. Az erősen szuggesztív megfogalmazású kérdés azt sugallja, hogy a boszniai bíróságról és ügyészségről szóló törvényt Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője "kényszerítette rá" az országra, és nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az említett jogszabályt a bosznia-hercegovinai törvényhozás - amelynek a boszniai szerb képviselők is tagjai - 2004-ben elfogadta.

A népszavazási kezdeményezés ellen több európai uniós állam nagykövete is tiltakozott. Közös nyilatkozatukban elítélték a kezdeményezést, mert szerintük az veszélyezteti Bosznia-Hercegovina "szuverenitását és integritását", a szövetségi szintű igazságszolgáltatás ugyanis elengedhetetlenül fontos a nyugat-balkáni ország egysége és stabilitása szempontjából.

Egy hasonló népszavazási kezdeményezést 2011-ben már elfogadott az országrész parlamentje, közben azonban megkezdődtek az igazságügy reformjáról szóló uniós tárgyalások, ezért végül nem tartották meg a népszavazást.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
NÉPSZAVAZÁS
BOSZNIA-HERCEGOVINA
SZERBIA