Meg nem rendelt termék, fizetési felszólítás - Ócska régi trükkel verik át a fogyasztókat

2015.07.30. Jogi Fórum / Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület

Egy időben lecsengeni látszott, ám most úgy tűnik még mindig él és virul az a fogyasztói átverés, amikor tisztességtelen cégek olyan termékekkel kapcsolatban szólítják fel fizetésre a fogyasztót, amit soha nem is rendelt meg – hívja fel a figyelmet a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület. Történik mindez az egyértelmű uniós tiltás és a szigorodó hazai szabályozás ellenére.

Az átverésnek két altípusa különböztethető meg. Az egyik, amikor az adott cég megszerezve a fogyasztó adatait, úgy küld terméket és állít ki számlát a fogyasztónak, hogy korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak. A másik esetben a fogyasztó egy ingyenes vagy nagyon kedvezményes árú terméket megrendel ugyan, de esze ágában sincs drága, több darabból álló sorozatot vásárolni. Mindkét esetben a vállalkozás határozottan állítja, hogy az adott termékeket megrendelték, egyes esetekben pedig azt, hogy elmulasztották lemondani, ezért követelése jogos. A cégek ráadásul sok esetben kifejezetten agresszívan lépnek fel, például behajtó céggel vagy egyéb jogi következményekkel fenyegetőznek.

Éppen ezért fontos tudnunk, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a következőképpen fogalmaz:

8. § (1) A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés.
(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.”

Ez pedig azt jelenti, hogy ha valóban nem rendeltük meg az adott terméket, akkor nem hivatkozhat arra a kéretlen csomag küldője, hogy a terméket átvettük, és megadott határidőn belül nem küldtük vissza – hívja fel a figyelmet a Teszt és Piac.

Internetes megrendelésnél azért érdemes meggyőződnünk a rendelés pontos feltételeiről (például a kedvezményes árú termék nem egy sorozat részeként kerül-e felajánlásra). Sajnos az ilyen tisztességtelen eszközökkel eljáró cégek hazai piacról történő kiszorításának nem igazán kedvez sem a hazai szabályozás, sem a hatósági gyakorlat. Az érvényben lévő szabályozás szerint amennyiben a fenti, egyértelműen tisztességtelen gyakorlatot egy kis- vagy középvállalkozás valósítja meg, úgy első alkalommal többnyire meg sem lehet bírságolni. Az interneten fellelhető adatok szerint pedig egy hasonló eszközökkel működő céget a Gazdasági Versenyhivatal másfél millió forintra büntetett 2013-ban, a cég tulajdonosának egy másik cége viszont ugyanolyan megtévesztő eszközökkel ugyanabban az évben 45 milliós árbevételt ért el…

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
E-KERESKEDELEM
GVH