Most sem lesz népszavazás a vasárnapi nyitva tartásról - Az NVB, a Kúria és az ombudsman is vizsgálódik

2015.07.31. Jogi Fórum / Kéri Ádám / LIGA

A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény elfogadására meglepetésszerűen került sor, hiszen sokáig a Nemzetgazdasági Minisztérium is cáfolta a híreket. A törvénytervezet pontos tartalma sem volt ismert az elfogadás előtt a közvélemény és az érintett szektor szereplői számára, így érdemi társadalmi egyeztetésre sem került sor. Sokan reménykedtek, hogy a végrehajtási rendelet majd enyhíti a szabályozás szigorát, de nem így lett.

A hatályba lépett szabályozás a következő érdemi rendelkezéseket tartalmazza:

  • 1. a vasárnapi munkavégzés tilalma (néhány kivétel: gyógyszertár, reptér, pályaudvar, piac stb.)
  • 2. a kiskereskedelmi napok (többi nap) korlátozott nyitva tartása (4.30-22 óra)
  • 3. a tilalom megsértése esetén új szankciók: üzlet ideiglenes bezárása (15, 30, 90, 365 nap)
  • 4. szűk kivételi kör: 200 nm árusítóterű üzlet a vállalkozóval, segítő családtaggal

Most sem hitelesített kérdőívet az NVB

Döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arról, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben benyújtott kérdések közül melyik került elsőnek benyújtásra. Ez azért lényeges, hiszen az NVB csupán az elsőként beérkezett aláírásgyűjtő ívet bírálja el (hitelesíti) érdemben. Amennyiben úgy vélte volna, hogy a kezdeményező kérdése a törvényi feltételeknek megfelel, abban az esetben újabb, nagy horderejű tárgykörben indulhatott volna el a népszavazás folyamata. Az NVB vizsgálata több szálon futott. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII.tv (Nsztv) 8-9.§-ai a népszavazási kérdések vonatkozásában alapvető követelményeket fogalmaznak meg. A kérdés nem lehet azonos egy korábban már benyújtott, de még el nem bírált kérdéssel, egyértelműnek kell lennie, az Országgyűlésre háruló jogalkotási kötelezettséget egyértelműen kell megfogalmaznia, valamint nem tartalmazhat szeméremsértő vagy megbotránkoztató kifejezést. Ez idáig nem sikerült egyetlen kezdeményezőnek sem olyan kérdéssel előállnia, amelyik valamennyi feltételt kielégíti. A probléma oka általában abban áll, hogy elsőként olyan kérdések kerülnek az NVB-hez benyújtásra, melyek valóban rosszul lettek megfogalmazva és pusztán arra alkalmasak, hogy a többi, érvényes kérdés benyújtását az érdemi elbírálásukig gátolják. Ilyen kérdésnek minősül például az, hogy „Egyetért-e Ön a T/1914.sz. törvényjavaslattal ?” vagy hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?”.

Az elsővel az a probléma, hogy az a választópolgár számára nehezen beazonosítható, bár a XII. kerületben egy hasonló kérdés átment a hatósági szűrőn („Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?”). A második kérdés fogyatékossága abban mutatkozik meg, hogy sem a multi szó nem értelmezhető, sem pedig az, hogy miért kellene minden multinak nyitva tartania vasárnap. Az a kérdés pedig, hogy az Alkotmány biztosítsa mindenki számára a vasárnapi pihenőnapot azért volt aggályos, mert az Alaptörvény módosításának tilalmába ütközik. A helyzet tegnap is hasonló eredményt hozott, ismét egy félresikerült kérdéssel blokkolják a népszavazás kiírását. A hétfői döntési napon 3 „magánszemély” küzdött tehát az elsőbbségért: Lukács Zoltán Géza, Wodicska Zoltán, valamint Vajda Zoltán Tamás. Ők sem tekinthetőek azonban teljesen magánszemélyeknek, hiszen Lukács Zoltán mögött az MSZP, Vajda Zoltán mögött az Új Magyar Köztársaság Egyesület húzódik meg, Wodicska Zoltán pedig a sajtóhírek szerint az előző választásokon indult a szociáldemokrata színekben Schmuck Andor támogatásával. A hétfői ülésen az NVB úgy döntött, hogy Wodicska Zoltán beadványát tekintik elsőnek, s így a többi beadványt, mint „elkésettet”, elutasítja. A nyertes befutó kérdéséről azonban megállapította, hogy az nem felel meg a törvényi kritériumoknak.

Folyamatosan változnak az NVB szempontjai

A Nemzeti Választási Bizottság eddig a vasárnapi nyitvatartási tilalommal összefüggésben benyújtott valamennyi népszavazási kérdés hitelesítését elutasította. Első körben az Összefogás elnevezésű párt kérdései kerültek elutasításra, melyek egyebekben ténylegesen értelmezhetetlenek voltak, ám a megfelelő kérdések benyújtásának a lehetőségét blokkolták. A kezdeti kérdések olyan fogalmakat használtak ugyanis, melyeknek tartalma nem határozható meg (pl: multi). A kezdeményező az elutasítást követően újabb kérdéseket nyújtott be. Az egyik kérdést (Egyetért- e azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen) a Bizottság azzal utasított el érdemben, hogy az a vállalkozás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot korlátozza. Ezzel szemben a másik kérdést (Egyetért-e azzal, hogy vasárnap minden üzlet nyitva legyen) a Bizottság azzal utasította el, hogy a két kérdés azonos tárgyban egyszerre került benyújtásra, ráadásul eltérő kötelezettségeket rónának a jogalkotóra. Ugyanazon érveléssel ugyanakkor az Összefogás elnevezésű párt valamennyi beadványát el lehetett volna utasítani. Ezen túlmenően az Összefogás egyes beadványainak elutasítási indokaként a Bizottság arra hivatkozott, hogy az aláírásgyűjtő mintaívek tévesen kerültek benyújtásra, hiszen azok a kérdésen kívül más adatot is tartalmaztak. Alappal tehető ugyanakkor fel, hogy a kezdeményező valamennyi aláírásgyűjtő mintaívét ugyanolyan módon töltötte ki tévesen és nem különböző kitöltési módokat alkalmazott, mégsem ez szerepel több határozat elutasítási indokaként. A hétfői döntés tovább gazdagítja az NVB elutasítási indokainak tárházát. Elsőként is az NVB a határozatában megállapította, hogy a „Nemzeti Választási Bizottság nem osztja a Nemzeti Választási Iroda 28/2015. Nsz. számú határozatában a kezdeményezés benyújtásának időpontja tekintetében rögzített álláspontját. A Bizottság a kezdeményezés benyújtása időpontjaként Szervező Nemzeti Választási Iroda székházába való érkezését tekinti.” Ezt követően forradalmi jogértelmezésére támaszkodva megállapította, hogy a Wodicska féle beadvány tekinthető elsőként érkezettnek, s így a többi aláírásgyűjtő ív hitelesítését elutasította. A sikeresen benyújtott kérdés vonatkozásában ugyanakkor megállapította, hogy az az egyértelműség hiánya okán nem hitelesíthető. Indoklásában előadta, hogy az „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” kérdésre adott igen/nem válaszokból nem vehető ki a kívánt jogalkotás hiánya, hiszen a vasárnapi munkavégzést mára már több jogszabály is, komplex módon szabályozza.

Kiszivárog a Kúria döntése

A jogi helyzet az, hogy ameddig egy kérdés sorsa jogerősen nem dőlt el, ugyanazon témában azonos kérdést (aláírásgyűjtő ívet) hitelesítésre nem lehet benyújtani. A Kúria a döntéseiben az azonosságot pedig kiterjesztően értelmezte. Nem lehet így a vasárnapi munkavégzés tilalmát támadni arra hivatkozva, hogy egy másik kérdés a vasárnapi nyitva tartásra és nem a munkavégzésre vonatkozik. Az NVB határozatát azonban a kezdeményezők a Kúria egyfokú felülvizsgálata keretében rendszerint megtámadják. Ennek az a következménye, hogy azon szervezetek/személyek, akik újabb kérdést szeretnének benyújtani, kénytelenek minden percben azt figyelni, hogy a Kúria a rendelkezésre álló 90 napon belül mikor dönt a kérdésben azaz, mikor nyílik meg az újabb kérdés benyújtásának a lehetősége. Érdekes azonban, hogy egyes kezdeményezők a döntés nyilvánosságra hozatalának időpontját előre megérzik. 2015. április 1. napján a Munkáspárt már reggel benyújtotta kérdését, holott a Kúria a döntését csupán 12:11 perckor hozta meg. A kérdés így nem ment át a kezdeti akadályon. Hasonlóképpen túl korán érkezett be most Lukács Zoltán Géza beadványa (16:15 perc), hiszen a Kúria döntése csupán 18:11 perckor lett nyilvános. A kérdést egyebekben Litresits András MSZP által delegált NVB tag vitte be, megelőzve ezzel Wodicska Zoltánt. Utóbbi beadványa így szintén elutasításra került. Az elutasított beadványokat később ismételten benyújtották.

Az Ombudsman is vizsgálja a törvényi szabályozást

A vasárnapi munkavégzés tilalmának szabályozását többen támadják az Ombudsmani Hivatalnál is. Közéjük tartozik a LIGA Szakszervezetek és a VOSZ, amely szervezetek utólagos normakontrollt sürgetnek az Alkotmánybíróságnál. Beadványukban azt sérelmezik, hogy nem volt előzetes hatásvizsgálat, nem volt kellő idő a címzetteknek a felkészülésre, illetve, hogy a törvény különbséget tesz vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján.

Hogyan tovább

A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő mintaívét 2015. június 30. napján – felülvizsgálati eljárás eredményeképpen – végül a Kúria hitelesítette. Jelenleg azt még nem tudjuk, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetését célzó népszavazási kezdeményezés mikor és mely szerv által kerül hitelesítésre, illetve hitelesítésre kerül-e egyáltalán. Annyi biztosan megállapítható, hogy az adott tárgykörben a törvényi igényeket kielégítő kérdést lehetséges alkotni még akkor is, ha a vasárnapi munkavégzés szabályozása a kedvezményes nyugdíjra való jogosultságnál összetettebb. A külön törvény mellett ugyanis a jogalkotó a Munka törvénykönyvéhez is hozzányúlt, így kérdés az, hogy mikori állapotot kíván a kezdeményező visszaállítani és ezt miként lehet kérdés formájában megfogalmazni. A vasárnapi munkavégzés szabadsága ugyanis a március 15. napjával hatályba lépő szabályozást megelőzően sem volt korlátlan. A munkavégzési lehetőség visszaállítása esetén pedig további döntést igényelhet a vasárnapi munkavégzésért járó bérpótlék kérdése is. Bérpótlék egyebekben a munkavállalók egy szűk körének járt, akik a munkavégzésük során vasárnapi munkavégzéssel nem számolhattak azaz, akiknél ez rendkívüli körülménynek volt tekinthető.

Amennyiben valamely kérdés a tárgykörben hitelesítésre kerül, a következő menetrenddel lehet számolni: Az aláírásgyűjtésre (200.000) a kezdeményezőknek 120 napjuk van, az aláírások ellenőrzésére a törvény további 60 napot, az Országgyűlés jogalkotására pedig 30 napot ír elő. Az érvényességi és eredményességi küszöbök 2012. január 1. napjával változtak az új Alaptörvény hatályba lépésével. A korábbi szabályozásban érvényességi küszöb nem volt, az eredményesség feltétele pedig az volt, hogy az érvényesen szavazók több, mint fele és az összes választópolgár több, mint negyede azonos választ adjon a kérdésre. Az Alaptörvény hatályba lépésével az érvényességi küszöb az összes választópolgár több mint felére változott, az eredményességhez pedig a leadott szavazatok több, mint felére van szükség. Ezt a szintet ez idáig kizárólag az un. szociális népszavazáson sikerült elérni, akkor is éppen hogy.

NATO tagság: 49.24%
EU csatlakozás: 45.62%
kórház privatizáció & kettős állampolgárság: 37.49%
Fidesz „szociális népszavazása”: 50.51%

  • kapcsolódó anyagok
KERESKEDELEM
JOGALKOTÁS
KÚRIA
NÉPSZAVAZÁS