A hasadóanyagadó összeegyeztethető az uniós joggal - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

2015.08. 7. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A hasadóanyag az energiatermékek és a villamos energia adózásáról szóló irányelv alapján nem élvez adómentességet. Az uniós joggal nem ellentétes a német hasadóanyagadóhoz hasonló adó - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében

A C5/14. sz. ügyben hozott ítélet - Kernkraftwerke LippeEms GmbH kontra Hauptzollamt Osnabrück

2010-ben Németország elfogadta a hasadóanyagadóról szóló törvényt (Kernbrennstoffsteuergesetz). E törvény a 2011. január 1jétől 2016. december 31ig terjedő időszakra adót vezet be a hasadóanyag kereskedelmi célú villamosenergiatermeléshez való felhasználására. Ezen adó összege 145 euró a plutónium239, a plutónium241, az uránium233 illetve az uránium235 egy grammja után, és az atomerőművek üzemeltetőinek kell azt megfizetniük. Ezen adó célja olyan adóbevételek megteremtése, amelyeknek – a költségvetési konszolidációval összefüggésben és „a szennyező fizet” elv alkalmazásával – többek között azon teher csökkentéséhez kell hozzájárulniuk, amelyet a hasadóanyagok használatából származó radioaktív hulladékok tárolására szolgáló Asse II. bányatelep nélkülözhetetlen rehabilitációja jelent a szövetségi költségvetés számára.

A Kernkraftwerke LippeEms, a lingeni (Németország) Emsland atomerőmű üzemeltetője a Finanzgericht Hamburg (hamburgi adóügyi bíróság, Németország) előtt vitatja ezen adót. Miután a Kernkraftwerke LippeEms 2011 júniusában erőműve atomreaktorában üzemanyagkötegeket használt fel, több mint 154 millió euró összegű adót kell megfizetnie. A Kernkraftwerke LippeEms véleménye az, hogy a német hasadóanyagadó nem egyeztethető össze az uniós joggal. A Finanzgericht úgy határozott, hogy ezen adó uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kérdéseket terjeszt a Bíróság elé.

Ítéletében a Bíróság azt a választ adja, hogy az uniós joggal nem ellentétes a német hasadóanyagadóhoz hasonló adó.

A Bíróság mindenekelőtt elutasítja azon érvet, miszerint a hasadóanyagnak az energiatermékek és a villamos energia adózásáról szóló irányelv [1] alapján adómentességet kellene élveznie (ezen irányelv kötelező adómentességet ír elő többek között a harmonizált jövedéki adó hatálya alá tartozó és a villamosenergiatermeléshez felhasznált energiatermékekre). Mivel ugyanis e hasadóanyag egyáltalán nem szerepel az energiatermékek irányelv által megállapított kimerítő listáján, az nem tartozhat az e termékek némelyikére vonatkozó mentesség alá. A Bíróság szerint az adómentesség analógia útján sem alkalmazható. A Bíróság lényegében elveti azon álláspontot, hogy nem lehet a villamos energia fogyasztása utáni adót és az ezen energia olyan előállítási forrásait sújtó adót egyidejűleg kivetni, amelyek nem minősülnek az irányelv értelmében vett energiatermékeknek.

Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy a jövedéki adó általános rendszeréről szóló irányelvvel [2] sem ellentétes a német hasadóanyagadó, amelyet e fűtőanyag kereskedelmi célú villamosenergiatermeléshez való felhasználására vetettek ki. Ugyanis, mivel ezen adó nem (közvetlenül vagy közvetetten) a villamos energia fogyasztását [3] vagy más jövedéki termék fogyasztását terheli, nem minősül sem a villamos energia utáni jövedéki adónak, sem pedig az e terméket terhelő, ezen irányelv értelmében vett „egyéb közvetett adónak”. A Bíróság ezzel kapcsolatban többek között megjegyzi, hogy nem áll fenn közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolat a hasadóanyag felhasználása és az atomerőmű reaktorában termelt villamos energia fogyasztása között. A kérdéses adó nem tekinthető úgy sem, mint amelyet a villamos energia szabadforgalomba bocsátásának időpontjában e termék mennyiségére közvetlenül vagy közvetetten számítanak ki.

A német hasadóanyagadó az uniós jogban tiltott állami támogatásnak sem minősül. Nem szelektív intézkedés ugyanis. A hasadóanyagot felhasználó villamosenergiatermeléstől eltérő villamosenergiatermelést nem érinti a hasadóanyagadóról szóló törvény által létrehozott rendszer. Mindenesetre az e rendszerben kitűzött célra tekintettel e termelés nincsen hasonló ténybeli és jogi helyzetben a hasadóanyagot felhasználó villamosenergiatermeléshez képest, mivel egyedül ez utóbbi használatából keletkeznek radioaktív hulladékok.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződéssel (EuratomSzerződés vagy EAK), amely alá a hasadóanyag tartozik, sem ellentétes a kérdéses adó. Nem minősül vámmal azonos hatású díjnak. Nem amiatt szedik be ugyanis, hogy a hasadóanyag határt lép át, hanem a kereskedelmi célú villamosenergiatermeléshez való felhasználása folytán, e fűtőanyag származási helyének megkülönböztetése nélkül. A Bíróság rámutat továbbá arra, hogy az EuratomSzerződés céljainak megvalósítása nem kötelezi a hasadóanyagfelhasználásuk fenntartására vagy növelésére a tagállamokat, és e felhasználás megadóztatását sem tiltja meg nekik, aminek hatásaként e felhasználás költségesebbé, és következésképpen kevésbé vonzóvá válna. Ezen túlmenően amiatt, hogy nem a hasadóanyag beszerzését, hanem annak felhasználását sújtja, nem veszélyezteti az EAK azon feladatának teljesítését, hogy gondoskodjon e Közösség összes felhasználójának megfelelő érccel és nukleáris anyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáról.

A Bíróság megvizsgálja az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bírósághoz való fordulás mechanizmusára vonatkozó kérdést is, amelyet a Finanzgericht a német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) előtt folyamatban lévő, a hasadóanyagadó német alaptörvénynek (Grundgesetz) való megfelelőségére vonatkozó eljárással kapcsolatban tett fel. A Bíróság szerint az a nemzeti bíróság, amelynek kétségei vannak valamely nemzeti jogszabálynak mind az európai uniós joggal, mind pedig az érintett tagállam alkotmányával való összeegyeztethetőségét illetően, nem veszíti el azon lehetőséget, vagy adott esetben nem mentesül azon kötelezettség alól, hogy az e jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdésekkel a Bírósághoz forduljon, pusztán azon tény miatt, hogy e jogszabály alkotmányossági vizsgálatára irányuló közbenső eljárás van folyamatban ez e vizsgálat lefolytatására jogosult nemzeti bíróság előtt.


[1] Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (HL L 283., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 405. o.).

[2] A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16i 2008/118/EK tanácsi irányelv.

[3] Amelyre a 2003/96 irányelv vonatkozik. 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
ENERGETIKA