Panasz hátán panasz - Augusztusi Ab-mustra - Az első félév tíz legjelentősebb döntése

2015.08.31. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság ügyeinek háromnegyede alkotmányjogi panasz. Az év első felében 192 ügyet fejezett be a testület: megsemmisített három jogszabályi rendelkezést, tizenegy bírói döntést, emellett öt-öt ügyben alkotmányos mulasztást, illetve alkalmazási tilalmat, négy esetben – megsemmisítés nélkül – alaptörvény-ellenességet állapított meg.

Első félévi Ab-statisztika

Az Alkotmánybíróság első félévi ügyforgalmi statisztikája szerint 2015. június 30-ig 192 ügyet fejeztek be, ebből 49-et érdemi határozattal. (Ez a statisztika nem tartalmazza azt a 631 devizahitellel kapcsolatos, azonos tárgyú ügyet, amelyeket egyesítéssel fejeztek be.) A befejezett ügyekből 149 alkotmányjogi panasz, 40 bírói kezdeményezés, kettő utólagos és egy pedig előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák megsemmisítettek 3 jogszabályi rendelkezést és 11 bírói döntést, 5-5 ügyben alkotmányos mulasztást, illetve alkalmazási tilalmat, míg 4 esetben alaptörvény-ellenességet állapítottak meg – megsemmisítés nélkül. Egy ügyben kimondták, hogy a vizsgált rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközik. Június végéig főtitkári előkészítő eljárás során 335, egyesbírói végzéssel 89 ügyet fejeztek be. Az év első felében az egyesbírói feladatokat Dienes-Oehm Egon és Juhász Imre látta el.

A legtöbb befejezett ügy előadója Lenkovics Barnabás (29) volt, akit Czine Ágnes (20) és Dienes-Oehm Egon (17) követett. A különvélemények terén Kiss László (15) bizonyult a legaktívabbnak, Lévay Miklós  és Czine Ágnes (11-11) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Czine Ágnes (7) végzett az élen, Juhász Imrét, Pokol Bélát, Salamon Lászlót és Varga Zs. Andrást (4-4) megelőzve.

A három öttagú tanács közül az 1. számú volt a legaktívabb (Sulyok Tamás tanácsvezető, Balsai István, Czine Ágnes, Juhász Imre és. Kiss László): 35 ügyet fejezett be. A 2. számú (Szívós Mária tanácsvezető, Pokol Béla, Stumpf István és Varga Zs. András) 29, míg a 3. számú (Szalay Péter tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Salamon László) 28 döntést hozott.

Az év elején 167 folyamatban maradt ügye volt az Alkotmánybíróságnak, amihez hat hónap alatt további 153 ügy érkezett. Június 30-án 164 folyamatban lévő ügye volt a testületnek. A folyamatban lévő ügyek közül a legtöbb Czine Ágnesnek van kiszignálva (20), de Szalay Péter (20), Stumpf István (15) Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András (14-14) sem panaszkodhat munkanélküliségre.

Alkotmányjogi panaszok

A 320 idei alkotmánybírósági ügy háromnegyede (243) alkotmányjogi panasz. A panaszok három nagyobb csoportba oszthatók:

1. Régi típusú alkotmányjogi panasz – Az Alkotmánybíróságról szóló CLI. törvény (Abtv.) 26. § (1) szabályozza az úgynevezett „régi típusú” alkotmányjogi panaszt – ezt a hatáskört tudniillik a korábbi alkotmánybírósági törvény is tartalmazta. Az Alkotmánybíróság ennek során felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be. A 243 idei alkotmányjogi panaszból 45 tartozott a régi típusúak közé (18,5 százalék).

2. Közvetlen panasz – Az alkotmányjogi panasz második típusa az úgynevezett „közvetlen panasz”. Az Abtv. 26. § (2) alapján indítható eljárásban az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. Az Alaptörvény külön is nevesíti, hogy az egyházak elismerésével kapcsolatos sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. A 243 alkotmányjogi panaszból 57 minősült közvetlen panasznak (23,5 százalék).

3. Valódi alkotmányjogi panasz – Az Abtv. 27. §-a szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusát, az úgynevezett „valódi alkotmányjogi panaszt”. Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A 243 alkotmányjogi panasz többsége (141) ebbe a kategóriába tartozott (58 százalék).

Az első félév tíz legjelentősebb döntése

1. Az atlatszo.hu-ügy 4/2015. (II. 13.) AB határozat
Az Ab – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat minősítése esetén a jogalkotó nem biztosította, hogy e nyilvánosságkorlátozással szemben a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot közvetlenül, az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen. Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2015. május 31-ig tegyen eleget. Az ügy előzménye: az atlatszo.hu a Külügyminisztérium állományába tartozó foglalkoztatottak adatainak megküldését kérte a tárcától. Kérése elutasítása után keresetet nyújtott be, amelynek az első fokú bíróság helyt adott. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a felperes keresetét elutasította, mivelhogy az alperes az elsőfokú ítélet után a per tárgyát képező adatokat minősített adattá nyilvánította. A határozathoz Balsai István, Lenkovics Barnabás és Pokol Béla különvéleményt, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt.(Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

2. A Kész-ügy – 5/2015. (II. 25.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A Kúria végzését Kész Zoltán indítványozó támadta meg. Az ügy előzménye: az országgyűlési képviselőjelölttel szemben kifogást terjesztettek elő a választási alapelvek megsértése miatt, amit a Veszprém megye 01. számú választókerület Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt a megváltoztatta, mert úgy találta, hogy az indítványozó a választási alapelveket megsértette. Az NVB határozatát a Kúria helybenhagyta. Álláspontja szerint nem vonható a véleménynyilvánítás körébe az a kijelentés, hogy a „Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben”. Az Ab kimondta: társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő szervezet programját is megvitassák. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

3. Jogegységi határozat törvényi szinten – 7/2015. (III. 19.) AB határozat
Az Ab elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A testület szerint a jogalkotó nem tett mást, mint a jogalkalmazó bíróság által kidolgozott, jogegységi határozatba foglalt egységes gyakorlatot emelte jogszabályi szintre. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

4. A Pad-ügy – 9/2015. (IV. 23.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a Kúria Kvk.II.37.345/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: a tapolcai időközi választás kampányában a Fidesz ajkai szervezete által közzétett kisfilm összefüggésbe hozta Pad Ferencet, az MSZP–DK képviselőjelöltjét az ajkai vörösiszap-katasztrófával. A Kúria felülírta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, mert szerinte a filmbeli valótlan ténymegállapításokkal megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelvet. Az alkotmánybírák nem osztották a Kúria álláspontját, döntésük során a Kész-ügyben hozott indokolásukat idézték. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

5. Jogvesztő határidő kizárása – 15/2015. (V. 29.) AB határozat
Az Ab megállapította: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény – 2012. március 1-től 2013. augusztus 31-ig hatályos – 35. § (2) bekezdésének „legkésőbb 2012. június 30-áig” és „E határidő elmulasztása jogvesztő.” szövegrésze alaptörvény-ellenes volt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla által befejezett 8.Pkf.26.939/2012. számú ügyben és a folyamatban lévő más ügyekben nem alkalmazható. Az indítványozók annak a döntésnek a megsemmisítését kérték, amelyben jogerősen elutasították a Független Történelmi Protestáns Egyház változásbejegyzés iránti kérelmét, és jogutódként nem vették nyilvántartásba a Független Történelmi Protestáns Egyesületet. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Sulyok Tamás és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

6. Alaptörvény-ellenes a földtörvény – 16/2015. (VI. 5.) AB határozat
Az Ab Áder János államfő indítványa alapján a kihirdetése előtt megvizsgálta az állami földvagyon kezelésének szabályait módosító törvény Alaptörvénnyel való összhangját, és június 1-jén nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy a törvény egyes védett földterületeket a Nemzeti Földalapba vont volna, ami az Alaptörvény alapján sarkalatos szabályozási tárgyköröket érint. Alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a törvény egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelést. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre és Stumpf István párhuzamos indokolást, Kiss László, Lévay Miklós, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

7. Felülbírálhatók a földbizottsági állásfoglalások – 17/2015. (VI. 5.) AB határozat
Az Ab június 1-jén nyilvánosan kihirdetett határozatában döntött azokról a bírói kezdeményezésekről, amelyek a földbizottságokra vonatkozó egyes törvényi rendelkezéseket kifogásolták. Az Ab a földbizottságok állásfoglalásának felülbírálhatóságával kapcsolatban több korlátozó szabályt megsemmisített, a földbizottságok eljárásával kapcsolatban pedig alkotmányos követelményeket fogalmazott meg. A határozathoz Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

8. Meg nem alkotott szabályok – 25/2015. (VII. 21.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. §-a alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2015. december 1-jéig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Kiss László, Lévay Miklós és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

9. Hiányos a Polgári perrendtartás – 26/2015. (VII. 21.) AB határozat
Az Ab hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, mivel nem rendelkezett arról, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 155/A. §-ában szabályozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában a bíróságnak döntenie kell és azt legkésőbb az ügydöntő határozatban köteles megindokolni. A testület felhívta a parlamentet, hogy jogalkotási feladatának 2015. december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

10. Sérült a vallásszabadsághoz való jog – 3144/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény – 2012. március 1-től 2013. július 31-ig hatályos – 35. § (1) bekezdése „2012. február 29-éig” szövegrésze, és a 35. § (3) bekezdés b) pont „nem vagy” szövegrésze alaptörvény-ellenes volt, ezért a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő 14.Pk.60.070/2011. számú ügyben nem alkalmazható. Az Ab szerint a szabályozás a korábban egyházként nyilvántartásba vett vallási szervezeteknek nem biztosított megfelelően hosszú határidőt arra, hogy más jogi formában történő továbbműködési szándékukról nyilatkozzanak. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG