Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Magyar védjegyügy az Európai Unió Bírósága előtt - Ítélet az Iron & Smith Kft. ügyben

2015.09. 3. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az Unióban jóhírnévvel bíró közösségi védjegy akkor is kizárhatja az általa megjelölttől eltérő termékek tekintetében egy hasonló nemzeti védjegy lajstromozását, ha a közösségi védjegy a nemzeti védjegy regisztrációja szerinti tagállamban nem bír jóhírnévvel.

A Bíróságnak a C-125/14. sz. Iron & Smith Kft. ügyben hozott ítélete

Az Iron & Smith Kft. a „be impulsive” színes ábrás megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Hivatal). Az Unilever NV nevű holland cég azonban tiltakozott a védjegybejegyzési kérelemmel szemben arra hivatkozva, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett „Impulse” közösségi (uniós) szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat.

Az ügy irataiból az ugyan nem derül ki, hogy a magyar cég által kért védjegybejegyzés, illetve a holland vállalkozás korábbi közösségi védjegye pontosan milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik (ezeket védjegyeknél mindig fel kell tüntetni), az azonban igen, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó. Márpedig ilyen esetekre az uniós védjegyjog azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jóhírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a kérdéses megjelölés bejegyzése.

A holland cég által hivatkozott „Impulse” védjegyről kiderült, hogy az a hozzá kapcsolódó értékesítési és reklámtevékenység miatt az Egyesült Királyságban és Olaszországban jóhírnévvel rendelkezik, noha hazánkban azt a fogyasztók nem ismerik. A Hivatal ilyen körülmények között elutasította a védjegybejegyzési kérelmet azzal az indokkal, hogy az a védjegyekre vonatkozó uniós szabályok értelmében sértheti a holland cég közösségi védjegyének az Unió területén meglévő jóhírnevét. Az e határozat bírósági felülvizsgálatát végző Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ilyen esetekben a védjegybejegyzés iránti kérelemmel szemben benyújtott felszólalásnak helyt lehet-e adni annak ellenére is, hogy a korábbi védjegy a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban (Magyarországon) nem rendelkezik jóhírnévvel.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a közösségi védjeggyel összefüggésben a jóhírnév fogalma azt feltételezi, hogy a védjegyet az azzal jelölt árukkal vagy szolgáltatásokkal érintett vásárlóközönség jelentős része ismerje. E feltétel vizsgálata során az ügy valamennyi releváns elemét figyelembe kell venni, különösen a védjegy piaci részesedését, a védjegyhasználat intenzitását, földrajzi kiterjedtségét és tartamát, valamint a vállalkozás által a védjegy reklámozására fordított összegek nagyságát.

Területi szempontból a jóhírnévre vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a közösségi védjegy az Unió területének jelentős részében jóhírnevet élvez, e területrész pedig adott esetben akár egyetlen tagállam területének is megfelelhet. A Bíróság hangsúlyozza, hogy a területi feltétel teljesülése esetén nem követelhető meg e védjegy jogosultjától, hogy e jóhírnévre annak a tagállamnak a területe tekintetében bizonyítékot szolgáltasson, ahol a felszólalással érintett nemzeti védjegybejelentést benyújtották.

Ezt követően a Bíróság azt vizsgálja meg, hogy az Unió területének jelentős részében jóhírnevet élvező, de a felszólalás helye szerinti tagállamban ilyen hírnévvel nem rendelkező közösségi védjegy kizárja-e ez utóbbi tagállamban az e védjegyhez hasonló, de az azzal megjelölttől eltérő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó, későbbi nemzeti védjegy lajstromozását.

Ezzel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy amikor az érintett közönség nem hozza egymással összefüggésbe a korábbi közösségi védjegyet és a későbbi nemzeti védjegyet, vagyis nem állít fel közöttük kapcsolatot, akkor a későbbi védjegy használata nem alkalmas arra, hogy megsértse vagy tisztességtelenül kihasználja a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Ezenfelül, feltételezve, hogy a korábbi közösségi védjegy ismeretlen annak a tagállamnak az érintett közönsége előtt, amelyben a későbbi nemzeti védjegyet bejelentették, e nemzeti védjegy használata főszabály szerint nem sértheti vagy használhatja ki tisztességtelenül a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Viszont, még ha a korábbi közösségi védjegy azon tagállam érintett közönségének egy jelentős része előtt ismeretlen is, amelyben a későbbi nemzeti védjegyet bejelentették, nem zárható ki, hogy ez utóbbi közönség kereskedelmi szempontból nem elhanyagolható része ismeri az említett védjegyet, és kapcsolatot állít fel e védjegy és a későbbi nemzeti védjegy között.

A korábbi közösségi védjegy jogosultját ilyen esetben megilletheti a későbbi nemzeti védjegy használatát kizáró oltalom, amennyiben bebizonyosodik, hogy a későbbi védjegy használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét, azaz bizonyítani tudja a védjegyének tényleges és aktuális sérelmét, vagy ennek hiányában az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyét.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY