Könnyebb lesz közbeszerzési eljárásban részt venni - A szabályozás főbb változásai

2015.09.24. Jogi Fórum / Szecskay Ügyvédi Iroda

A közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplőket érintő fontos változások lépnek életbe 2015. november 1. napjával. Sok tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny is.

Az új közbeszerzési törvényről - Új szabályok és intézmények az új közbeszerzési törvény alapján - Jogi Fórum konferencia, 2015. október 9. Budapest - Részletek, regisztráció ITT!

A 2014 tavaszán született uniós közbeszerzési irányelveknek való megfelelés érdekében az Országgyűlés új törvényt fogadott el a közbeszerzésekről.

Az aláírás előtt álló törvény – az uniós közbeszerzési irányelveknek megfelelően – számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a közbeszerzési eljárásokat, csökkenti az ajánlattevők adminisztratív terheit, ugyanakkor több kérdésben is szigorúbb a jelenleg hatályos közbeszerzésekről szóló törvénynél. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását.

Mindezek mellett a Közbeszerzési Hatóságnak és Döntőbizottságnak feltehetően fontos szerepe lesz az egyes rendelkezések helyes értelmezésében és a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat kialakításában.

A szabályozás főbb változásai

Az üzleti titok fogalmának pontosítása

Az üzleti titok jelenleg hatályos szabályozása alapján az ajánlattevők a részvételi jelentkezésük illetve ajánlatuk egészét üzleti titoknak minősítették, akadályozván a versenytársak jogorvoslathoz való jogának gyakorlását. Az új Kbt. részletesebben és egyértelműbben szabályozza egyrészről azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét:

Az ajánlattevő nem minősítheti a teljes részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot üzleti titoknak, sőt csatolt indokolásában konkrétan alá kell támasztania, hogy az iratot milyen okból minősíti üzleti titoknak, továbbá hogy az adat vagy információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet.

Ugyanakkor az új Kbt. korlátozza az iratbetekintés lehetőségét is, meghatározva a betekintés iránti kérelem tartalmát. A kérelemben meg kellene jelölni, hogy az ajánlattevő milyen feltételezett konkrét jogsértés kapcsán és a másik ajánlattevő ajánlatának mely részébe kíván betekinteni. Az ajánlattevő tehát kizárólag indokolt esetben és csak korlátozott mértékben tekinthetne be a más ajánlattevő ajánlatába, az új Kbt. így kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők egymás ajánlatait teljes egészében megvizsgálják.

Beiktatták a közbeszerzési eljárásokon résztvevő gazdasági szereplők tulajdonosi körének átláthatóságát és az offshore vállalkozások kizárását biztosító rendelkezéseket, ugyanakkor a új Kbt. az irányelveknek megfelelően pontosítja, illetve bővíti is a kizáró okok körét.

A közbeszerzésből való kizárás pontosítása / Új kizáró okok a közbeszerzésben

Új kizáró ok, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódóan kizáró okot nem csak az ajánlatot tevő gazdasági szereplővel szemben, hanem annak vezető tisztségviselőivel, felügyelőbizottsági tagjaival, cégvezetőjével, illetve egyszemélyes gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagjával szemben is meg kellene vizsgálni. Ennek igazolására valószínűsíthetően a nyertes ajánlattevő esetében valamennyi érintett személynek erkölcsi bizonyítványt kellene majd becsatolnia, erről kormányrendelet rendelkezik majd.

Lényeges újdonság, hogy az ajánlattevő kizárható akkor is, ha az adott közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérőt döntésének meghozatalában, vagy számára jogtalan előnyt biztosító, bizalmas információt kísérelt megszerezni.

Az új törvény bevezeti a kizáró ok hatálya alatt álló ajánlattevők, részvételre jelentkezők és alvállalkozók, illetve az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezet részére az öntisztázást. Ez azt jelenti, hogy a releváns kizáró ok ellenére a gazdasági szereplő által tett intézkedések kellőképpen igazolják a gazdasági szereplő megbízhatóságát, és ily módon, bár az ok fennállása miatt ki kellene zárni, mégis részt vehet a közbeszerzési eljárásban. Öntisztázással az érintett gazdasági szereplő két kizáró okot (járulékfizetési kötelezettség nem teljesítése, illetve tevékenység korlátozás) kivéve bármely egyéb kizáró ok fennállása esetén élhet, azaz akár annak ellenére is megbízhatónak minősülhet, hogy a gazdasági, illetve szakmai tevékenységével összefüggésben bűncselekményt követett el és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította.

Az öntisztázással kapcsolatos hatáskörrel a Közbeszerzési Hatóság rendelkezik, és ő meg is határozza azokat az intézkedéstípusokat, amelyek teljesítése révén a gazdasági szereplő mentesülhet a kizáró ok hatálya alól. Ilyen többek között az okozott kár megtérítése, illetve a hatóságokkal való aktív együttműködés.

Ki minősül alkalmasnak?

Újdonság, hogy az eddigi gyakorlattal szemben egyes alkalmassági követelmények vonatkozásában már nem lehet oly módon kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet bevonni a szakemberek rendelkezésre állásának, valamint a referenciák igazolásába, hogy ezen szervezet valójában nem vesz részt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében, azaz nem az adott szervezet valósítja meg a kapacitásainak rendelkezésre bocsátását igénylő építési beruházást, szolgáltatást, vagy szállítást. Ebből kifolyólag a jövőben a gazdasági szereplő valószínűsíthetően saját anyavállalatára sem támaszkodhat úgy, hogy nem az anyavállalat teljesíti a szerződés azon részét, amelynek tekintetében a kapacitásait rendelkezésre bocsátotta a gazdasági szereplő alkalmasságának igazolásához. Ennek megoldása lehet az, hogy a gazdasági szereplő és anyavállalata közös ajánlattevőként indulnak a közbeszerzési eljárásokban, tekintettel arra, hogy az új Kbt. továbbra is egyértelműen kimondja: a közös ajánlattevők az alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, illetve egyes alkalmassági követelmények tekintetében, például az árbevétel vonatkozásában elegendő, ha a közös ajánlattevők egyike felel meg a követelménynek.

Az új törvény értelmében – a szakmai és műszaki alkalmassági követelmények körébe tartozó – korábbi teljesítésekről szóló referencia igazolása legfeljebb az adott közbeszerzés becsült értéke vagy mennyisége 75%-ának megfelelő mértékben lenne megkövetelhető. (Példa: egy 500 millió Ft becsült értékű gyógyszerszállításra irányuló eljárásban legfeljebb összesen 375 millió Ft összegű referencia igazolása követelhető meg.)

Könnyebb lesz a referencia felmutatása / igazolása

Bevezetésre kerül a műszaki egyenértékűség, amely előírja, hogy az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyával műszakilag egyenértékű referenciákat elfogadni. (Példa: egy adott funkciót betöltő épület megépítésére kiírt eljárásban az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az olyan épület megépítéséről szóló referenciát is, amely ugyan más funkciót tölt be, de az épület maga műszakilag megegyezik a közbeszerzés tárgyával.) A gazdasági illetve pénzügyi alkalmasság követelményeivel összefüggésben pedig az új Kbt. kimondja, hogy a gazdasági szereplők árbevétele tekintetében sem követelhető meg az adott közbeszerzés becsült értékénél magasabb árbevétel az ajánlatkérő által vizsgálni kívánt években. (Példa: 1 milliárd Ft becsült értékű árubeszerzés esetén nem követelhető meg 3 milliárd Ft árbevétel.)

E szabályok bevezetése kizárja tehát annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő az indokoltnál magasabb követelményeknek való megfelelés előírásával szűkítse azon gazdasági szereplőknek a körét, akik az adott közbeszerzési eljárásban részt vehetnének, kizárva ezáltal a verseny lehetőségét.

Csökken a vállalatok adminisztratív terhe

Az új Kbt. bevezeti a nyilatkozati elvet a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során. Ennek értelmében az ajánlattevők az ajánlat, illetve részvételi jelentkezés keretében csupán nyilatkozatot kötelesek benyújtani az ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetek vonatkozásában. A nyilatkozat megtételére a tervek szerint az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében az ún. egységes európai közbeszerzési dokumentum szolgálna. Más eljárásokban az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása szintén lehetséges, de nem kötelező, azaz a nemzeti eljárásrendben csak nyilatkozni kell, hogy az alkalmassági követelményeknek megfelelnek, azokat teljesítik, s nem állnak a kizáró okok hatálya alatt.

Így a kizáró okok és alkalmasság igazolása elsősorban a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot tevő gazdasági szereplőtől követelhető meg az ajánlatkérő által. Az ajánlattevőnek tehát nem kell már az ajánlattétel illetve részvételi jelentkezés során olyan adminisztratív terheket vállalnia, amelyek utólag akár feleslegesnek bizonyulhatnak, hiszen az ajánlattevő nyertessége ekkor még nem látható előre.

A törvény ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő ne csak a nyertes ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására, hanem a soron következő, általa meghatározott számú ajánlattevőt is. E rendelkezés megakadályozhatja annak a helyzetnek a kialakulását, hogy az eljárás elhúzódjon a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot tevő gazdasági szereplő kiesése folytán.

A széleskörű ajánlattételt biztosítja a törvény azon rendelkezése is, amelynek értelmében az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők részére ingyenesen és elektronikusan hozzáférhetővé kell tennie. A törvényjavaslat értelmében 2017. február 1-től kötelező lesz a közbeszerzési eljárásokat – a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett – elektronikus közbeszerzési alkalmazás igénybe vételével lebonyolítani, ugyanakkor a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattételt – egyes eljárástípusok kivételével – az ajánlatkérő továbbra sem követelheti meg az ajánlattevőktől.

Előremutató az új törvény azon rendelkezése is, amely lehetővé teszi, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítése során egyesüljön, szétváljon. Lehetővé teszi azt is, hogy a gazdasági szereplő gazdasági egységként működő teljes üzletágát átruházzák a jogutódjára, illetőleg az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerüljön a szerződés átruházásra. Mindez növekedést eredményezhet a fúziós és felvásárlási piacon, mivel lehetővé válik, hogy a közbeszerzéssel érintett gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel egyesüljön, vagy a közbeszerzéssel érintett üzletágát eladja.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
JOGALKOTÁS