A munkabalesettel, illetve foglalkozási megbetegedéssel az
Egészségbiztosítási Alapnak okozott kár megtéríttetése, illetve az
ezen igény érdekében az egészségbiztosítási szerv által folytatott
eljárás a közigazgatási jog sajátos intézménye. Nevezik „megtérítési eljárásnak” vagy a másik közkeletű nevén „baleseti kártérítési eljárásnak”. Az utóbbi elnevezés is utal arra, hogy a jogintézmény gyökerei a magánjogba nyúlnak vissza, miközben a rá vonatkozó tételes jogi szabályok a közigazgatási jogban találhatók meg. A baleseti kártérítési ügyek bizonyos fajtája esetében a Ptk. egyes szabályai közvetlenül alkalmazandók, míg az igényérvényesítés alapját képező jogi szabályozást a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) tartalmazza. E kettősség számos kérdést vet fel és a jogterület sajátos szabályozását kívánja meg. A tanulmányban e kérdésekre keres választ a szerző, bemutatva a szóban forgó jogintézmény hatályos szabályozását, a jogalkalmazásban felmerülő egyes kérdéseket, illetve a gyakorlatban érvényesülő megoldásokat.

A Szerző bírósági titkár.