A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2015. évi költségvetést módosító törvényjavaslatot, amely az előterjesztést készítő szaktárca szerint a közpénzügyi biztonságot szolgálja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében rámutat: a megnövekedett migrációs nyomás miatt növelni kell a felmerülő feladatok ellátására fordított összegeket, miközben a felelősségteljes gazdálkodás jegyében szem előtt kell tartani a költségvetés stabilitását. A 2015. évi büdzsé módosításával a következő hónapokban elegendő forrás áll majd rendelkezésre az esetleges váratlan kiadásokra is.

Az év hátralévő részében a migránshelyzettel összefüggő feladatok további ellátására, az egyéb váratlan helyzetek kezelésére és a releváns kormányzati döntések finanszírozására a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát 60 milliárd forinttal növelik.

Ebből 30 milliárd forint szolgálja még az idén kifejezetten az illegális gazdasági bevándorlással összefüggő intézkedéseket. Ehhez kapcsolódóan egyfajta “vésztartalékként” egy új előirányzat (tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások) is létrejön egymilliárd forintos – de túlléphető – keretösszeggel, azonnali reagálást lehetővé téve az esetleg felmerülő újabb kiadások teljesítéséhez – írja közleményében a szaktárca.

Az NGM felidézi: korábban a rendkívüli bevándorlási és migrációs nyomás kezeléséhez először 6,6 milliárd, majd további 22,2 milliárd forint átcsoportosításáról született döntés. A kormány a költségvetési mozgástér adta lehetőségek között biztosítja a migránshelyzet kezeléséhez szükséges többletforrásokat, ugyanakkor joggal számít az Európai Unió pénzügyi támogatására is – teszi hozzá.

A büdzsé módosításával a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyszeri, 47,2 milliárd forintos adósságkonszolidációjára is lehetőség nyílik. Ezáltal a szervezet mentesül a különféle adósságszolgálati terhek alól, amelyek a közmédia átalakításából, fejlesztéséből, illetve az egyéb kapcsolódó többletköltségek felmerüléséből adódtak. Az intézkedés közvetlen költségvetési és adósságnövelő hatással nem jár.

A tervezett döntésekhez a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok biztosítanak keretet, így sem a gazdaság szereplőinek, sem pedig a magyar embereknek nem jelent többletterhet. A GDP 2,4 százalékában meghatározott idei hiánycél szintén változatlan marad erősítette meg a szaktárca, hozzátéve, a törvényjavaslattal kapcsolatosan a Költségvetési Tanács nem emelt kifogást.